A korrupció miatt nem lett hatékony a kerítés a bolgár-török határon

2013 és 2017 között építették meg a kerítést a bolgár-török határon, hogy távol tartsák a menekülteket az EU-tól, azonban a minősége nem megfelelő, így nem is hatékony. Emiatt Bulgária schengeni csatlakozása még messze van – írja a Kapital című bolgár kiadvány alapján a G4Media.

A kerítés ügyét a szárazföldi erőkre bízták, de mivel nemzeti jelentőségű létesítménnyé nyilvánították, nem volt kötelező közbeszerzést kiírni.

Egy egynapos felmérés alapján kiválasztott cégektől kértek anyagárakat. A kivitelezőket pedig az érintett régiók prefektusai választották ki, szintén pályázat nélkül. Azonban nem volt kapacitásuk ekkora beruházás ellenőrzésére, emiatt nem is olyan módon épült meg, ahogy az a tervekben szerepelt.

A 234 km hosszú kerítés 230 millió levába (kb. 578 millió lej, 117,5 millió euró) került.

A rendkívüli eljárás miatt nincs garancia a minőségre, nem létezett szakszerű felügyelet a munkálatok során, és állami szakmai bizottságot sem állítottak fel a munka átvételére. Bár a kerítés megépítése rengeteg pénzt emésztett fel, a gyakorlatban nem könnyíti meg az elvárt mértékben az illegális migráció kezelését.

A Bulgária és Románia schengeni csatlakozását megvétózó Ausztria kancellárja egy hete tekintette meg a határkerítést. Karl Nehammer kifejtette: Bulgáriának több segítségre van szüksége az EU külső határának védelméhez. Azt ígérte, hogy lobbizni fog az Európai Bizottságnál, hogy további 2 milliárd eurós támogatást kapjon az ország a bolgár-török határkerítésre, valamint jobb megfigyelő és ellenőrző berendezésekre, helikopterekre, járművekre, éjjellátó berendezésekre és egyéb eszközök beszerzéséhez. A bizottság azonban elutasította a javaslatot arra hivatkozva, hogy nincs költségvetési forrása egy ilyen projektre.