Ötféle erős mondat Orbán Viktor magyar miniszterelnök évértékelőjéből

Szombat délután tartotta Orbán Viktor magyar miniszterelnök év eleji összegző beszédét. A korábbi évértékelőkön Orbán inkább a távolabbi vízióit szokta ismertetni, általános elemzést és jövőképet szokott felvázolni. Ezúttal azonban több konkrét, erős mondat is elhangzott az évértékelőben, amelyet a Telex.hu részletesen közvetített percről percre, majd öt pontban írta össze a Telex, hogy milyen területeket érintett a miniszterelnök.

1. „A magyar Frank, a mi Ferink épp most próbálja meg összefogdosni a gazdátlanul maradt lovakat” – Orbán az ellenfelekről

Orbán általános szokása, hogy a rá, a kormányra, a Fideszre, az országra leselkedő veszélyeket mindig az aktuális helyzet szerint emeli ki. Az elmúlt években eszerint váltogatta, hogy mikor ki a legfőbb ellenfél: Brüsszel (a rezsicsökkentéses kampány idején), Soros György (a migránsválság idején), Gyurcsány Ferenc és a baloldal (örök ellenfél). Orbán ezúttal minden ellenfelet sorra megnevezett a beszédben, amikor sorra vette a kormány elmúlt 13 évben elért eredményeit.

Orbán hosszan sorolta, hogy 2010 óta „egymillió ember állt munkába, a gazdaság háromszorosára növekedett, és a minimálbér is nagyobb, mint az átlagbér volt a szocialisták idején”. 2022-ben negyedszer is kétharmaddal nyert a Fidesz annak ellenére, hogy

„összeállt az egész baloldal, Brüsszelből is küzdöttek ellenünk, és
Gyuri bácsiék begurítottak 4 milliárd forintot, hogy legyen az elvtársaiknak mivel lövöldözniük ránk”.

Orbán ezután felidézte egyik kedvenc filmje, a Volt egyszer egy Vadnyugat egyik jelenetét, amelyben a harmonikás Frank kéri számon, milyen lovat hozott neki a három lovas. Amikor kiderül, hogy nem hoztak neki, Frank úgy reagál, nem baj, így is marad kettő fölösleges. „A magyar Frank, a mi Ferink épp most próbálja meg összefogdosni a gazdátlanul maradt lovakat” – mondta váratlanul Orbán, egyértelműen Gyurcsány Ferencre és a DK ellenzéki pártokat felfaló stratégiájára utalva.

Orbán Brüsszel, Soros és Gyurcsány mellett a „genderpropagandistákat” is megnevezte ellenfélként a beszéd végén. Orbán utalt a pedagógiai asszisztens esetére, aki a TikTokon arról beszélt, milyen kapcsolatot tart fenn egy 15 éves fiú diákjával. „A pedofíliára nincs bocsánat, a gyerek szent és sérthetetlen” – mondta Orbán, aki szerint ilyen helyzetekben nem elég a kormány, hanem kellenek a szülők és pedagógusok is. „A genderpropaganda nem egy szivárványos dumcsi, hanem a gyerekeinkre leselkedő veszély” – mondta.

„Nem érdekel bennünket, hogy megbolondult a világ, és a visszataszító hóbortoknak hódolnak egyesek, Brüsszel pedig magyarázza a megmagyarázhatatlant”, be fogja vezetni Magyarországon Európa legszigorúbb gyermekvédelmi rendszerét – jelentette ki, de részleteket nem árult el egyelőre.

Fotó: Huszti István / Telex

2. „Fenntartjuk a gazdasági kapcsolatokat Oroszországgal, és ezt javasoljuk szövetségeseinknek is” – Orbán a háborúról

Orbán nagyjából egyórás beszédének fele érthető módon a háborúról és a háborús stratégiák elemzéséről szólt. Orbán megismételte a Fidesz jelmondatait, miszerint „a háborúból ki kell maradni”, illetve béke és tűzszünet kell.

