Erőszakhullámot hozott Európába a dél-amerikai kokainkartellek megjelenése

2023. január 20. – 16:58

Erőszakhullámot hozott Európába a dél-amerikai kokainkartellek megjelenése
Drogkereső kutya átvizsgálja a banánosládákat a belga és a holland vámhatóságok közös sajtótájékoztatóján, 2023. január 20-án. A belga rendőrség 2022-ben rekordmennyiségű, 109,9 tonna kokaint foglalt le az antwerpeni kikötőben – Fotó: Jonas Roosens / Belga / AFP

Másolás

Vágólapra másolva

„Hetven eurót kérek egyért, a kettőért pedig 120-at” – mondta a kokaindíler a fiatal nőnek, aki ajtót nyitott a Szajna bal partján lévő elegáns párizsi negyed egyik lakásán.
„Ugyanolyan vagyok, mint a többi, a rendelt ételekkel vagy bevásárlásokkal Párizs utcáin futkosó gyorsfutár – mondta a díler mosolyogva. – Megkapom a rendelést, és leszállítom”.

A kokainvásárlás Európa legnagyobb városaiban olyan egyszerűvé vált, mint a pizzarendelés – írja az AFP az EDNH médiaplatformon csütörtökön megjelent cikke alapján az Agerpres.

Mintegy 20 perccel a WhatsApp-on vagy a Signalon leadott rendelés után már az ajtón kopogtat a díler. „A fogyasztók szívesebben választják a platformon keresztül történő rendelést, így a kábítószert olyan személy szállítja ki, aki úgy néz ki, mint egy Deliveroo-futár (a Glovóhoz hasonló párizsi futárcég – szerk. megj.). Ez így sokkal könnyebb, mint elmenni utána valamelyik külvárosi rossz hírű környékre” – mondta Virginie Lahaye rendőrfelügyelő, a párizsi kábítószer-ellenes csoport vezetője.

Ütlegelések, kínzások, emberrablások

A kábítószer és kábítószer-függőség európai megfigyelőközpontjának (EMCDDA) adatai szerint 2021-ben megközelítőleg 3,5 millió európai fogyasztott kokaint, négyszer többen, mint 20 évvel ezelőtt. Eric Snoeck, a belga rendőrség vezetője szerint a kontinenst cunamiként öntötte el ez a drog; az Europol adatai szerint 2021-ben 240 tonnát koboztak el a hatóságok, közel ötször nagyobb mennyiséget, mint 10 évvel ezelőtt. Európa az egyik legjövedelmezőbb piaccá vált a nagy drogkartellek számára, amelyek itt sem haboznak bevetni a Dél-Amerikában oly hatékonyan alkalmazott korrupciót és szélsőséges erőszakot.

„Emberrablás, kínzás és verés: olyan sok pénzről van szó, hogy a bűnszervezetek az Atlanti-óceán innenső oldalára is áthozták a kartellek módszereit” – mondta Stephanie Cherbonnier, a francia kábítószer-ellenes harc tárcaközi hivatalának munkatársa.

A nagy észak-európai kikötőkben, mint Antwerpen és Rotterdam, olyannyira elterjedt a kábítószerrel kapcsolatos erőszak, hogy még a demokrácia is veszélybe került: a bűnszervezetek a belga igazságügyi miniszter elrablását tervezték. Az Antwerpen utcáin zajló fegyveres összecsapások miatt az országot hamarosan 'narkóállamnak' tekinthetik – figyelmeztetett Johan Delmulle belga főügyész.

Az Európát elárasztó kokaint Bolívia, Kolumbia és Peru fennsíkjain termesztik.

Az északkelet-kolumbiai Catatumbóban élő Jose del Carmen Abril nyolc gyermeke élelmezéséhez a kokacserjére támaszkodik. „A kokacserje átvette itt a kormány helyét, amely nem nagyon van jelen ezen a vidéken – mondta az 53 éves férfi. – Segített nekünk iskolákat, kórházakat, utakat és házakat építeni'. Abban az országban, ahol az emberek zöme legtöbb 7 dollárt (6,5 euró) keres naponta, egy kokatermesztőnek ötször annyi lehet a bevétele. Del Carmen Abril azonban nehezményezi, ha 'narkósnak' nevezik, és azt mondja, hogy a hozzá hasonló farmerek 'még a minimálbért sem keresik meg”.

