Uniós kötelezettségszegési eljárás indul Magyarország ellen a szuverenitási törvény miatt

Az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indít Magyarországgal szemben a decemberben elfogadott szuverenitásvédelmi törvény miatt, írja a Telex.

Az Európai Bizottság szerint a jogszabály sérti az elsődleges és másodlagos uniós jog számos rendelkezését, többek között az uniós demokratikus értékeket, a demokrácia elvét és az uniós polgárok választójogát, az Európai Unió Alapjogi Chartájában rögzített számos alapvető jogot (például a magán- és a családi élet tiszteletben tartásához való jogot, a személyes adatok védelméhez való jogot, a véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadságát, az egyesülés szabadságát, a hatékony jogorvoslathoz és a tisztességes eljáráshoz való jogot, az önvádra kötelezés tilalmát és az ügyvédi titoktartási kötelezettséget), a személyes adatok védelmére vonatkozó uniós jogi követelményeket, valamint számos, a belső piacra alkalmazandó szabályt, sorolja a Telex.

Amennyiben a magyar kormány két hónap alatt nem válaszol a felszólító levélre, az Európai Bizottság következő lépése az indokolással ellátott vélemény lehet, ezt pedig per, majd pénzbírság követheti.

A szuverenitási törvény miatt már tavaly decemberben levelet írt az Európai Bizottság aggodalmairól a magyar kormánynak, árulta el január végén Didier Reynders, az Európai Bizottság igazságügyért felelős tagja.

A szuverenitási törvény értelmében létrejön a Szuverenitásvédelmi Hivatal, amely bárkit ellenőrizhet, aki a feltételezések szerint Magyarország szuverenitását veszélyezteti, emellett olyan rendelkezéseket és jogszabály-módosításokat is tartalmaz, amelyek megtiltják a választásokban részt vevő jelölteknek, politikai pártoknak és egyesületeknek, hogy külföldi finanszírozást használjanak fel. A civil szervezetek arra figyelmeztettek, hogy újságírók, cégek, egyházak, szakszervezetek és önkormányzatok is az új hatóság célkeresztjébe kerülhetnek, a Telex is több cikket írt a témában.

Még nagyobb nyomást gyakorolhat Orbán Viktor miniszterelnök és kormánya a független médiára és a civil társadalmi csoportokra éppúgy mint az ellenzéki pártokra, vonta le a következtetést a The Guardian is.