Rekorderedményt ért el Putyin az oroszországi választásokon

A várakozásoknak megfelelően Vlagyimir Putyin nyerte az orosz elnökválasztást. Az újdonság nem a nyerés ténye, hanem az arány, amellyel az orosz államfő újrázott: a közölt adatok szerint a legmagasabb Oroszország posztszovjet történetében, és hihetetlenül megerősíti Putyin pozícióját. Ha pedig az újabb hat év elteltével 2030-ban is megnyerne egy hatodik ciklust, Putyin megelőzné Sztálint, és Oroszország 200 éve leghosszabb ideje hivatalban lévő vezetője lenne – kommentálja a Reuters az eredményeket.

Az első exit pollok szerint Vlagyimir Putyin a szavazatok 87,8 százalékát szerezte meg közölte az orosz Közvélemény-kutató Központra hivatkozva a Reuters. Az AFP által idézett Vtsiom szerint 87 százalékos ez az arány, a különbség a két felmérés között elenyésző. Az orosz Központi Választási Bizottság jelentése is szinte egybeesik ezekkel a számokkal: közleményük szerint a Kreml vezetője a szavazatok 87,97 százalékát szerezte meg. Ez Putyin számára is rekordot jelent, a legutóbbi, 2018-as elnökválasztáshoz képeste, amikor a szavazatok 76,7 százalékát kapta, több mint 10 százalékkal múlta felül önmagát.

Ellenjelöltek is voltak

A Putyin melletti másik három jelölt három parlamenti, rendszeren belüli ellenzéki párt jelöltje volt:

• Nyikolaj Haritonov (Oroszországi Föderáció Kommunista Pártja),
• Vlagyiszlav Davankov (Új Emberek) és
• Leonyid Szluckij (Oroszország Liberális-Demokrata Pártja).

Szluckij és Davankov számára ez volt az első elnökválasztás politikai pályafutásuk során, Haritonov számára a második, Putyin számára pedig az ötödik.

Putyin ellenjelöltjei elég szerény eredményeket értek el: 4,6 százalékot kapott Nyikolaj Karitonov, 4,2 százalékot Vlagyiszlav Davankov, 3 százalékot Leonyid Szluckij. A kihívók közül egyik sem kritizálta a rendszert vagy az Ukrajna elleni háborút. Putyin így ismét hat évre Oroszország vezetője marad.

Elképesztően magas részvétel

A részvételi arány is masszív volt. Az országos részvételi arányt 74,22 százalékra mérték urnazáráskor, ami meghaladta a 2018-as 67,5 százalékos szintet. Egy választási bizottsági tisztviselő szerint több mint nyolcmillióan szavaztak online az orosz elnökválasztáson.

Szociológusok elismerik, hogy nem számítottak ilyen magas részvételre, az ellenzék pedig azt gyanítja, hogy a hatóságok adminisztratív fenyegetésekkel kényszerítették szavazásra a közszféra alkalmazottait, azt a réteget, amely a Kreml jelöltjének, választási bázisát képezte. A szavazás napján több ezren tüntettek Oroszországban, a rendőrség pedig több tucat embert letartóztatott. A megmozdulást Alekszej Navalnij szervezte még halála előtt. Bár Putyin ötödik újraválasztása ellen sokan tiltakoznak, többen vannak, akik nem kényszerből, hanem önként támogatják: az oroszok kétharmada hisz neki.

A voksolás utolsó napja

Az elnökválasztás helyi idő szerint este 9-kor zárult Oroszország legnyugatibb részén, Kalinyingrádban. Nem egy, hanem három napig lehetett szavazni, március 15-én, 16-án és 17-én az ország 11 időzónájában. Már az urnazárás előtti utolsó adat is rendkívül magas részvételt mutatott. Az orosz Központi Választási Bizottság (CIK) bejelentése szerint az meghaladta a 70 százalékot. Hat éve 67,54, 2012-ben 65,34, 2008-ban 69,81, 2004-ben 64,3, 2000-ben 68,7, 1996-ban pedig az első fordulóban 69,8, a másodikban pedig 69,4 százalékos volt a részvétel.

A CIK elnöke, Ella Pamfilova ezt azzal magyarázta, hogy az elnökválasztás most először három napig tartott, a szavazó személyre szóló tájékoztatást kapott, és a voksolás új formái jelentek meg, az elektronikus távszavazástól a tetszőleges szavazóhelyen történő mobilvoksolás lehetőségéig.

