Demeter Szilárd egy „forradalmi, integrációs” projekttel nyerte el a Nemzeti Múzeum főigazgatói posztját

Demeter Szilárd lett a Magyar Nemzeti Múzeum új főigazgatója – jelentette be Csák János kultúráért és innovációért felelős miniszter az M5 Ez itt a kérdés című műsorában kedd este.

Csák elmondta, hogy a pozícióra összesen tíz pályázat érkezett. A Hvg.hu úgy tudja, hogy Demeter mellett Hammerstein Judit jelenlegi megbízott főigazgató, Csapláros Andrea, a szombathelyi Savaria Múzeum igazgatója és Zsigmond Gábor, a Közlekedési Múzeum főigazgató-helyettese is jelentkezett.

A főigazgatói posztra pályázó tíz személy közül Demeter volt az, mondta Csák, aki azzal a forradalmi gondolattal állt elő, hogy ütőképes intézmény szükséges ahhoz, hogy a magyar örökséget, a magyar identitást megjelenítő, a régészetitől más tárgyi emlékeken keresztül irodalmi emlékekig egyben lehessen megmutatni – mondta a miniszter. Kiemelte: ütőképes, jó intézményrendszerre van tehát szükség, amelytől azt várja, hogy az erőket egyesítve sokkal hatékonyabban tudja majd az átfedéseket megszüntetni, az erőforrásokat összehozni, kifejezni és megjeleníteni a magyar géniuszt.

Demeter Szilárdról elmondta: alapvetően filozófus, de azon ritka emberek közé tartozik, aki dolgozott az Európai Unióban, nagy intézményrendszert vezetett és aki megtartotta az irodalmi alkotóképességét is. „Mert a kultúra reneszánsz embert kíván. De olyat, aki nemcsak értelmezni képes, hanem megszervezni is képes a világot” – hangsúlyozta a miniszter.

Csák ismertette a műsorban, hogy létre fog jönni holdingként a Széchényi Ferenc Közgyűjteményi Központ, ami alá hat intézmény tartozik majd:

• a Petőfi Irodalmi Múzeum,
• az Országos Széchényi Könyvtár,
• a Magyar Nemzeti Múzeum,
• a Természettudományi Múzeum,
• az Iparművészeti Múzeum
• és a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum.

Ez a hat „a régészettől a vendéglátásig a magyar kultúrának a korpuszát befedi” – indokolta az intézmények kiválasztását. Csák János azt mondta, hogy ezt a központot létrehozzák, és a szavai arra utaltak, hogy ennek a vezetője is Demeter Szilárd lesz.

Miután a miniszter arról beszélt, hogy a magyar kultúra nem múltba révedő, hanem egy élő kultúra, néhány perc múlva Klebelsberg Kunó munkásságáról beszélt. Aztán Széchényi Ferencről is értekezett, akinek a neve alatt fog futni a különböző múzeumokat egyesítő központ.

Csák ennek kapcsán kifejtette, hogy egy szellemi egzisztenciális veszélyhelyzetben hoznak létre egy olyan intézményt, amelynek a vezetője az erőt mintegy lándzsahegyként tartva képes kifejezni a magyar kultúra, a magyar identitás, a magyar kötődések rendszerét nemcsak egy kiállításban, hanem az év minden napján.

A világban gazdaságilag, politikailag, de még inkább kulturálisan zűrzavar uralkodik, a filozófia helyét átvette az ideológia, „a logikus gondolkodásnak, konzekvens gondolkodásának, a konzekvenciákkal, következményekkel való számolásnak a kultúráját átvette az eltörlés kultúrája”.

Demeter Szilárd eddigi pályafutását a magyarországi kultúrpolitika terén a Telex foglalta össze röviden. 2018-ban történt, hogy Kásler Miklós, korábbi emberierőforrások-miniszter először ideiglenesen bízta meg Demetert a PIM vezetésével, 2019. február 1-től nevezték ki véglegesen főigazgatónak. Bár 2023 decemberében felröppent a hír, hogy talán nem újrázhat, hiszen kiírták a pályázatot a főigazgatói posztra, kiderült, hogy vaklárma volt, újabb öt évre választották az intézet élére, mint egyedüli pályázót a posztra.

Demeter a PIM mellett a vezetője a Magyar Kultúráért Alapítványnak, amely lényegében a szintén általa vezetett Petőfi Irodalmi Ügynökség vagyonkezelője, alá tartozik többek közt a Zichy-kastély, a Bem rakparti Andrássy-palota, a Hajógyári-sziget déli része, de megkapta az alkotóházakat és művésztelepeket birtokló Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft.-t is.

A hozzá köthető Petőfi Media Group gyártotta a Petőfi TV és Petőfi Rádió műsorait is, ám 2023 májusában szerződést bontott vele az MTVA.

Csák János novemberben rúgta ki azonnali hatállyal L. Simon Lászlót, a Nemzeti Múzeum korábbi főigazgatóját. A miniszter akkori indoklásában kifejtette, hogy a L. Simon „olyan magatartást tanúsított, amely a munkaviszonya fenntartását ellehetetlenítette”.

A főigazgató menesztése hátterében az LMBTQ-propagandával megvádolt World Press Photo kiállítás körüli ügy állhatott, amit Dúró Dóra, a Mi Hazánk országgyűlési képviselője robbantott ki.

Dúró törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatását kérte Csák János minisztertől a Nemzeti Múzeumban megtekinthető Nemzetközi Sajtófotó Kiállítás tartalma miatt, Csák pedig meg is állapította a törvénysértést, és a családok védelméről szóló törvény értelmében arra kérte a Nemzeti Múzeumot, azaz L. Simon László igazgatót, hogy szigorítson a belépésen, és csak 18 éven felülieket engedjen be. Egy kommunikációs adok-kapok után L. Simont eltávolították a múzeum éléről, a helyét ideiglenesen Hammerstein Judit vette át.

Demeter Szilárd nemcsak erdélyi származása miatt érdekes az erdélyi magyar olvasók számára, hanem azért, mert hozzá köthető a magyar állami támogatásból létrejött “erdélyi magyar médiatér”, amelyet a hasonló nevű egyesület működtet, és amely felvásárolta az erdélyi magyar sajtó jelentős részét.

Három és fél év alatt, 2021. június végéig 7,45 milliárd forint (20 millió euró) támogatást kapott a magyar kormánytól az Erdélyi Médiatér Egyesület. A támogatás az erdélyi magyar sajtó messze legnagyobb médiatrösztjévé vált: ma már azokat a médiaorgánumokat könnyebb felsorolni, amelyek nem tartoznak az egyesület portfóliójába” – fogalmazott az Átlátszó Erdély tényfeltáró portál, amikor számba vette, milyen eredményekkel gazdagodott a magyarországi közpénzzel felpumpált médiavállalat. Demeter Szilárd volt, aki az Erdélyi Médiatér Egyesület „nem hivatalos nagyköveteként” intézte a projektet, amelyről azt nyilatkozta: „A politikai munkámon túl ebben láttam és látom azt a lehetőséget, hogy a magam eszközeivel tegyek a szülőföldemért”.

A “kisgömböc” 2022 decemberében repedt szét: a nehéz gazdasági helyzetre hivatkozva a médiatröszt bejelentette, hogy átszervezi a tevékenységét: 2023 januárjától felfüggesztették a nyomtatott lapok kiadását, a lapterjesztést és a lapkereskedelmet. Az átszervezésnek több nyomtatott napilap áldozatául esett, többek között a Krónika és a Székelyhon is. Azóta eladták az egyik legfontosabb rádiót is, amely a portfólióba tartozott, a Radio Gagát.