Petr Pavel Csehország új elnöke

2023. március 9-én léphet hivatalba Petr Pavel, Csehország új elnöke, aki az elnökválasztás második január 27-28-i fordulójában legyőzte ellenfelét, a volt kormányfő Andrej Babišt – írja a Népszava.

Ez a választás az értékekről szólt, az igazság, a méltóság, a tisztelet és az alázatosság győzött – jelentette ki Petr Pavel első sajtótájékoztatóján a prágai Karlínban.
„Kész vagyok szolgálni ezeket az értékeket annak érdekében, hogy visszatérjenek a Hradzsinba és egész cseh társadalomba” – nyilatkozta Petr Pavel. Hozzátette: nem lesz könnyű, de nem lehetetlen. Szerinte ez a választási eredmény az első lépés ehhez a politikához. Hangsúlyozta: szeretné egyesíteni a jelenleg megosztott cseh társadalmat a problémák megoldása érdekében. Tevékenységemben nem azt fogom keresni, miért nem megy valami, hanem azt, hogyan lehet megoldani a problémákat – szögezte le a megválasztott új cseh államfő.

A portál szerint szinte teljes, 99,84 százalékos a feldolgozottság. Az iDnes által is közölt adatok pedig azt mutatják, hogy Petr Pavel simán, a szavazatok 58,28 százalékával nyert, Andrej Babiš megállt 41,71 százalékon. Ez 3 349 764 voksot jelent a 2 397 541-gyel szemben 70,2 százalékos részvételi arány mellett.

Andrej Babiš, aki a populista ANO elnöke, 2017 decemberétől 2021 decemberéig Csehország miniszterelnöke volt és ő számít Orbán Viktor fő cseh szövetségesének. Az államfői választásokban is a magyar miniszterelnökéhez hasonló üzenetekkel próbálta maga mellé állítani a szavazókat.

Petr Pavel 61 éves nyugalmazott tábornok, 2012-2015 között cseh hadsereg vezérkari főnöke, majd 2015-2018 között a NATO Katonai Bizottságának elnöke volt. Az elmúlt években élesen bírálta Milos Zeman elnököt az oroszpárti politikája miatt. Szlogenjének azt választotta: „Hozzuk vissza a rendet és a békét a Cseh Köztársaságba.” Egy interjújában elmondta, az a célja, hogy a populizmus – vagy ami még rosszabb, a szélsőségesség – ne szivároghasson be az elnöki rezidenciára, a prágai várba.

Pavel győzelmét előrevetítették a felmérések, miután az első forduló eredményei alapján sejthető volt, hogy az akkor kieső jelöltek többségének támogatói készek rá szavazni. Hiába végeztek a két héttel korábbi első fordulóban fej fej mellett – Pavel 35,4 Babiš 35 százalékot kapott –, a volt kormányfőnek kevesebb tartaléka volt, így nem sikerült elnökként visszatérnie a 2021-ben elvesztett kormányfői pozíció után.

NATO, nyugdíj, Hradzsin

A 61 éves nyugalmazott tábornok nemzetközi katonai karrierjét 1993-ban kezdte cseh békefenntartóként a jugoszláv háború idején. Ismerői nagyra értékelték nyugalmát és tárgyalóképességét. Az Euronews felidézte, hogy a térségben egy alkalommal francia békefenntartókat kellett kimenekítenie, aminek sikeres lebonyolításáért francia állami katonai kitüntetést kapott.

A kampányban a tábornoknak arról is kellett győzködnie a választókat, hogy nem kevésbé hiteles atlantista politikus ő attól, hogy katonai karrierjét még a Varsói Szerződés idején kezdte, ráadásul tagja volt a csehszlovák állampártnak is – a rendszerváltáskor Pavel 28 éves volt. A párttagságot elütötte azzal, hogy a katonai pályafutáshoz ez elkerülhetetlen formalitás volt, azt viszont visszautasította, hogy a kommunista vezetés idején köze lett volna NATO-val szembeni kémek kiképzéséhez.

Pavel határozott atlantista, hangsúlyozva, hogy Csehország érdekeit nem a NATO-val és az EU-val szemben kell biztosítania – ez többek között az Ukrajna melletti elkötelezettséget, a katonai szállítások fenntartását is jelenti. Változást jelenthet elődjéhez, Miloš Zemanhoz képest is, aki többször volt meglepően elnéző Oroszországgal szemben. Igaz, a távozó elnök az Ukrajna ellen indított orosz támadás után már jóval kritikusabban viszonyult a Kremlhez.

Ezek az ellenfelének, Babišnak szóltak, aki többször megkapta Paveltől, hogy úgy akarja vezetni az országot, ahogyan Orbán Viktor teszi Magyarországon. Ez mind az EU-val és a NATO-val való viszonyra, mind a kormány és a sajtó viszonyára, mind pedig a Moszkvával fenntartandó kapcsolatokra vonatkozott, különösen az Oroszország által Ukrajna ellen indított háborúval kapcsolatban.

