Budapesten járt a svéd miniszterelnök, hétfőn szavaz a magyar parlament Svédország NATO-csatlakozásáról

Orbán Viktor a svéd miniszterelnökkel, Ulf Kristerssonnal tárgyalt pénteken Budapesten. Ezt követően a közös sajtótájékoztatón bejelentették, hogy Magyarország 4 darab JAS 39 Gripen-vadászgépet vesz még az eddig lízingelt 14 Gripen mellé. Megállapodtak arról is, hogy mesterséges intelligencia fókuszú kiválósági központot fog nyitni a svéd Saab és a magyar védelmi innovációs kutató intézet, és együtt fognak kutatni-fejleszteni. De természetesen, a találkozó tétje a svéd NATO-csatlakozás volt.

Orbán Viktor elmondta, hogy a magyar országgyűlés hétfőn fog szavazni Svédország NATO-tagságáról. A svéd miniszterelnök szerint mostantól már NATO-tagokként fognak egymásért küzdeni.

Az Orbán-Kristersson találkozót részletesen ismertető Telex beszámolt, hogy a miniszterelnökök felszólalása után két újságírói kérdésre volt lehetőség. Az egyik a svéd közmédiától jött. Azt kérdezték Orbán Viktortól, hogy minek következtében változott meg a véleménye a svédek NATO-csatlakozásáról. A magyar miniszterelnök erre úgy reagált, a NATO tagjának lenni, hogy „készek vagyunk egymásért harcolni, egymásért életünket adni”, ehhez pedig erős alapú kapcsolatra, bizalomra és kölcsönös tiszteletre van szükség. Óvatos és körültekintő előkészületek kellettek mindkét fél részéről, hogy újjáépítsék a megkopott bizalmat a két ország között. „Ez nem arról szólt, hogy megváltozott a véleményünk, egy folyamatot vittünk végig.” Nem lenne korrekt szerinte azt mondani, hogy a NATO-kérdésnek köze volt a védelmi megállapodáshoz, mert ez „nem egy üzleti megállapodás”. Az idáig vezető másfél éves útról azt mondta: „Nem csak elégedett vagyok az eredménnyel, minden lépését élveztem ennek a bizalomépítésnek a két fél között”.

A svéd közmédia a svéd miniszterelnöktől pedig azt kérdezte, hogy mivel korábban kritizálta a magyar demokrácia helyzetét, ezt fogja-e folytatni a továbbiakban is így, hogy NATO-tagok lesznek? A kormányfő úgy felelt, tiszteli, hogy a magyar parlament magyar döntéseket hoz. Tény, hogy a svédek több kérdésben más álláspontot képviselnek a magyaroknál, de ezt elfogadják. Mostantól már NATO-tagokként „küzdeni fogunk egymásért”.

Nem világos, mit is akart elérni a magyar kormány

Egy ideig úgy tűnt, hogy Magyarország Törökországgal együtt fogja megszavazni a svédek csatlakozását az észak-atlanti szövetséghez. Azonban, miután Erdoganék rábólintottak a csatlakozásra, és a Fidesz-kormány mégsem tett semmit az ügyben, már nem volt világos mit is akar Magyarország. Társadalmi egyeztetésről, a parlament elfoglaltságáról, majd a Fidesz sértettségéről volt szó, mondván, Svédország méltatlanul beszél a magyar jogállamiságról.

A ratifikáció folyamatosan csúszott, miközben arról beszéltek, hogy a Fideszen belül is vita tárgyát képezi. Kövér László a saját hazájukat gyűlölő svédekről beszélt, majd arról, hogy nem is kell feltétlenül Svédország csatlakozását megszavazni. A házelnököt egy, a magyar demokráciáról szóló svéd oktatóvideó akasztotta ki.

Orbán tavaly decemberben azt mondta, hogy a parlamentnek nem volt gusztusa hozzá, hogy napirendre vegye a kérdést. Az ellenzéki pártoknak ugyan lett volna, február 5-én kezdeményeztek is egy rendkívüli ülést a svéd csatlakozás jóváhagyásának érdekében, azt azonban a Fidesz távolmaradásával megfúrta.

Ekkor már a svéd kormányfő látogatása volt a kormánypárt fő követelése, amelyet Stockholm eleinte elutasított, végül elfogadott, így jutott el a ratifikáció célegyenesbe, 19 hónappal azután, hogy Svédország jelezte csatlakozási szándékát.

A NATO egy erős hadsereggel bővül – ahogy Finnország esetében is, amelynek 1300 kilométeres közös határszakasza van Oroszországgal. Ezzel megkétszereződött a közvetlen orosz-NATO határ, amely eddig Oroszország és a balti államok, illetve a kalinyingrádi exklávé révén Lengyelország között húzódott.

Svédország megjelenése a NATO-ban a Balti-tengeri orosz flotta mozgásterét szűkítette le, így a finn és a svéd bővítés valójában súlyos stratégiai veresége az Ukrajna ellen háborút indító Vlagyimir Putyinnak. A két északi ország hadseregének erejéről, csatlakozásuk jelentőségéről ebben a cikkben olvashat bővebben.