De hogyan győzzük le a háború veszélyét? – tette fel a kérdést. „Szívünk szerint azonnal véget vetnénk neki, de ehhez nincs elegendő erőnk”, így csak egyetlen választás maradt, ki kell maradni a háborúból. Ez azért nem lesz egyszerű NATO- és EU-tagként, mert „ott rajtunk kívül mindenki a háború pártján áll”.

Orbán a szokásos, ismert fordulatok mellett mondott pár konkrét állásfoglalást is a háborúval és a lépéseivel kapcsolatban:

• Fenntartjuk a gazdasági kapcsolatokat Oroszországgal, és ezt javasoljuk szövetségeseinknek is.
• Orbán nem gondolja, hogy Oroszország fenyegetné Magyarország biztonságát. Az ukrán háború azt mutatta meg, hogy Oroszországnak semmi esélye nem lenne a NATO-val szemben. Az egész világ láthatta, hogy az orosz haderő nincs abban a helyzetben, hogy megtámadja a NATO-t. Magyarország már egy évtizede javasolta a közös európai haderő felállítását, és most látni Orbán szerint, hogy milyen kár, hogy ez nem történt meg.
• Stratégiailag ugyanazt akarja minden ország: legyen egy szuverén Ukrajna, Oroszország pedig ne jelentsen veszélyt a többi országra. De míg más országok ezt úgy akarják elérni, hogy folytatódjon a háború, Magyarország az azonnali tűzszünettel.
• A NATO-tagság létfontosságú: de nem háborús koalíció. „A NATO védelmi szövetség, ezért léptünk be, ezért éreztem történelmi elégtételt, amikor 45 évnyi szovjet megszállás után aláírhattam a csatlakozási kérelmet”. De a NATO nem arra van, hogy közösen a tagállamok megtámadjanak egy harmadik országot, ha valaki háborús cselekményt akar véghez vinni, azt a NATO-n kívül kell megtenni, mondta Orbán.
• „Brüsszeliták még nem adták életüket ebben a háborúban, de magyarok már adták” – jelentette ki a miniszterelnök. Szerinte azok állnak a háború pártján, akik távol vannak Ukrajnától, de mi itt vagyunk a szomszédban. Miközben Munkácson levetetik a magyar jelképeket, sok kárpátaljai magyar hal meg a fronton. „Több tiszteletet a magyaroknak Munkácson, Kijevben, Brüsszelben és Washingtonban”.
• „Európa a háborúba sodródás perceit éli, vékony pallón egyensúlyoz, valójában már közvetett háborúban áll Oroszországgal”, mert például fegyvert szállít, kiképzi az egyik harcoló fél katonáit. Orbán szerint „a belesodródás veszélye állandósult: sisakkal kezdődött, aztán jöttek az emberi élet kioltására nem alkalmas eszközök szállítása, aztán már a tankok.
• „Béke akkor lesz, ha az amerikaiak és az oroszok tárgyalnak egymással, minél később, annál nagyobb árat fizetünk.” Szerinte a további harc nem a győzelmet hozza majd el, hanem még több ember halálát, évekig tartó háborút, pusztítást és a világháború veszélyét.

3. „Az infláció olyan, mint a tigris, ha nem találod el, felfal téged” – Orbán az inflációról

Ha az inflációt le akarjuk küzdeni, a megértéssel kell kezdeni – tért át a gazdasági témákra Orbán az évértékelő második felében. A bajt szerinte Brüsszel szabadította ránk, "a betegség neve: brüsszeli szankciók" – jelentette ki, bár az inflációs hatások már jóval a háború és a szankciók előtt jelentkeztek.

A szankciók szerinte 4000 milliárd forintot vettek ki a magyarok zsebéből, ennyivel többet költöttek a vállalatok, az állam és az emberek energiára. Az ember csak áll a brüsszeli üvegpaloták között, és nem akarja elhinni, hogy mi folyik ott – fogalmazott Orbán. Brüsszelből segítség helyett csak újabb szankciók jönnek. Szerinte rossz szándékkal nem adták oda az országnak járó forrásokat.