Az úgynevezett előrehozott szavazás intézménye már február végén elkezdődött, elsősorban távoli, szibériai állattartó közösségek, illetve a sarkköri meteorológiai állomások munkatársai számára tették lehetővé a voksolásnak ezt a formáját, és ugyanezt biztosították például a hosszú tengeri gyakorlaton részt vevő legénységeknek is a haditengerészetnél. Külföldön is lehetett előrehozottan szavazni.

Mindenesetre ez az elnyújtott szavazás lehetetlenné tett bármiféle objektív megfigyelést, nem mintha Oroszország beengedett volna nyugati megfigyelőket a választás idejére. A CIK ezzel kapcsolatban csak annyit közölt, hogy a választások megfigyelésére 1115 külföldi érkezett 129 országból. Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatalának (ODIHR) képviselőit nem hívták meg.

A CIK adatai szerint vasárnap 15 óráig 5 millió ember szavazott Moszkvában, közülük 3,5 millióan online. Vlagyimir Putyin is online adta le a szavazatát még pénteken. Előtte nap viszont összeomlottak a kormánypárt, az Egységes Oroszország szerverei, mert túlterheléses támadás érte őket, a hatóságok az ukránokat sejtik a háttérben.

Nemzetközi reakciók

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint Putyin „részeg a hatalomtól” és „örökké uralkodni akar”. A közösségi médiában közzétett bejegyzésében azt mondta, hogy az orosz elnökválasztásnak „nincs legitimitása”.

Ezekhez csatlakozott a lengyel külügyminisztérium, amely közleményében azt írta, a választásokat a társadalom elleni szélsőséges elnyomás közepette rendezték, ezáltal nem tekinthető szabadnak és demokratikusnak.

A Fehér Ház a maga részéről azt mondta, hogy az orosz választás „nyilvánvalóan nem volt sem szabad, sem tisztességes”, tekintettel arra, hogy Putyin bebörtönözte ellenfeleit, és megakadályozta mások indulását.

„A Putyin számára kitalált százalékos arányok egyértelműen nem állnak kapcsolatban a valósággal. Nem is érdemes róluk beszélni” – reagált Leonyid Volkov, Alekszej Navalnij egykori közeli segítője az X-en percekkel a szavazóhelyiségek negyedéből érkező szavazatok bejelentése után – számol be az AFP.

Dmitrij Medvegyev volt orosz elnök vasárnap üdvözölte Vlagyimir Putyin „ragyogó győzelmét”, az állami televízió pedig kiemelte a Kreml-vezér „kolosszális támogatását”.

A berlini külügyi reakció azt állítja, hogy az álelnökválasztás nem volt sem szabad, sem tiszta, a végeredmény pedig senkit nem lepett meg.

David Cameron brit külügyminiszter a Platform X-en azt írta: „Nem így néz ki egy szabad és tisztességes választás”, a választóknak nem volt kinek választaniuk, és nem volt független ellenőrzés az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet részéről.

A Nyugat választásokba való beavatkozás hagyományos módszerei mellett áttért a megfélemlítés taktikájára – jelentette ki Vaszilij Piszkarjov, az orosz parlament alsóháza külföldi beavatkozást vizsgáló bizottságának elnöke az eredményvárón. Gennagyij Aszkaldovics, az orosz külügyminisztérium választásokkal foglalkozó bizottságának helyettes vezetője, nagykövet pedig a TASZSZ-nak nyilatkozva azt hangoztatta, hogy az orosz elnökválasztásba „az összes barátságtalan ország” beavatkozik élen az Egyesült Államokkal és Németországgal. A diplomata szerint Berlin a civil szervezeteken és a médián keresztül próbált beavatkozni a választásokba, a kampány és az egész folyamat megkérdőjelezésével.

Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője a Telegramon felszólította a moszkvai brit nagykövetséget, hogy hagyjon fel Orosz ország arra való jogának eltagadásától, hogy választásokat tartson a Krímben és az „új régiókban”. Kilátásba helyezte, hogy ellenkező esetben a missziót vezető Nigel Casey nagykövetet ismét be fogják kéretni az orosz külügybe. Azt javasolta, hogy Nagy-Britannia foglalkozzon inkább a Falkland-szigetek hovatartozásának nemzetközi jogi aspektusaival.

Szavazási incidensek

A szavazás első 24 órájában mintegy 20 incidens történt, például Molotov-koktélokat dobtak a szavazóhelyiségek irányába, tintával és festékkel leöntötték az urnákat, ami több száz szavazólap érvénytelenítéséhez vezetett.

Vasárnap egy maszkot és orvosi kesztyűt viselő férfi megpróbálta felgyújtani a kisinyovi orosz nagykövetségnél lévő szavazóhelyiséget, két gyúlékony edényt dobott át a kerítésen, majd őrizetbe vették, azonosították és meghallgatták a rendőrfelügyelőségen – számol be a TV8.md. „Gyűlölöm Oroszországot. Szavazzatok a fasisztákra” – mondta a férfi, miközben őrizetbe vették.

