Erőszakhullámot hozott Európába a dél-amerikai kokainkartellek megjelenése

„Hetven eurót kérek egyért, a kettőért pedig 120-at” – mondta a kokaindíler a fiatal nőnek, aki ajtót nyitott a Szajna bal partján lévő elegáns párizsi negyed egyik lakásán.
„Ugyanolyan vagyok, mint a többi, a rendelt ételekkel vagy bevásárlásokkal Párizs utcáin futkosó gyorsfutár – mondta a díler mosolyogva. – Megkapom a rendelést, és leszállítom”.

A kokainvásárlás Európa legnagyobb városaiban olyan egyszerűvé vált, mint a pizzarendelés – írja az AFP az EDNH médiaplatformon csütörtökön megjelent cikke alapján az Agerpres.

Mintegy 20 perccel a WhatsApp-on vagy a Signalon leadott rendelés után már az ajtón kopogtat a díler. „A fogyasztók szívesebben választják a platformon keresztül történő rendelést, így a kábítószert olyan személy szállítja ki, aki úgy néz ki, mint egy Deliveroo-futár (a Glovóhoz hasonló párizsi futárcég – szerk. megj.). Ez így sokkal könnyebb, mint elmenni utána valamelyik külvárosi rossz hírű környékre” – mondta Virginie Lahaye rendőrfelügyelő, a párizsi kábítószer-ellenes csoport vezetője.

Ütlegelések, kínzások, emberrablások

A kábítószer és kábítószer-függőség európai megfigyelőközpontjának (EMCDDA) adatai szerint 2021-ben megközelítőleg 3,5 millió európai fogyasztott kokaint, négyszer többen, mint 20 évvel ezelőtt. Eric Snoeck, a belga rendőrség vezetője szerint a kontinenst cunamiként öntötte el ez a drog; az Europol adatai szerint 2021-ben 240 tonnát koboztak el a hatóságok, közel ötször nagyobb mennyiséget, mint 10 évvel ezelőtt. Európa az egyik legjövedelmezőbb piaccá vált a nagy drogkartellek számára, amelyek itt sem haboznak bevetni a Dél-Amerikában oly hatékonyan alkalmazott korrupciót és szélsőséges erőszakot.

„Emberrablás, kínzás és verés: olyan sok pénzről van szó, hogy a bűnszervezetek az Atlanti-óceán innenső oldalára is áthozták a kartellek módszereit” – mondta Stephanie Cherbonnier, a francia kábítószer-ellenes harc tárcaközi hivatalának munkatársa.

A nagy észak-európai kikötőkben, mint Antwerpen és Rotterdam, olyannyira elterjedt a kábítószerrel kapcsolatos erőszak, hogy még a demokrácia is veszélybe került: a bűnszervezetek a belga igazságügyi miniszter elrablását tervezték. Az Antwerpen utcáin zajló fegyveres összecsapások miatt az országot hamarosan 'narkóállamnak' tekinthetik – figyelmeztetett Johan Delmulle belga főügyész.

Az Európát elárasztó kokaint Bolívia, Kolumbia és Peru fennsíkjain termesztik.

Az északkelet-kolumbiai Catatumbóban élő Jose del Carmen Abril nyolc gyermeke élelmezéséhez a kokacserjére támaszkodik. „A kokacserje átvette itt a kormány helyét, amely nem nagyon van jelen ezen a vidéken – mondta az 53 éves férfi. – Segített nekünk iskolákat, kórházakat, utakat és házakat építeni'. Abban az országban, ahol az emberek zöme legtöbb 7 dollárt (6,5 euró) keres naponta, egy kokatermesztőnek ötször annyi lehet a bevétele. Del Carmen Abril azonban nehezményezi, ha 'narkósnak' nevezik, és azt mondja, hogy a hozzá hasonló farmerek 'még a minimálbért sem keresik meg”.

Annak ellenére, hogy Washington és Bogotá évtizedek óta milliárdokat költött az úgynevezett „drogellenes háborúra”, a farmerek továbbra is egyre több és több kokacserjét termesztenek: az ENSZ adatai szerint 2021-ben a termés 14 százalékkal nőtt az előző évhez képest, 1400 tonnás rekordot ért el.

A mexikói kartellek

A „vegyészek” a levágott kokaleveleket benzinnel, égetett mésszel, cementporral és ammónium-szulfáttal keverik össze, hogy egy fehér pasztát kapjanak, amelyet aztán a droglaborokban porítanak. Catatumbóban ezt a pasztát kilogrammonként 370 dollárért árulják. Savakkal és oldószerekkel összekeverve kokain lesz belőle, amely kilogrammonként több mint 1000 dollárt ér.

