A foglalkoztatásért felelős uniós biztos szerint az EU-nak szorgalmaznia kellene a négynapos munkahetet

Az Európai Uniónak szorgalmaznia kellene a négynapos munkahét bevezetését, mégpedig a munkaerőhiánnyal küzdő ágazatokban – mondta Nicolas Schmit, a foglalkoztatásért és szociális jogokért felelős uniós biztos a Lusa című lapnak adott interjújában, írja a Euractiv.

„Szerintem ez egy olyan dolog, ami fokozatosan halad előre [...], mert az új generációnak van egy bizonyos elképzelése a munka és a magánélet közötti egyensúlyról. Én nyitott vagyok erre” – mondta Schmit.

Bár az EU-ban egyelőre nincs közösen kialakított álláspont a rövidített munkahétről, több tagállamban folynak már kísérleti projektek (Magyarországon többek között a Telekom is tesztelte). Tavaly novemberben egy felmérésből kiderült, hogy a magyarok 84 százaléka szívesen átállna a négynapos munkahétre.

A négynapos munkahétről általánosságban ebben a cikkünkben írtunk bővebben, a Telekom projektjéről, és annak eredményeiről pedig itt olvashat hosszabban.

Nicolas Schmit az interjúban arról beszélt, szerinte a négynapos munkahét „a szociális partnerek közötti megállapodások alapján fog megvalósulni”.

„Mivel bizonyos ágazatok számára nehéz feladat a munkavállalók bevonzása, talán nekik is vonzóbbá kell válniuk” – mondta. Példaként hozta fel, hogy Németországban már most több vállalat próbálja azzal magához csábítani a fiatal munkavállalókat, hogy négynapos munkahétért ugyanannyi juttatást ajánl. Az országban az egyik legnagyobb szakszervezet is kampányol a négynapos munkahét általános bevezetése mellett.

Az EU számára „a legnagyobb probléma nem annyira a munkanélküliség, mint inkább a munkaerőhiány” – fogalmazott a biztos .

„Sok ágazat kétségbeesetten keres munkavállalókat, de nem találnak, mert az emberek nem akarnak ott dolgozni, vagy nem rendelkeznek a megfelelő képzettséggel. Erre a helyzetre az EU-nak kell választ adnia” – hangsúlyozta.

A szakember szerint erre az egyik megoldás a négynapos munkahét uniós szintű, általános bevezetése lehetne.

Az első komolyabb kísérlet Portugáliában zajlott, ennek eredményeit márciusban publikálták. A tapasztalatok felemásak voltak, az eredetileg jelentkező 99 vállalat közül csak 46 lépett tovább a program második szakaszába. A visszalépő vállalatok elsősorban a gazdasági kilátások miatt döntöttek így, de az okok között szerepelt a végrehajtás bonyolultsága is, és olyan vállalat is volt, amelyik úgy értékelte, hogy „nem ez a legjobb megoldás a problémákra”, és hogy az intézkedés előnyei „nem lesznek nagyok” a vállalati környezetben.