Ukrajna nem nyerheti meg a háborút, mondta Orbán Viktor, hozzátéve, reméli, Trump nyeri jövőre az amerikai választásokat

„Magyarország és Svédország politikai kapcsolatainak javulnia kell, mielőtt az északi állam NATO-tagságára vonatkozó kérelmét jóváhagyjuk” – mondta Orbán Viktor a Katari Gazdasági Fórumon. Mondatát a Reuters nyomán a Telex is idézte, hozzátéve a magyar kormányfő gondolatának folytatását is, amiben ez rámutatott, hogy a Magyarország és Svédország közötti politikai kapcsolatok borzasztóan rosszak.

„Nem akarunk konfliktusokat importálni a NATO-ba”

– tette hozzá a miniszterelnök. A svédek NATO-csatlakozási kérelmét Magyarország lassan egy éve nem hagyta jóvá. A finnek kérelmére is csak nyolc hónap halasztás után bólintott rá az Országgyűlés. A NATO júliusban tartja következő csúcstalálkozóját, amin Svédország csak vendégként vehetne részt, ha Magyarország és Törökország továbbra sem ratifikálja csatlakozási kérelmüket.

A Guardian is felfigyelt Orbán kijelentésére, a brit lap Orbán Viktor egyik tanácsadóját is idézi, aki azt mondta: „Svédország rendszeresen megkérdőjelezi a magyar demokrácia működését, illetve sértegetik a magyar választókat, ebből fakadóan egész Magyarországot.”

A Bloomberg arról cikkezik, hogy a gazdasági fórumon Orbán Viktor az orosz-ukrán háborúról is nyilatkozott a hírügynökség főszerkesztőjének, John Micklethwaitnak, és azt mondta, szerinte Ukrajna nem nyerheti meg ezt a háborút Oroszország ellen.

"Együttérzünk az ukránokkal" – mondta Orbán, de én politikusként beszélek, akinek életeket kell mentenie. Nincs esély arra, hogy megnyerjék ezt a háborút" – tette hozzá.

Magyarország, a Vlagyimir Putyin orosz elnökkel legszorosabb kapcsolatban álló uniós ország, írja a Bloomberg ez alkalommal, és rámutat arra is, hogy a magyar kormány blokkolja az Ukrajnának nyújtandó 500 millió eurós (540 millió dollár) uniós pénzügyi segélyt. Emellett ellenzi az Oroszországgal szembeni új szankciókat.

Orbán álláspontja ellentétes az ukrán szövetségesek nézőpontjával, akik fegyverekkel látják el Kijevet a várhatóan tavasszal kezdődő ellentámadás előtt. Bár józanok a drámai áttörés esélyeit illetően, támogatják Volodimir Zelenszkij elnök tervét a megszállók visszaverésére és a területek visszaszerzésére.

Orbán megismételte az azonnali tűzszünetre vonatkozó felhívását, és ezt sokan úgy értékelik, mintha Ukrajna kapitulációjára szólítana fel. A Kremlhez hasonlóan megismételte azt a narratívát is, amely a háborút Oroszország és az Egyesült Államok közötti proxy konfliktusnak állítja be, és azt mondta, hogy a harcok csak akkor szűnhetnek meg, ha Moszkva megállapodást köt Washingtonnal. Az Egyesült Államok szerint Ukrajnának kell eldöntenie, hogyan és mikor áll készen a békekeresésre – összegzi a Bloomberg, és rámutat, Orbán Ukrajnához való hozzáállása és az Oroszországhoz fűződő szoros kapcsolatai elmérgesítették a kapcsolatokat Magyarország uniós és NATO-szövetségeseivel, akik már régóta bírálják a több mint egy évtizede tartó hatalomkonszolidációját és a multikulturális értékeket elutasító, illiberális demokráciának nevezett rendszerét.

Orbán arról is beszélt az interjúban, hogy reméli, Donald Trump volt amerikai elnököt jövőre újraválasztják, és hogy bár Joe Biden amerikai elnökkel vitában állt, “nem tesz jót az üzletnek”, ha kritizálja az Egyesült Államokat.

A magyar és nemzetközi sajtóban megjelent beszámolókra Szijjártó Péter is reagált. “Látom, nagy lendülettel esett neki a háborúpárti mainstream a miniszterelnök katari felszólalásának” – fogalmazott Szijjártó. Sajnos az elmúlt hónapok azt bizonyították, hogy a szomszédunkban lévő háborúnak nem lesznek nyertesei, csak vesztesei. Minél tovább tart a háború, annál több – írta. A jelenlegi legfontosabb feladatnak az emberéletek mentését nevezte: ebben kell segíteni. Márpedig ez csak békével lehetséges – tette hozzá. "Minél előbb lesz béke, annál több ember életét lehet megmenteni" – írta, majd megjegyezte: "a miniszterelnök világosan fogalmazott, ami nyilván kényelmetlen a háború pártján állóknak" – olvasható a bejegyzésben.