Polgárháborús helyzet tört ki a hadsereg és a milicisták között Szudánban

Harcok törtek ki Afrika harmadik legnagyobb területű országában, Szudánban, írja az MTI. A kontinens északkeleti részén fekvő, közel 47 milliós országban 2019-ben üldözték el a három évtizeden keresztül uralkodó diktátort, a politikai helyzet azonban az elmúlt négy évben nem lett stabilabb.

Az ország irányítását 2021 októberében vette át katonai puccsal a Szuverenitási Tanács, élén Abdel-Fattah Burháni tábornokkal, a szudáni hadsereg vezetőjével. Azonban a hadsereg mellett jelentős katonai erőt képviselnek a Félkatonai Gyors Támogató Erők (RSF) paramilitáris egységei is, amelyek az ország nyugati részén húsz éve folyó dárfúri háború milicistáiból szerveződtek.

Hónapok óta izzott a feszültség a hadsereg és az RSF között, az ország demokratizálódása érdekében ugyanis a paramilitáris egységeket integrálták volna a nemzeti hadseregbe. Míg a kormányerők két évet adtak volna erre, az RSF tíz év haladékot kért az integrációra.

A feszültségek pedig már múlt héten kitörtek, amikor harcokról számoltak be Szudán fővárosában, Kartúmban, írja a BBC. A brit közmédia riportere szerint nem tudni, mi indította el a harcokat, azonban mind a környező országok, mind a nyugati hatalmak arra kérték a harcoló feleket, tegyék le a fegyvert.

Nem így történt: szombaton az RSF megtámadta a hadsereg több támaszpontját, és bejelentették, hogy elfoglalták a kartúmi nemzetközi repülőteret, az elnöki palotát, valamint az ország északi részén fekvő Merove katonai támaszpontját. Ezeket az állításokat a BBC nem tudta eddig megerősíteni.

Azonban a Reuters beszámolója alapján a kormány hadserege továbbra is tartja magát az ország többi részén fekvő támaszpontokon és reptereken, az RSF csapatait pedig légicsapásokkal próbálják megállítani.

Az Egyesült Államok külügyminisztere, Antony Blinken „törékenynek” nevezte a szudáni helyzetet, Oroszország szudáni nagykövetsége pedig aggodalmát fejezte ki az erőszak miatt. A brit nagykövetség is azt kérte Szudánban tartózkodó állampolgáraitól, hogy maradjanak otthon, és kövessék a diplomáciai szolgálatok jelentéseit.