Orbán szerint most az a legfontosabb, hogy

az inflációt „ne tekintsük kivédhetetlen istencsapásának, nem szabad tőle megijedni, cselekedni kell, és meg lesz az eredménye”.

A kormány pedig be kell avatkozni a gazdaságba ebben a helyzetben, és maradni kell a különféle stopoknak, amelyeket bevezettek.

Az árstop addig marad, ameddig az inflációt nem csökkentik, a kamatstop pedig addig marad, ameddig nem csökkennek a kamatok. Most pedig bevezetik a kedvezményes vármegyebérletet: május 1-jétől ez 9450 forintba kerül majd, az országbérlet pedig 18 900 forintba.

Orbán minden konkrétum nélkül azt mondta: "az infláció olyan, mint a tigris, ha nem találod el, felfal téged". "Bízzanak bennünk, eltaláljuk, év végére egy számjegyűre faragjuk az inflációt" – mondta a miniszterelnök.

4. „Már lobog a szélben a szélzsák” – Orbán az állami terjeszkedésről

Orbán az évértékelő különböző pontjain a magyar gazdaság súlypontjairól, fejlesztési irányairól is beszélt. Kijelentette, hogy marad a rezsicsökkentés (bár tavaly egy részét a kedvezményeknek kivezették), marad 13. havi nyugdíj, ráadásul a cél, hogy médiaszektor és távközlési és információs szektor is magyar többségi kézbe kerüljön – utóbbival a Vodafone felvásárlására utalt. A miniszterelnök szerint azért itt még mindig nem állnak meg, „már lobog a szélben a szélzsák”.

Orbán a háborús és inflációs akadályok ellenére azt ígérte, hogy soha nem látott fejlesztéseket indítanak be vidéken, és annyi pénzt biztosítunk, amennyit nem látott a vidék még a monarchia idején sem. „Feltámasztják a feldolgozóipart és az élelmiszeripart, lesznek nemzeti bajnokaink az élelmiszeriparban, akik a világpiacon is helyt állnak”.

Megmarad a keleti országrész felzárkóztatásának terve is, „hidakat építünk a Dunán": a paksit hamarosan befejezzük, a mohácsi hamarosan épület. Debrecen, Nyíregyháza és Miskolcon is fejlesztik a gazdasági övezetet.

Továbbá erőműveket, és vezetékrendszereket fogunk építeni „akkor is, ha Brüsszel ebben nem hajlandó szerepet vállalni."

5. „Legközelebb valami Puccini nevű embert küldenek” – Orbán a humorról

Orbán beszédeiben megszokhattunk mindig egy-egy jól kifundált és jól elhelyezett poént, amellyel a miniszterelnök egyszerre nevetteti meg a közönségét és nyomatékosítja a mondanivalóját. Ebben az évértékelőben sem történt ez másként.

Orbán az elején az ellenzék helyzetét a már említett Volt egy Vadnyugat-párhuzammal érzékeltette, a brüsszeli uniós ellenfeleinek pedig azzal a viccelődéssel szúrt oda, hogy „a magyar jogállamiságot bolházzák, miközben a rabomobil állandó ügyeletet tart az Európai Unió épületénél" – utalva a legutóbbi korrupciós botrányra.

Amikor Orbán Európát béke- és háborúpártiakra osztotta, egy poénos leegyszerűsítéssel így érzékeltette, hogy egyedül maradt Európában a politikájával: "maradtunk ketten békepártiak: Magyarország és a Vatikán".

A viccelődés az amerikaiakról szóló részben sem maradt ki. Orbán a Budapestre érkező amerikai ügyvivők és nagykövetek nevével viccelődve azt mondta, Clinton egy Jóbarátot küldött (André Goodfriend a kiutasítások indején volt ügyvivő), majd most helyette jött a Présember (utalva David Pressman nevére.). Orbán azt mondta "a humor átsegítheti a barátságot a nehezebb időkön", de reméli, hogy legközelebb "nem valami Puccini nevű embert küldenek", amely arra utal, mintha valamiféle puccs kiváltásának szándékát feltételezné az amerikai politikában.