Jose del Carmen Abril a kokaültetvényein a kolumbiai Catatumbóban, 2022. augusztus 20-án. A Catatumbo régió a kokain előállítására használt illegális kokalevél termesztésének legnagyobb területe, ami a szervezett bűnözés egyik központjává teszi – Fotó: Raul Arboleda / AFP
Jose del Carmen Abril a kokaültetvényein a kolumbiai Catatumbóban, 2022. augusztus 20-án. A Catatumbo régió a kokain előállítására használt illegális kokalevél termesztésének legnagyobb területe, ami a szervezett bűnözés egyik központjává teszi – Fotó: Raul Arboleda / AFP


Annak ellenére, hogy Washington és Bogotá évtizedek óta milliárdokat költött az úgynevezett „drogellenes háborúra”, a farmerek továbbra is egyre több és több kokacserjét termesztenek: az ENSZ adatai szerint 2021-ben a termés 14 százalékkal nőtt az előző évhez képest, 1400 tonnás rekordot ért el.


A mexikói kartellek

A „vegyészek” a levágott kokaleveleket benzinnel, égetett mésszel, cementporral és ammónium-szulfáttal keverik össze, hogy egy fehér pasztát kapjanak, amelyet aztán a droglaborokban porítanak. Catatumbóban ezt a pasztát kilogrammonként 370 dollárért árulják. Savakkal és oldószerekkel összekeverve kokain lesz belőle, amely kilogrammonként több mint 1000 dollárt ér.

A világon forgalmazott kokainmennyiségnek a kétharmadát Kolumbiában állítják elő. A Cali- és Medellin-kartell 1990-es évekbeli összeomlása és a Kolumbia Forradalmi Fegyveres Erőinek (FARC) marxista gerilláival 2016-ban aláírt békeszerződés azonban teljesen felforgatta ezt az üzletet. Az egykor egyszerű közvetítőként működő mexikói kartellek azóta szinte teljesen átvették a piac irányítását, a termelés finanszírozásától a kereskedelem felügyeletéig. Az Europol becslése szerint az európai kokainpiac értéke utcai árakon számolva jelenleg 7,6 és 10,5 milliárd euró között mozog.

„Az amerikai piac telített, és a kokaint 50-100 százalékkal magasabb áron adják el Európában – mondta Florian Colas, a francia vámhatóság információs osztályának vezetője. – A drogkereskedők számára további előnyöket jelentenek a kevésbé elrettentő börtönbüntetések és a logisztikai lehetőségek nagyobb választéka.”

Az Atlanti-óceánt átszelő kokain legnagyobb részét konténerekben szállítják, teljesen legális banán-, cukor- vagy konzervszállítmányokba rejtve. A többi légi úton érkezik Európába, az úgynevezett kábítószer-fuvarozók poggyászában vagy gyomrában elrejtve. A drog egy része a tengeren keresztül is érkezik, távirányítású tengeralattjárókon, mint például az a mennyiség, amelyet a spanyol rendőrség júliusban foglalt le. A mexikói kartellek a 2000-es évek elején a spanyolországi Costa del Solon hozták létre európai főhadiszállásukat, egy olyan területen, amely már akkor is a marokkói kannabisz szállításának fő csomópontja volt.



Az európai maffiák

Ám több jelentős csempész letartóztatása és mindenekelőtt a tengeri forgalom robbanásszerű növekedése meggyőzte a mexikói kartelleket arról, hogy a csempészetet Észak-Európa óriási konténerkikötőin – Antwerpen, Hamburg, Le Havre és Rotterdam – keresztül bonyolítsák le. Egyes dél-amerikai drogszállítmányok a karibi kikötőkön keresztül, míg mások a Balkánon vagy Nyugat-Afrikán keresztül érkeznek Európába – mondta Corinne Cleostrate, a francia vámhatóság igazgatóhelyettese.

