Belarusz emberjogi aktivista és orosz, ukrán civil szervezetek megosztva kapták a Nobel-békedíjat

2022. október 7. – 12:11

frissítve

Belarusz emberjogi aktivista és orosz, ukrán civil szervezetek megosztva kapták a Nobel-békedíjat
Alesz Bjaljacki emberi jogi aktivista 2020-ban – Fotó: Anders Wiklund / TT News Agency / Reuters

Másolás

Vágólapra másolva

Az emberi jogokért felszólaló belarusz Alesz Bjaljacki (Alesz Beljackij), az orosz Memorial és az ukrán Center for Civil Liberties emberjogi szervezetek megosztva kapták 2022-ben a Nobel-békedíjat, jelentette be a norvég Nobel-bizottság. Az indoklásban azt mondták, hogy a két szervezet, illetve Bjaljacki emberjogi tevékenységükkel érdemelték ki a díjazást.

Berit Reiss-Andersen, a norvég Nobel-bizottság elnöke azt mondta a bejelentésen, a díjazottak megtestesítik, mennyire fontos a civil társadalom „a béke és a demokrácia” szempontjából. Emellett „megmutatták a hatalom bírálatához való jog és az alapvető állampolgári jogok védelmének fontosságát”, illetve a háborús bűnök és az emberi jogsértések dokumentálásáért tett erőfeszítéseikért is dicsérték őket.

Újságírói kérdésre Reiss-Andersen azt válaszolta, a díjazással nem akartak semmilyen formában Vlagyimir Putyin orosz elnöknek üzenni, akinek ma van a 70. születésnapja.

„A bizottság nem Putyin elnöknek címezte a díjakat a születésnapja, vagy bármi más miatt”, mondta, hozzátéve, hogy

„a figyelem, amelyet Putyin elnök magára irányított, és ami ebben az összefüggésben releváns, az a civil társadalom és az emberi jogok védelmezőinek elnyomása”.

A díjazottak

A 2022-es Nobel-békedíj egyik nyertese a jelenleg előzetes letartóztatásban lévő Alesz Bjaljacki, aki 1996-ban alapította meg a Viaszna (Tavasz) nevű emberi jogi központot Alekszandr Lukasenko belarusz diktátor brutális elnyomó intézkedéseire válaszul. Bjaljacki először 2011 és 2014 között ült börtönben adócsalás vádja miatt, majd 2020-ban, a független nemzetközi megfigyelők szerint elcsalt elnökválasztást követően ismét őrizetbe vették.

A második díjazott, az ukrán Center for Civil Liberties Ukrajna egyik vezető emberi jogi szervezete. 2007-ben alapították, amikor kilenc posztszovjet ország emberi jogi szervezeteinek vezetői úgy döntöttek, hogy Kijevben létrehoznak egy határokon átnyúló, közös erőforrások elosztására szánt központot.

Megalapítása óta a szervezet figyelemmel kíséri a politikai üldöztetéseket az Oroszország által megszállt Krím félszigeten, dokumentálta a háborús bűnöket és az emberiesség elleni bűncselekményeket a donbaszi háború során, és nemzetközi kampányokat szervezett a Kreml politikai foglyainak szabadon bocsátásáért.

Miután Oroszország 2022 februárjában elindította Ukrajna invázióját, a Center for Civil Liberties részt vett az ukrán polgári lakosság ellen elkövetett orosz háborús bűnök azonosításában és dokumentálásában.

A harmadik díjazott a Memorial, Oroszország egyik legrégebbi emberi jogi szervezete. A Memorialt az 1980-as évek végén alapították szovjet disszidensek, köztük a Nobel-békedíjas Andrej Szaharov, azzal a céllal, hogy dokumentálják a Szovjetunió fennállása alatt végrehajtott politikai elnyomási formákat, és adatbázist hozzanak létre az áldozatokról. Emellett a szervezet az emberi jogok ügyének fontos szószólójává nőtte ki magát Oroszországban.