A világon forgalmazott kokainmennyiségnek a kétharmadát Kolumbiában állítják elő. A Cali- és Medellin-kartell 1990-es évekbeli összeomlása és a Kolumbia Forradalmi Fegyveres Erőinek (FARC) marxista gerilláival 2016-ban aláírt békeszerződés azonban teljesen felforgatta ezt az üzletet. Az egykor egyszerű közvetítőként működő mexikói kartellek azóta szinte teljesen átvették a piac irányítását, a termelés finanszírozásától a kereskedelem felügyeletéig. Az Europol becslése szerint az európai kokainpiac értéke utcai árakon számolva jelenleg 7,6 és 10,5 milliárd euró között mozog.

„Az amerikai piac telített, és a kokaint 50-100 százalékkal magasabb áron adják el Európában – mondta Florian Colas, a francia vámhatóság információs osztályának vezetője. – A drogkereskedők számára további előnyöket jelentenek a kevésbé elrettentő börtönbüntetések és a logisztikai lehetőségek nagyobb választéka.”

Az Atlanti-óceánt átszelő kokain legnagyobb részét konténerekben szállítják, teljesen legális banán-, cukor- vagy konzervszállítmányokba rejtve. A többi légi úton érkezik Európába, az úgynevezett kábítószer-fuvarozók poggyászában vagy gyomrában elrejtve. A drog egy része a tengeren keresztül is érkezik, távirányítású tengeralattjárókon, mint például az a mennyiség, amelyet a spanyol rendőrség júliusban foglalt le. A mexikói kartellek a 2000-es évek elején a spanyolországi Costa del Solon hozták létre európai főhadiszállásukat, egy olyan területen, amely már akkor is a marokkói kannabisz szállításának fő csomópontja volt.

Az európai maffiák

Ám több jelentős csempész letartóztatása és mindenekelőtt a tengeri forgalom robbanásszerű növekedése meggyőzte a mexikói kartelleket arról, hogy a csempészetet Észak-Európa óriási konténerkikötőin – Antwerpen, Hamburg, Le Havre és Rotterdam – keresztül bonyolítsák le. Egyes dél-amerikai drogszállítmányok a karibi kikötőkön keresztül, míg mások a Balkánon vagy Nyugat-Afrikán keresztül érkeznek Európába – mondta Corinne Cleostrate, a francia vámhatóság igazgatóhelyettese.

A drogkereskedők alaposan kidolgozott „üzleti terv” alapján járnak el: a mexikói kartellek európai multinacionális bűnszervezeteknek adnak el kokaint, néha közvetítőkön keresztül, akik a költségek és a kockázatok megosztása érdekében felaprózzák a szállítmányt. Cherbonnier szerint ezek az európai bűnszervezetek versenytársak lehetnek, de szövetségeket is köthetnek.

A marokkói Mocro maffia Belgiumban és Hollandiában, az albán, szerb és koszovói maffia, valamint a calabriai Ndrangheta a területük és specialitásaik szerint osztoznak az piacon. De a kábítószert a helyi bűnözők segítségével szállítják el át a kikötőktől, szigorú szerepmegosztással.

Egy kilogramm kokaint, amelyet Dél-Amerikában 1000 dollárért vásároltak, Európában 35 ezer euróért (37.600 dollár) lehet értékesíteni.

Miután a tiszta kokaint elszállítják a kikötőből, más anyagokkal keverve 70 eurós grammonkénti áron lehet eladni a vásárlóknak, és az értéke majdnem a százszorosára nő, mielőtt az utcára kerülne. Ezek a hatalmas nyereségek lehetővé teszik, hogy a drogcsempészek hatalmas összegeket fordítsanak a dokkmunkások, a szállítmányozók, a kamionosok és néha a vámosok és a rendőrök lefizetésére, hogy a kokaint kijuttassák a kikötőkből.

Több francia dokkmunkást börtönbüntetésre ítéltek, mert drogkereskedőknek dolgoztak Le Havre-ban. A rendőrség szerint néhányukat arra kényszerítették, hogy segítsenek a csempészeknek. Egyikük elmesélte az ügyvédjének, hogyan került be ebbe az üzletbe. „Korábban havi 200-300 eurót kerestem lopott parfümök vagy cigaretták eladásából. Egy nap egy fickó megkért, hogy vegyek el tőle néhány táskát (a kikötőből), és táskánként 1000 eurót ajánlott” – magyarázta. Egy vámtiszt szerint a bűnszervezetek akár 100 ezer eurót is hajlandóak fizetni egy konténer elszállításáért Le Havre kikötőjéből, ahol a konténereknek csak egy százalékát tudják ellenőrizni a vámhatóságok, mert korlátozottak a kapacitásaik.