A drogkereskedők alaposan kidolgozott „üzleti terv” alapján járnak el: a mexikói kartellek európai multinacionális bűnszervezeteknek adnak el kokaint, néha közvetítőkön keresztül, akik a költségek és a kockázatok megosztása érdekében felaprózzák a szállítmányt. Cherbonnier szerint ezek az európai bűnszervezetek versenytársak lehetnek, de szövetségeket is köthetnek.

A marokkói Mocro maffia Belgiumban és Hollandiában, az albán, szerb és koszovói maffia, valamint a calabriai Ndrangheta a területük és specialitásaik szerint osztoznak az piacon. De a kábítószert a helyi bűnözők segítségével szállítják el át a kikötőktől, szigorú szerepmegosztással.

Egy kilogramm kokaint, amelyet Dél-Amerikában 1000 dollárért vásároltak, Európában 35 ezer euróért (37.600 dollár) lehet értékesíteni.

Miután a tiszta kokaint elszállítják a kikötőből, más anyagokkal keverve 70 eurós grammonkénti áron lehet eladni a vásárlóknak, és az értéke majdnem a százszorosára nő, mielőtt az utcára kerülne. Ezek a hatalmas nyereségek lehetővé teszik, hogy a drogcsempészek hatalmas összegeket fordítsanak a dokkmunkások, a szállítmányozók, a kamionosok és néha a vámosok és a rendőrök lefizetésére, hogy a kokaint kijuttassák a kikötőkből.

Több francia dokkmunkást börtönbüntetésre ítéltek, mert drogkereskedőknek dolgoztak Le Havre-ban. A rendőrség szerint néhányukat arra kényszerítették, hogy segítsenek a csempészeknek. Egyikük elmesélte az ügyvédjének, hogyan került be ebbe az üzletbe. „Korábban havi 200-300 eurót kerestem lopott parfümök vagy cigaretták eladásából. Egy nap egy fickó megkért, hogy vegyek el tőle néhány táskát (a kikötőből), és táskánként 1000 eurót ajánlott” – magyarázta. Egy vámtiszt szerint a bűnszervezetek akár 100 ezer eurót is hajlandóak fizetni egy konténer elszállításáért Le Havre kikötőjéből, ahol a konténereknek csak egy százalékát tudják ellenőrizni a vámhatóságok, mert korlátozottak a kapacitásaik.

Meggyilkolt újságíró

Néhány dokkmunkást azért fizetnek, hogy hagyják jóvá a konténerek elszállítását vagy helyezzék a kamerák látószögén kívülre a kábítószerrel teli konténereket. Mások biztonsági jelvényeiket kölcsönzik a bűnszervezeteknek.

Európa legnagyobb kikötőjében, Rotterdamban a rendőrség és a vámosok elfogták a drogcsempészeknek dolgozó helyi bűnözök egy csoportját, akik egy élelemmel és ágyneművel felszerelt „konténerhotelben” bújtak el, és egy kokainszállítmány érkezésére vártak. A drogkereskedelem szélsőséges erőszakkal is párosul az észak-európai kikötővárosokban.

Robbanásszerűen megnőtt a kábítószer lefoglalások száma a rotterdami kikötőben, amelyet ma a kokain egyik fő európai átjárójának tartanak. A hűtött banánkonténerek az ügyészek szerint "kedvelt" rejtekhelyek – Fotó: John Thys / AFP
Robbanásszerűen megnőtt a kábítószer lefoglalások száma a rotterdami kikötőben, amelyet ma a kokain egyik fő európai átjárójának tartanak. A hűtött banánkonténerek az ügyészek szerint "kedvelt" rejtekhelyek – Fotó: John Thys / AFP


A drogcsempészet fő európai központjának számító Antwerpenben az elmúlt öt évben több mint 200 kábítószerrel kapcsolatos erőszakos incidens történt, és a múlt héten egy 11 éves kislány halt meg egy tűzpárbajban Merksem lakónegyed egyik házában. Májusban a közeli Deurne-ben egy kábítószer-kereskedelemben érintett család lakását robbantották fel, miközben a szomszédok a kertjükben ünnepelték esküvőjüket. Hollandiában a bűnszervezetek még erre is rátettek egy lapáttal: 2021. július 6-án az ismert oknyomozó újságírót, Peter R. de Vries-t több lövés érte egy mélygarázsban, néhány perccel azután, hogy szerepelt egy televíziós talk-showban. Kilenc nappal később meghalt.

