Washington budapesti nagykövete: Magyarország kormánya képzeletbeli külpolitikát folytat

A magyar kormány „képzeletbeli külpolitikát” folytat, „képzeletbeli ellenségekkel” és „elképzelt hungarofóbiával” küzd – mondta David Pressman, az Egyesült Államok magyarországi nagykövete a Guardiannek és a Financial Timesnak.

A Telex által összefoglalt interjúkban Pressman arról beszélt, hogy Orbán rendszeresen beleszól az amerikai választásokba, vagy úgy, hogy nyíltan támogatja Donald Trumpot, vagy úgy, hogy Joe Biden ellen kampányol. Azt mondta, hogy nem erre számít egy szövetséges ország vezetőjétől.

Az Egyesült Államok csalódott amiatt is, hogy Magyarország NATO-csatlakozásának ratifikálása ilyen sokáig tart – mondta Washington nagykövete, aki szerint Budapest „tényleg egyedül maradt”, miután a héten a török parlament jóváhagyta Svédország NATO-tagságát.

Bár a magyar kormány hivatalosan támogatja Svédország csatlakozását, az ország parlamentje elkerülte a szavazást a kérdésben, ami frusztrációt keltett a NATO-szövetségesek körében, és kérdéseket vetett fel Orbán Viktor magyar miniszterelnök motivációival kapcsolatban.

Pressmann arra is rámutatott, hogy Orbán rendszeresen bírálja nyugati szövetségeseit, és ápolja kapcsolatait Moszkvával és Pekinggel. Az Egyesült Államok nagykövete elmondta: „Egy szövetség csak annyira erős, amennyire erősek az egymás felé tett és betartott kötelezettségvállalásaink.”

Hozzátette: „A szavunk betartása nyilvánvalóan fontos eleme a bizalomnak minden kapcsolatban”.

A nagykövet hangsúlyozta Budapest egyre mélyülő diplomáciai elszigeteltségét is, túl Svédország NATO-csatlakozásának kérdésén.

„Magyarország valóban egyedül van – és nem kell, hogy egyedül legyen” – mondta, és „aggasztó jelekként” említette az olyan magyar kormányzati döntéseket, mint az Ukrajnának nyújtott uniós finanszírozás blokkolása, a Vlagyimir Putyinnal folytatott tárgyalások és az orosz energiától való diverzifikációra irányuló erőfeszítéseknek való ellenállás.

Bár Magyarország hivatalosan az Egyesült Államok szövetségese, Orbán Viktor az amerikai elnököt, Joe Bident ellenfelei közé sorolta, és magas rangú magyar tisztviselők azzal vádolták Washingtont, hogy beavatkozik a magyar politikába. A kormány által ellenőrzött média rendszeresen közöl Amerika-ellenes tartalmakat, beleértve az amerikai külpolitikával kapcsolatos összeesküvés-elméleteket is.

„Az USA és Magyarország kétoldalú kapcsolata rendkívül nehéz” – mondta a nagykövet.

Pressman a magyar kormány külpolitikáját is „fantáziálásnak” nevezte. „A magyaroknak van ez az elképzelésük, hogy ez egy politikai kommunikációs eszköz, ahol folyamatosan imperialistákról és gyarmatosítókról és Brüsszelről és Soros Györgyről beszélnek – és mindezekről az entitásokról, akik megpróbálnak beavatkozni a belpolitikájukba – és ez tényleg egy fantázia” – mondta. A képzeletbeli külpolitikához Pressman szerint az is hozzátartozik, hogy a kormány folyamatosan arra vár, hogy máshol neki szimpatikus vezetők kerüljenek hatalomra. Ez viszont a nagykövet szerint akadályozza abban, hogy a jelen problémáival foglalkozzon.

A nagykövet, aki emberi jogi jogász, aggodalmát fejezte ki a magyar demokrácia állapota miatt is. A magyarországi új szuverenitásvédelmi hivatalról szólva, amely széleskörű jogkörrel rendelkezik a magyarok elleni nyomozásra, bírói felügyelet nélkül, Pressman azt mondta, hogy ez „komoly visszalépést jelent a magyar demokráciában”.

Pressmant, a 2022-ben Budapestre érkezett magas rangú diplomatát szinte naponta bírálják a kormánymédiában.

Arra a kérdésre, hogy zavarja-e őt a figyelem, Pressman nemmel válaszolt, de hozzátette: „engem az zavar, hogy az amerikai-magyar kapcsolatok állapota ott tart, ahol tart”.

„Amire ebben a pillanatban valóban szükségünk van ebben a kapcsolatban, az a munka – és az Egyesült Államok minden bizonnyal kész erre. De azt mondhatom, hogy semmi jel nem utal arra, hogy a magyar kormány érdekelt lenne ebben, és ez sajnálatos” – mondta.