A Memorial először 2006-ban kapott figyelmeztetést az orosz hatóságoktól, majd 2014-ben külföldi ügynöknek bélyegezték őket. 2021 végén egy moszkvai bíróság elrendelte a szervezet bezárását, ami végül a ukrajnai invázió után nem sokkal teljesen meg is szűnt.

Nem erre számítottak

A fogadóirodáknál előzetesen Volodimir Zelenszkij ukrán elnök számított a favoritnak, de a Kyiv Independent nevű angol nyelvű ukrán lap győzelme sem lett volna meglepetés. Ezzel együtt egyes szakértők óvatosságra intettek Zelenszkij győzelmi esélyeit illetően, mondván, egy fegyveres konfliktusban lévő fél „mindig részt vesz olyan tevékenységekben, amelyek problematikusak”, emiatt pedig ódzkodhatnak odaadni a díjat egy háborús vezetőnek.

Emellett Greta Thunberg svéd klímaaktivista, Szvetlana Tyihanovszkaja belarusz ellenzéki vezető, illetve Alekszej Navalnij orosz ellenzéki politikus is felkerült a Time magazin esélyes jelölteket gyűjtő listájára, mindhárman sokadik alkalommal.

A Nobel-békedíjra bárkit jelölhetnek, de a jelölők meghatározott körből kerülnek ki (pl. kormánytagok, egyetemi oktatók, korábbi Nobel-békedíjasok). A többi Nobel-díjjal ellentétben azonban nem svéd tudományos szervek, hanem a norvég parlament által választott ötfős bizottság választja ki a díjazottat a jelöltek közül. Az eltérésről ebben az Észkombájn-cikkünkben írtunk részletesebben.

2021-ben Maria Ressa filippínó származású amerikai újságíró, a Fülöp-szigeteki független online lap, a Rappler alapítója és Dmitrij Muratov orosz újságíró, a független Novaja Gazeta lap alapítója kapták megosztva a díjat, az indoklás szerint „a szólásszabadság védelmében tett erőfeszítéseik” miatt.

2020-ban az ENSZ Világélelmezési Programja (WFP) vehette át a Nobel-békedíjat. A szervezet 138 millió emberen tervezett segíteni a koronavírus-járvány által súlyosbított évben.

Már csak egy van hátra

A Nobel-békedíj volt a 2022-es Nobel-díjsorozat utolsó előtt kihirdetett elismerése.

  • Hétfőn a svéd Svante Pääbo kapta meg az orvosi-élettani Nobel-díjat a kihalt emberszabásúak genomjával és az emberi evolúcióval kapcsolatos felfedezéseiért.
  • Kedden Alain Aspect, John F. Clauser és Anton Zeilinger kutatók kapták a fizika Nobel-díjat a kvantuminformatika területén bemutatott úttörő tevékenységükért.
  • Szerdán az amerikai Carolyn R. Bertozzit, a dán Morten Meldalt és az amerikai K. Barry Sharplesst díjazták kémiai Nobel-díjjal a molekulaépítéssel kapcsolatos munkájuk miatt.
  • Csütörtökön pedig Annie Ernaux francia írónőé lett az irodalmi Nobel-díj, az indoklás szerint azért a bátorságért és klinikai élességért, ahogyan meg tudja mutatni a személyes emlékezés gyökereit, furcsaságait és kollektív korlátait.

A Nobel-békedíj kiosztása után már csak a svéd központi bank által 1968-ban alapított közgazdasági Nobel-díj nyertese kérdéses.

Nélküled nem tudunk működni

A Transtelex egy órányi működése nagyjából 80 lejbe kerül. Az olvasói mikroadományok azonban nem tartanak ki a hónap végéig. Legyél te is a támogatónk, csak veled együtt lehet Erdélynek saját, független lapja.

Támogató leszek!
Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!