A bűnügyekre szakosodott újságíró egyik forrása a Mocro maffia 2019-ben Dubajban letartóztatott állítólagos vezetője, Ridouan Taghi drogbáró perének koronatanúja volt. „Az erőszaknak egy teljesen más szintjére léptünk – mondta Snoeck belga rendőrparancsnok. – A drogcsempészeknek egyáltalán nincsenek gátlásaik, embereket kínoznak információkért, vagy egyszerűen kivégzik azt, aki megszegett egy szerződést... hátborzongató”.

Elfogták a „nagy halat”

A holland rendőrség 2020-ban cellákká és kínzókamrákká alakított konténereket fedezett fel, tavaly pedig a bűnszervezetek által használt, Sky ECC biztonságos üzenetküldő alkalmazás feltörése további kegyetlenségeket tárt fel: a drogcsempészek húsdarálókkal daráltak le embereket vagy élőben, videón keresztül végeztek ki személyeket.

A kokainmaffia bármit megtesz, hogy megvédje az üzletét. És senki sincs biztonságban. Szeptemberben a belga rendőrség meghiúsította az ország igazságügyi miniszterének elrablását, Hollandiában pedig Amália koronahercegnő és Mark Rutte miniszterelnök volt a múlt év végén a drogkereskedők célpontja.

A hatóságok a kikötők biztonságának javításával, a hírszerzés bevonásával és a drogbárók „célba vételével” vágtak vissza. Akcióik nyomán tavaly 109,9 tonna kokaint foglaltak le Antwerpenben. „Ez azt mutatja, hogy hatékonyabbak lettek a módszereink, de azt is, hogy növekszik a kábítószer-forgalom” – ismerte el Cleostrate. A szakértők azt gyanítják, hogy az Európába küldött kokainnak csak a tizedét sikerül elkobozni.

A rotterdami vámvizsgálatok vezetője, Ger Scheringa azonban azt állítja, hogy a kikötői terminálok növekvő automatizáltsága megnehezíti a drogcsempészek dolgát. A szállítmányokat ezért már kisebb, kevésbé őrzött kikötőkbe helyezik át, mint például az északnyugat-franciaországi Montoir-de-Bretagne, ahol 2022-ben több mint 600 kilogramm kokaint foglaltak le.

Az európai rendőri erők szintén jelentős sikereket értek el, és azt állítják, hogy lefejezték a kontinensre jutó kokain egyharmadát csempésző 'szuperkartellt': 49 gyanúsítottat tartóztattak le Belgiumban, Hollandiában, Franciaországban, Spanyolországban és elsősorban Dubajban, a drogbárók kedvenc tartózkodási helyén. A Dél-Amerikából északra tartó hajókat ellenőrző martinique-i francia vámosok azonban messze nem elégedettek.

„A drogcsempészek már ismerik a módszereinket... mi mindent megteszünk, de be kell ismerni, hogy nem tudjuk mindegyiket elkapni – nyilatkozta Jean-Charles Metivier, a sziget vámhivatalának vezetője. – Gyakran egy lépéssel le vagyunk maradva mögöttük”. Eközben Párizsban a kábítószerpiac virágzik. „Azonnali értékesítés!” – hirdeti WhatsAppon egy drogkereskedő. „Ötven euró grammonként.”

Támogasd a Transtelexet!

Az erdélyi közösségnek saját, független lapja csak akkor lehet, ha azt az olvasótábora fenntartja. Támogass minket akár alkalmi jelleggel, ha pedig teheted, állíts be rendszeres támogatást!

Támogatom!
Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!