Új vendégmunkástörvényt iktattak Magyarországon, amely szigorítást ígér, mert „a magyar munkahelyek a magyarokéi”

A növekvő migrációra hivatkozva nyújtott be olyan törvényjavaslatot Magyarországon a kormány, amely az EU-n kívüli állampolgárok beutazásának és tartózkodásának eddigi szabályait szabná át, írja a Telex.

„Az újra növekvő migráció miatt idegenrendészeti szigorításra van szükség. Magyarország a magyaroké és a magyar munkahelyek is első helyen a magyarokat illetik meg. Világosan kell szabályoznunk, ki és mennyi ideig tartózkodhat Magyarország területén. Sem a munkavégzés, sem más tartózkodás nem lehet korlátlan és nem hosszabbítható meg automatikusan” – olvasható a preambulumban.

Az MTI által idézett dokumentumban úgy fogalmaznak: Magyarország szuverén állam – maga határozza meg, hogy kit enged a területére, és mindenkitől elvárja, hogy a magyar törvényeket és az együttélés magyar normáit tartsa be. Aki a magyar törvényeket és a magyar szabályokat nem tiszteli, annak azonnal el kell hagynia Magyarország területét. Ha Magyarország területét nem hagyja el önként, akkor – törvényesen, de határozottan – el kell távolítani.

A törvényjavaslat kimondja:

• Külföldi csak akkor végezhet Magyarországon munkát, ha annak elvégzésére magyar munkavállaló nem vállalkozik.
• Ezért minden egyes álláshely esetében először meg kell vizsgálni, hogy van-e magyar munkavállaló, ha van, őt kell alkalmazni, ha nincs, akkor lehet vendégmunkást foglalkoztatni.
• Csak annyi vendégmunkás jöhet Magyarországra, amennyi betöltetlen álláshely van.
• A vendégmunkások csak korlátozott ideig tartózkodhatnak Magyarországon, ezt követően el kell hagyniuk az országot.

Az EU-n kívüli – hivatalos megnevezése szerint harmadik országbeli – állampolgárok tartózkodása a korábbiakhoz hasonlóan megkülönböztet rövid (fél éven belül 90 napot nem meghaladó), tartós (legfeljebb négy évre szóló), és huzamos (határozatlan időre is lehetőséget adó) magyarországi tartózkodást.

Vannak azonban új fogalmak is, igaz, ezek inkább könnyítést jelentenek a hosszabb tartózkodást lehetővé tévő munkavállaláshoz:

• a Nemzeti Kártya, amely szerb és ukrán állampolgároknak adható ki, foglalkoztatási jogviszony alapján, ez legfeljebb két évre érvényes;
• a Magyar Kártya, amely felsőfokú szakmai képesítéssel rendelkező harmadik országbeli állampolgárnak adható ki, tulajdonosát feljogosítva „Magyarország területén történő tartózkodásra és egyúttal a felsőfokú szakmai képesítést igénylő munkavállalásra”.

A Telex megállapítja, hogy a szigorítást ígérő szabályozás kimondja ugyan a magyar munkavállalók érdekeinek elsőbbségét, ez azonban a gyakorlatban nem jelenti, hogy a magyar kormány látványosan megnehezítené a külföldiek munkavállalását. Már csak azért sem, mert a munkaerőhiány az ő bevonásukat indokolttá teszi, ez látható abból is, hogy számok mérhetően növekszik, nem csak a szomszédos, „harmadik országokból” – azaz Szerbiából és Ukrajnából, de Ázsiából is. Igaz, a kormány hangsúlyozottan arra törekszik, hogy tartózkodásuk kizárólag a munkavállalásra koncentrálódjon, lehetőleg legfeljebb három évig maradjanak az országban, és ne telepedjenek le végleg.