Azzal, hogy a kormánykoalíció után a cseh elnöki palotát is olyan foglalja el, aki az EU-n és a NATO-n belüli konstruktívabb Csehországot képzel el, azt is jelenti, hogy Orbánnak kevesebb baráti partnere lesz az EU-ban, és a V4-en belül sem számíthat változásra. A cseh kormány szerint a visegrádi csoport Orbán Oroszország-politikája miatt nem működőképes, és ezen a véleményen van az új államfő is. Szeptemberben a cseh külügyminiszter egyenesen azt mondta, hogy Babiš miniszterelnöksége alatt Csehország „bábként hagyta magát vezetni Budapestről”. Ez nem a Cseh Köztársaság szuverén politikája, „nincs szükségünk arra, hogy Orbán vezessen minket” – mondta akkor a cseh külügyminiszter.

Korrupciós ügyei sem segítették Babist

Babišról a végül elvesztett parlamenti választás hajrájában derült ki a Pandora-iratokból, hogy 2009-ben 22 millió dollárt fektetett be egy sor offshore cégbe, hogy megvásárolhassa a dél-franciaországi Bigaud-kastélyt és egy monacói ingatlant is – emlékeztet a Telex. Stabil támogatói bázisa azonban nem fordult el tőle azóta sem.

„Nagyon örülök, hogy független bíróságunk van. A bíróság megerősítette azt, amit a kezdetektől fogva állítok: nem vagyok bűnös, és nem tettem semmi törvénysértőt” – írta akkor a Facebook-oldalán Babiš, aki a kezdetektől személye elleni politikai támadásnak minősítette az eljárást.

Orbán ekkor is biztosította őt támogatásáról: a kormányfő egy twitteres bejegyzésében azt írta: „Örülök, hogy a tények még mindig számítanak. Minden jót kívánok Andrej Babišnak! Küzdj tovább.”

Ez a küzdelem most véget ért, bár ellenzéki politikusként a folytatás nem kizárt a 69 éves Babištól. A 2021-es parlamenti választáson azt mondta, ha pártja veszít, akkor visszavonul, de ez akkor nem történt meg. Akkor azzal vigasztalhatta magát, hogy bár hajszálnyival kevesebb szavazatot kapott, mint a hárompárti ellenzéki szövetség, eggyel több mandátumot nyerve az öv lehetett a legnagyobb frakció – amely azonban szövetségesek híján nem volt elég a kormánytöbbséghez. Az elnökválasztáson azonban nem tett említést arról, mit tervez arra az esetre, ha veszít.

Már üdvözlik az új elnököt

Eredményváróján Petr Pavel elárulta, hogy Petr Fiala miniszterelnök már gratulált az elnökválasztási győzelméhez, azt viszont, hogy Andrej Babiš megtette-e, nem tudja, mert nincs meg neki a volt kormányfő telefonszáma.

Petr Fiala cseh miniszterelnök sajtóértekezleten nyilvánosan gratulált Pavelnek a sikerhez. A miniszterelnök úgy fogalmazott, hogy Pavel sikere a polgári értékek győzelmét jelenti.

Fiala másfelől bírálta Miloš Zeman államfőt és Andrej Babišt, akik szerinte megosztják a cseh társadalmat.

Petr Pavel győzelmével Csehországban megerősödött a demokrácia, visszatért a remény, amely megmutatta, hogy a tisztesség és az igazmondás olyan értékek, amelyek győzni tudnak – jelentette ki a tábornok sajtóértekezlete után a Karlínban Zuzana Čaputová, szlovák államfő, aki személyesen gratulált Pavelnek a sikerhez.

Milos Zeman, a leköszönő cseh elnök 2013 óta tölti be az államfői tisztséget. Második mandátuma valamivel több mint egy hónap múlva lejár, a cseh törvények értelében nem indulhatott újra.

Az 1993-ban függetlenné vált Csehországban az államfőt korábban közvetetten, a parlament választotta meg, 2013 óta választják közvetlenül. Akkor és 2018-ban is Zeman nyert, így Csehországnak most lesz a második olyan elnöke, akiről közvetlenül a választópolgárok döntenek. Parlamenti demokráciáról lévén szó, a végrehajtó hatalom nagy része a kormányfő kezében összpontosul, így az elnöki szerep ugyan inkább ceremoniális, de a törvények felülvizsgálatának lehetőségével és több fontos beosztásra való kinevezés jogával komolyabb szerepet is vihet az elnök. Zeman ilyen tekintetben kifejezetten aktív elnöknek számított. Ez, tekintettel arra, hogy Pavel a jelenlegi kormánykoalíció támogatását élvezte, most kevésbé valószínű