Bebörtönzött iráni emberi jogi aktivista kapta a Nobel-békedíjat

2023. október 6. – 12:07

Bebörtönzött iráni emberi jogi aktivista kapta a Nobel-békedíjat
Fotó: Narges Mohammadi Foundation / AFP

Másolás

Vágólapra másolva

Nargesz Mohammadi bebörtönzött iráni emberi jogi aktivista kapta a 2023-as Nobel-békedíjat, jelentette be Berit Reiss-Andersen, a norvég Nobel-bizottság elnöke. Az indoklásban azt mondták, hogy Mohammadi az iráni nők elnyomása elleni, valamint az emberi jogokért és a szabadságért folytatott küzdelméért kapta meg az elismerést.

Reiss-Andersen hozzátette, hogy Mohammadi bátor küzdelme óriási személyes áldozatokkal járt. „A rezsim összesen tizenhárom alkalommal vette őrizetbe, ötször ítélték el, és összesen 31 év börtönt kapott” – mondta.

Mohammadi a Defenders of Human Rights Center iráni emberi jogi szervezet helyettes vezetője, ezt a 2003-ban szintén Nobel-békedíjjal kitüntetett Sirin Ebádival együtt alapították. Mohammadit az iráni hatóságok, jelenleg a „nemzetbiztonság elleni fellépés” és „propaganda terjesztésének” vádjával tartják fogva, 10 év 9 hónapos börtönbüntetését tölti.

Azonban a hírhedt teheráni Evin börtönből is hallatja hangját, augusztusban további egy évet kapott, amiért interjút adott külföldi médiumoknak, és felszólalt a börtönben tapasztalt szexuális visszaélések ellen. Az elmúlt években több nő beszámolója alapján könyvet is írt az iráni büntetésvégrehajtás nőkkel szembeni brutális módszereiről.

A bizottság indoklása szerint a 2023-as békedíjjal azt a több százezer embert is elismerik, akik az elmúlt évben az iráni rezsim nőkkel szembeni diszkriminációs és elnyomó politikája ellen tüntettek. Szerintük tüntetők „Nő – Élet – Szabadság” jelszavai pontosan kifejezik Nargesz Mohammadi elkötelezettségét és munkáját.

A Nobel-bizottság is megemlítette az iráni erkölcsrendészet fogságában összevert Mahsza Aminit, akinek a tavaly szeptemberi halála elindította a tüntetéshullámot Iránban. „A nők rendszerszintű diszkriminációja és elnyomása ellen küzd” – méltatta Reiss-Andersen Mohammadit, aki szerinte el akarja érni, hogy a nők teljes és méltóságteljes életet élhessenek.

A bizottság reményét fejezte ki, hogy az iráni hatóságok kiengedik Mohammadit a börtönből, hogy személyesen vehesse át a díjat decemberben Oslóban.

Tavaly év végén robbant ki tüntetéshullám Iránban

Mohammadi azután kapta meg az elismerést, hogy Iránban tavaly szeptemberben tüntetéshullám robbant ki. Az eleve súlyos gazdasági, szociális és politikai válságokkal terhelt 90 milliós országban a viselkedési és öltözködési szabályokra felügyelő erkölcsrendészet szeptember közepén Teheránban a hidzsáb „nem megfelelő viselete” miatt olyan súlyosan bántalmazta a kurd származású 22 éves Mahsza Aminit, hogy a nő három nappal később belehalt sérüléseibe.

Az 1979-es iszlamista forradalom után felállított erkölcsrendészet brutalitását az iráni közvélemény nem valamiféle túlkapásként, hanem a rezsim lényegének megnyilvánulásaként értelmezte, ezért hónapokon át tartó spontán népmozgalom indult a rendszer ellen, melyet brutális eszközökkel is csak hónapok alatt sikerült elfojtani. Azonban az újabb incidensekre szinte mindig újabb tüntetések robbannak ki, ráadásul a drákói szigor ellenére napjainkban is számos nő hagyja fedetlenül a haját tiltakozásul.

Tavaly októberben a Telexnek is nyilatkozott több iráni nő arról, hogyan élik meg a fundamentalista rezsim nőkkel szembeni politikáját, és hogy mit várnak a demonstrációktól.

Idén év elején tovább szigorítottak, bejelentették, hogy köztéri megfigyelőrendszert vezetnek be a fejkendőviselés betartatására. Sőt, július óta az ideiglenesen visszaszorult erkölcsrendészet is újra járja az utcákat, a fejkendőt nem viselő nőket pedig pszichiátriai kezelésre küldik, vagy közmunkára egy halottmosdatóba. Egy évvel Amini halála után pedig az iráni parlament elfogadta azt a törvényt, amely alapján akár 10 év börtönt is ki lehet szabni az iszlám vallási előírásokra hivatkozva elrendelt öltözködési szabályok megsértőire.

Ötfős bizottság döntött

A Nobel-békedíj nyertesének bejelentése előtt a fogadóirodáknál a tavalyi évhez hasonlóan megint Volodimir Zelenszkij ukrán elnök állt az élen. Szakértők azonban idén sem gondolták valóban esélyesnek, hogy a háború közepén ítéljék oda neki az elismerést. A Time magazin esélyes jelölteket gyűjtő listájára szintén sokadik alkalommal került fel Alekszej Navalnij bebörtönzött orosz ellenzéki vezető és a belarusz kormányellenes tüntetések vezéralakjai közé tartozó Szvetlana Tyihanovszkaja is.

A Nobel-békedíjra bárkit jelölhetnek, de a jelölők meghatározott körből kerülnek ki, a több ezres listán főképp kormánytagok, egyetemi oktatók, korábbi Nobel-békedíjasok találhatók. A döntőbizottságot elvileg nem kötelezik a jelölések, de az utóbbi évek győztesei közül szinte mindenkit norvég törvényhozók (is) jelöltek.

A többi Nobel-díjjal ellentétben a norvég parlament által választott ötfős bizottság választja ki a jelöltek közül a díjazottat. Az eltérésről ebben az Észkombájn-cikkünkben írtunk részletesebben.

2022-ben az emberi jogokért felszólaló belarusz Alesz Bjaljacki (Alesz Beljackij) és az orosz Memorial és az ukrán Center for Civil Liberties emberjogi szervezetek megosztva kapták a Nobel-békedíjat. Előtte Maria Ressa filippínó származású amerikai újságíró, a Fülöp-szigeteki független online lap, a Rappler alapítója és Dmitrij Muratov orosz újságíró, a független Novaja Gazeta lap alapítója kapták megosztva a díjat, egy évvel korábban pedig az ENSZ Világélelmezési Programja (WFP) vehette át az elismerést.

A Nobel-békedíjat a többi Nobel-díjjal szemben nem Stockholmban, hanem Oslóban adják majd át december 10-én, Alfred Nobel halálának évfordulóján. A díjjal 11 millió svéd korona (kb. 366 millió forint) is jár.

A békedíj odaítélése körül előfordultak már anomáliák, furcsa és vitatott döntések is. Volt olyan is, például Henry Kissinger 1973-as vagy Jasszer Arafat 1994-es díjazásakor, hogy a bizottság úgy összeveszett, hogy tagok léptek ki belőle a döntés elleni tiltakozásképpen.

A Transtelex egy egyedülálló kísérlet

Az oldal mögött nem állnak milliárdos tulajdonosok, politikai szereplők, fenntartói maguk az olvasók. Csak így lehet Erdélyben cenzúra nélkül, szabadon és félelmek nélkül újságot írni. Kérjük, legyél te is a támogatónk!

Támogató leszek!
Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!