Megírta halálát Makszim Krivcov ukrán költő, két nappal utána elesett a fronton

Két nappal azután, hogy verset írt elképzelt haláláról, Makszim Krivcov ukrán költőt megölték a fronton. A 33 éves férfi halálhírét édesanyja jelentette be január 7-én: „A legkedvesebb fiam az ibolyákkal együtt fog nőni... istenem” – írta ki Makszim Facebook oldalára.

A vers magyar fordítása a Vulkán folyóiratban jelent meg, Vonnák Diána író, műfordító, Radnóti sorsával állította párhuzamba Krivcovét. „Meghalt egy újabb költő a fronton Ukrajnában, Makszim Krivcov. 33 éves volt. Kicsit mint Radnóti a »Tarkólövés. – Így végzed hát te is« beszédhelyzetében, két nappal a halála előtt írt egy verset” – írta a vers fordítását és eredeti szövegét is közzétevő Instagram posztjában Vonnák Diána.

A Wikipédia szerint Makszim Olekszandrovics Krivcov 1990. január 22-én született Rivnében, édesapja újságárus volt, édesanyja pedig iskolai könyvtáros. A helyi középiskolákban tanult, ott szerzett diplomát textil szakon, majd 2014-ben diplomázott a kijevi formatervezési egyetemen.

Krivcov részt vett a 2013-2014-es forradalomban, majd miután az Oroszország által támogatott orosz ajkú szeparatisták támadásba lendültek Donbaszban, önként csatlakozott az ukrán hadsereghez. Szolgálata után a veterán társai rehabilitációjának és támogatásának szentelte magát különböző civil szervezeteken keresztül, illetve a Veteran Hub rehabilitációs és újrabeilleszkedési központnak lett a munkatársa.

Az Ukrajna elleni teljes körű orosz invázió kezdetével Krivcov, akinek már volt harctéri tapasztalata, újra csatlakozott az Ukrán Fegyveres Erőkhöz. 2024. január 7-én vele együtt meghalt vörös macskája is, akinek az alábbi – nyers fordításban közölt – verset dedikálta.

„Amikor elalszik

lassan kinyújtja mellső lábait

nyárról álmodik.

Álmodik egy ép téglaházról

álmodik a csirkékről

az udvaron szaladgálnak.

Álmodik a gyerekekről

akik húspástétomot kínálnak neki.

A sisakom kicsúszik a kezemből

a sárba esik.

A macska felébred.

hunyorog a szeme

óvatosan körülnéz:

igen, ezek az ő emberei

majd újra elszenderül.”

Krivcov tizenéves kora óta írt verseket, és más szerzőkkel közösen is jelen volt különböző gyűjteményes kötetekben. A költészet iránti szenvedélye a háborús káosz közepette is kitartott, Versek a csatatérről című kötetét, amely 2022 végén jelent meg az év egyik legnagyobb hatású ukrán irodalmi alkotásaként üdvözölte az ukrajnai PEN.

Az ukrán sajtóban megjelent nekrológokban arról írnak, hogy Makszim Krivcov Ukrajna fiatal, kreatív nemzedékének egyik legfényesebb ígérete volt – hazafias költő és eredeti gondolkodó, aki valóban meghallgatott másokat, és kiérdemelte tiszteletüket. „Most csatlakozik az ukrán hősök egyre növekvő panteonjához, akik az orosz brutális invázió kezdete óta életüket adták nemzetük eszméinek védelmében – olyan bátor férfiak és nők, mint Roman Ratusnyij közéleti aktivista, Viktoria Amelina író, Olekszij Ivakin, Volodimir Vakulenko és Jurij Ruf költők, és még sokan mások” – olvasható az Euromaidanpress portálon.

Katonatársai Makszim Krivcovot Dalinak nevezték, jellegzetes Salvador Dalira emlékeztető bajusza miatt. „Azért növesztettem bajuszt, hogy úgy pödöríthessem, mint Salvador Dali. A hivatásom megkövetelte” – mondta jellegzetes humorral egy interjúban.

Krivcov egyszerűen és világosan nyilatkozott a motivációjáról is, amikor arról kérdezték, hogy miért vonult be ismét katonának. „Egyszerűen muszáj. Nincs más választás, ez olyan mintha a lét vagy nemlét, a lélegzés vagy fulladás között választhatnál. Ezért vagyok háborúban”.

A már idézett portál így zárja nekrológját: „Tegnap Ukrajna elvesztett egy fiatal költőt, akinek az a döntése, hogy továbbra is szabadon lélegezzen, az életébe került. Makszim Krivcovot megölték, mert azt védte, amiben a leginkább hitt. Vörös cirmosa, aki hűségesen követte őt mindenhová, vele együtt halt meg.”

Több mint 30 ukrán írót öltek már meg, és több mint 80 író védi az országot a frontvonalon, hívta fel a figyelmet az ukrán delegáció 2023 októberében a Frankfurti Könyvvásáron. „Arról fogunk beszélni itt, ami a legjobban fáj nekünk – a lét törékenységéről” – nyilatkozta Olena Odynoka, az Ukrán Könyvintézet igazgatóhelyettese. „A háború nemcsak életeket vesz el, hanem mindent elpusztít maga körül, többek között a kultúránkat is.”