Meggyilkolt újságíró

Néhány dokkmunkást azért fizetnek, hogy hagyják jóvá a konténerek elszállítását vagy helyezzék a kamerák látószögén kívülre a kábítószerrel teli konténereket. Mások biztonsági jelvényeiket kölcsönzik a bűnszervezeteknek.

Európa legnagyobb kikötőjében, Rotterdamban a rendőrség és a vámosok elfogták a drogcsempészeknek dolgozó helyi bűnözök egy csoportját, akik egy élelemmel és ágyneművel felszerelt „konténerhotelben” bújtak el, és egy kokainszállítmány érkezésére vártak. A drogkereskedelem szélsőséges erőszakkal is párosul az észak-európai kikötővárosokban.

A drogcsempészet fő európai központjának számító Antwerpenben az elmúlt öt évben több mint 200 kábítószerrel kapcsolatos erőszakos incidens történt, és a múlt héten egy 11 éves kislány halt meg egy tűzpárbajban Merksem lakónegyed egyik házában. Májusban a közeli Deurne-ben egy kábítószer-kereskedelemben érintett család lakását robbantották fel, miközben a szomszédok a kertjükben ünnepelték esküvőjüket. Hollandiában a bűnszervezetek még erre is rátettek egy lapáttal: 2021. július 6-án az ismert oknyomozó újságírót, Peter R. de Vries-t több lövés érte egy mélygarázsban, néhány perccel azután, hogy szerepelt egy televíziós talk-showban. Kilenc nappal később meghalt.

A bűnügyekre szakosodott újságíró egyik forrása a Mocro maffia 2019-ben Dubajban letartóztatott állítólagos vezetője, Ridouan Taghi drogbáró perének koronatanúja volt. „Az erőszaknak egy teljesen más szintjére léptünk – mondta Snoeck belga rendőrparancsnok. – A drogcsempészeknek egyáltalán nincsenek gátlásaik, embereket kínoznak információkért, vagy egyszerűen kivégzik azt, aki megszegett egy szerződést... hátborzongató”.

Elfogták a „nagy halat”

A holland rendőrség 2020-ban cellákká és kínzókamrákká alakított konténereket fedezett fel, tavaly pedig a bűnszervezetek által használt, Sky ECC biztonságos üzenetküldő alkalmazás feltörése további kegyetlenségeket tárt fel: a drogcsempészek húsdarálókkal daráltak le embereket vagy élőben, videón keresztül végeztek ki személyeket.

A kokainmaffia bármit megtesz, hogy megvédje az üzletét. És senki sincs biztonságban. Szeptemberben a belga rendőrség meghiúsította az ország igazságügyi miniszterének elrablását, Hollandiában pedig Amália koronahercegnő és Mark Rutte miniszterelnök volt a múlt év végén a drogkereskedők célpontja.

A hatóságok a kikötők biztonságának javításával, a hírszerzés bevonásával és a drogbárók „célba vételével” vágtak vissza. Akcióik nyomán tavaly 109,9 tonna kokaint foglaltak le Antwerpenben. „Ez azt mutatja, hogy hatékonyabbak lettek a módszereink, de azt is, hogy növekszik a kábítószer-forgalom” – ismerte el Cleostrate. A szakértők azt gyanítják, hogy az Európába küldött kokainnak csak a tizedét sikerül elkobozni.

A rotterdami vámvizsgálatok vezetője, Ger Scheringa azonban azt állítja, hogy a kikötői terminálok növekvő automatizáltsága megnehezíti a drogcsempészek dolgát. A szállítmányokat ezért már kisebb, kevésbé őrzött kikötőkbe helyezik át, mint például az északnyugat-franciaországi Montoir-de-Bretagne, ahol 2022-ben több mint 600 kilogramm kokaint foglaltak le.

Az európai rendőri erők szintén jelentős sikereket értek el, és azt állítják, hogy lefejezték a kontinensre jutó kokain egyharmadát csempésző 'szuperkartellt': 49 gyanúsítottat tartóztattak le Belgiumban, Hollandiában, Franciaországban, Spanyolországban és elsősorban Dubajban, a drogbárók kedvenc tartózkodási helyén. A Dél-Amerikából északra tartó hajókat ellenőrző martinique-i francia vámosok azonban messze nem elégedettek.

„A drogcsempészek már ismerik a módszereinket... mi mindent megteszünk, de be kell ismerni, hogy nem tudjuk mindegyiket elkapni – nyilatkozta Jean-Charles Metivier, a sziget vámhivatalának vezetője. – Gyakran egy lépéssel le vagyunk maradva mögöttük”. Eközben Párizsban a kábítószerpiac virágzik. „Azonnali értékesítés!” – hirdeti WhatsAppon egy drogkereskedő. „Ötven euró grammonként.”