Szerdán is több ezren vonultak utcára Grúziában az ügynöktörvény elfogadása miatt

Szerdán is több ezren vonultak utcára Grúziában az ügynöktörvény elfogadása miatt
Fotó: AFP

337

A grúz belügyminisztérium közleménye szerint a rendőrség több mint hatvan embert vett őrizetbe Tbilisziben a rendőrökkel összetűzésekhez vezető kedd éjjeli demonstrációk után. A tüntetők azután vonultak utcára, hogy a parlament első olvasatban megszavazta a „külföldi ügynökökre” vonatkozó törvényt, amely kritikusai szerint az orosz ügynöktörvényre hasonlít, és ahhoz hasonlóan korlátozná a sajtószabadságot és csorbítaná a polgárok szabadságjogait – írja az MTI.

A belügyminisztérium közleményében „rendkívül erőszakosnak” nevezte az órákig tartó összecsapásokat, amelyek során a hatóságok vízágyúkat és könnygázt is bevetettek a tüntetők ellen, és legalább 66 embert őrizetbe vettek. Az orosz állami hírügynökség információi szerint 50 rendőr is megsebesült, egyesek kórházi kezelésre szorultak. A konfliktus mögött a kormányzó Grúz Álom nevű párt kezdeményezésére megszavazott törvény áll, amely előírja, hogy

minden, a működési költségének több mint 20 százalékát külföldről szerző szervezet „külföldi ügynökként” regisztráltassa magát, ellenkező esetben súlyos bírsággal sújtják.

Irakli Garibasvili georgiai miniszterelnök korábban Berlinben arról beszélt, hogy a külföldi ügynökökkel kapcsolatos intézkedések „megfelelnek az európai és a nemzetközi szabványoknak”, és hozzátette, hogy az ország jövője nem függhet, és nem is fog külföldi ügynököktől és más országok kiszolgálóitól függni. A jelenleg hivatalos látogatáson az Egyesült Államokban tartózkodó államfő, Szalome Zurabisvili ugyanakkor keddi videoüzenetében közölte, támogatja a Tbilisziben tüntetőket, és jelezte, megvétózza a törvényt, ha az elé kerül aláírásra.

Bírálói szerint az új jogszabály arra az orosz törvényre emlékeztet, amelyet az országban azóta is a másként gondolkodók ellen alkalmaznak, az ellenzék szerint az orosz stílusú törvény autoriter fordulatot jelent, és csökkentené az ország esélyeit az EU-hoz való csatlakozásra is. A demonstrálók a törvény mellett Oroszország ellen is éles kritikákat fogalmaztak meg, több transzparensen feltűntek oroszellenes szlogenek, a grúz és az EU-s zászlók mellett pedig ukrán zászlókat is lehetett látni. Az összetartás egyébként nem is meglepő, Orbán Viktor egy múlt heti interjúban arról beszélt, hogy Putyint az ukrán mellett a grúz NATO-tagság gondolata is zavarja.

Fotó: Vano Shlamov / AFP
Fotó: Vano Shlamov / AFP

A külföldi ügynök fogalmát Oroszországban bevezető törvény 2012-ben született a civil szervezetek ellenőrzésének növelésére, majd 2017-ben kiterjesztették a sajtóra is. A törvényt később 2020-ban, majd 2022 nyarán is módosították, utóbbi alapján már az sem előfeltétel, hogy a „külföldi ügynök” közvetlenül pénzt kapjon külföldről, elég egy külföldi szemináriumon részt venni. Tavaly nyáron egyébként Magyarországon is felmerült, hogy az orosz törvény által ihletett magyarországi szabályozást terjesszék ki a sajtóra is.

Állj ki a szabad sajtóért!

A Transtelex az olvasókból él. És csak az olvasók által élhet túl. Az elmúlt három év bizonyította, hogy van rá igény. Most abban segítsetek, hogy legyen hozzá jövő is. Mert ha nincs szabad sajtó, nem lesz, aki kérdezzen. És ha nem lesz, aki kérdezzen, előbb-utóbb csend lesz, holott tudjuk, a hallgatás nem opció.

Támogatom!
Kövess minket Facebookon is!