Az orosz Központi Választási Bizottság (CIK) elégedettségét fejezte ki, hogy sem ezek az incidensek, sem a „példátlan” kibertámadások és az orosz hatóságok által az ukrán fegyveres erőkre fogott, több halálos áldozatot követelő határátlépések nem akadályozták meg az oroszokat abban, hogy tömegesen menjenek el szavazni az ország 1991 óta tartó történetének nyolcadik elnökválasztásán. Míg a CIK és az orosz ombudsman tagadta a szabálytalanságokat, független megfigyelők több esetben is választási manipulációról számoltak be.

Ellenzéki fellépés

Az ügyészi figyelmeztetés ellenére az ellenzék fenntartotta a „Putyin nélküli dél” elnevezésű felhívását, amelynek keretében vasárnap 12 órakor a szavazóhelyiségek ajtajához vonultak, hogy jelezzék, elutasítják a Kreml vezetőjét, és amelyet halála előtt Alekszej Navalnij ellenzéki vezető, most pedig özvegye, Julija Navalnija is támogatott. Julija Berlinben szavazott, ahol az orosz nagykövetség előtt állók között volt Putyin egykori ellenfele, a szibériai büntetőtáborokat megjárt, ma már külföldön élő üzletember, Mihail Hodorkovszkij is.

A Navalnij csapatának Telegram-oldalán közzétett felvételen látható, hogy Navalnaja Kira Jarmis, a néhai orosz ellenzéki politikus szóvivőjének társaságában mutatkozott a berlini orosz nagykövetség előtti megmozduláson. Amikor Navalnaja elhagyta a nagykövetség épületét, csak annyit mondott, azt írta a szavazólapra, hogy Navalnij.

A német fővárosban tartott megmozduláson rendőrségi adatok szerint mintegy 800 ember vett részt. A tüntetők egyebek között azt skandálták, hogy „Győzelem Ukrajnának! Szabadságot Oroszországnak!”, „Navalnij Oroszország hőse”, valamint „Putyin törvénytelen”. Sokan fehér-kék-fehér zászlókat lengettek, ami „a szabad Oroszországot” hivatott jelképezni a tiltakozás résztvevői szerint.

Oroszok tucatjai gyűltek össze vasárnap Alekszej Navalnij moszkvai sírjánál is, hogy szimbolikusan leadják szavazatukat a néhai ellenzéki politikusra, a televíziós felvételek tanúsága szerint – jelentette a Reuters. „Mi téged választunk” – olvasható a támogatók által írt üzenetek egyikén. Láthatóak voltak olyan módosított hivatalos szavazólapok is, amelyeken Navalnij neve szerepelt a jelöltek listáján, mellette pedig egy pipa.

Tüntetések voltak a Nagy-Britanniában, Franciaországban, Lettországban és Finnországban is az orosz nagykövetségek előtt, ahol ezrek álltak sorban. Bár szavazásra jelentkeztek, többnyire érvénytelen szavazócédulát adtak le a külképviseletek előtt megjelent tüntető orosz állampolgárok. Amint azt sok megkérdezett elmondta, egyszerűen ráírta a szavazólapra, hogy Navalnij. Az orosz urnazárás ellenére a külföldi orosz nagykövetségeken egészen helyi idő szerint este 8 óráig lehetett leadni a szavazatokat.

A felhívás nem maradt eredménytelen Oroszországban sem, a nagyvárosokban ezrek álldogáltak a szavazóhelyiségek előtt délben, hivatalosan azért, hogy leadják a voksukat, valójában a Navalnij által meghirdetett tiltakozásnak ezt a csendes formáját választva. A rendőrség mindenhol készültségben volt, de nem volt jogalapjuk fellépni a sorban állókkal szemben. Külföldi tudósítások megerősítették, hogy dél körül valóban váratlanul megnőtt a szavazóhelyiségek előtt várakozók száma, különösen Moszkvában, Szentpéterváron, Permben, Jekatyerinburgban és Cseljabinszkban is.

A Moszkva által illegálisan annektált négy ukrajnai régióban (Donyeck, Luganszk, Herszon és Zaporozsje) mintegy 4,5 millió választópolgár adhatta le szavazatát. Ukrajna „bohózatnak” nevezte a választásokat ezekben a megszállt régiókban, amelyek Ukrajna területének egyötödét teszik ki, a szavazást pedig Antonio Guterres ENSZ-főtitkár is elítélte.