Részletes cikkben tárta fel a Reuters, kik azok, akik Ukrajna ellen igyekeznek hangolni a német közvéleményt, így elérni, hogy az ország vezetése kihátráljon Kijev mögül. Többen közülük kapcsolatban állnak Putyinhoz közeli körökkel és német szélsőjobboldali szervezetekkel.
Szeptemberben kétezer tüntető gyűlt össze Kölnben, hogy arra szólítsa fel Németország kormányát, szakítson az Ukrajnát támogató nyugati koalícióval, és kössön békét Oroszországgal. „Vessünk véget annak, hogy az amerikaiak vazallusai vagyunk” – mondta a demonstráción Markus Beisicht jobboldali német politikus, egy teherautó hátulján felállított rögtönzött színpadon. A tömeg tapsolt és orosz, valamint német zászlókat lengetett.
A Reuters újságírója is kint volt az eseményen, de a jelenlévők és a szervezők nem akartak szóba állni vele, sőt, az egyik tüntető megpróbált rávenni egy rendőrt, hogy tartóztassa le a riportert mint ukrán kémet.
Több ehhez hasonló gyűlés is volt azután, hogy februárban Oroszország háborút indított Ukrajna ellen. Minden ilyen eseményen azt követelték, hogy Berlin gondolja át az Ukrajnának nyújtott támogatását.
A tét nagy: ha Németország, az Európai Unió legnagyobb gazdasága és legbefolyásosabb állama hátat fordít Kijevnek, a háborúval kapcsolatos európai egység megtörik.
A Reuters interjúk, valamint a közösségi médiában közzétett bejegyzések és egyéb nyilvánosan elérhető információk alapján megrajzolta a Moszkva-barát álláspont Németországon belüli terjesztésében résztvevő kulcsfigurák portréit.
A németországi oroszok közül sokan a német szélsőjobbhoz húznak
A németországi helyzet pontosabb megértéséhez fontos tudni, hogy több millió orosz anyanyelvű ember él a 84 milliós országban. Bonyolítja a helyzetet az is, hogy bár a volt Nyugat-Németország területén jelenleg élők inkább nyugatpártiak, a korábbi NDK területén lakók közül még ma is sokan szimpatizálnak Oroszországgal.
1992 és 2002 között csaknem 1,5 millió, eredetileg német származású orosz vándorolt vissza Németországba Oroszországból, mert a törvények lehetővé tették, hogy a német felmenőkkel rendelkezők állampolgárságot kaphassanak. A német kormány kutatása szerint ez a közösség más csoportoknál nagyobb arányban szavaz a szélsőjobboldali Alternative für Deutschland (AfD) pártra. Az AfD szigorítani akarja a bevándorlás ellenőrzését és korlátozni az iszlám befolyását Németországban. Viszonylag alacsony a támogatottságuk, a legutóbbi szövetségi választásokon 10 százalékot kaptak, főként a volt NDK területéről vannak szavazóik.
Ráadásul hosszú ideig a német elit – például az országot 16 éven át irányító Angela Merkel – bízott abban, hogy a kölcsönösen előnyös gazdasági kapcsolatok erősítésével meg lehet szelídíteni Oroszországot. Azonban a putyini rezsim tavaly februárban indított háborúja miatt teljesen megváltozott a német elit és a német közvélemény viszonya Moszkvához: bár messze nem támogatják olyan mennyiségű pénzzel és fegyverrel az ukránokat, mint az Egyesült Államok, egyértelműen a megtámadott ország mellett állnak, és ebben szinte az összes politikai párt egységes álláspontot képvisel.
Ezért néhány, Putyinhoz hű németországi orosz aktivizálta magát, hogy változást érjen el.
Hogy ők megbízott, felbérelt orosz ügynökök-e, nem tudni.
„A jóakarat nagyköveteit”, akik „az igazság oldalán állnak”
Ilyen aktor például az említett kölni tüntetésen jelen lévő Rosztiszlav Teszljuk is, aki korábban az orosz légierő tisztje volt, később azonban Németországban letelepedve Max Schlundra változtatta a nevét. Több információ is arra utal vele kapcsolatban, hogy közel állhat Putyin köreihez. Az elmúlt hónapokban az oroszok által ellenőrzött Kelet-Ukrajnába utazott, és olyan is volt, hogy egy orosz kormányzati ügynökség fizette a repülőjegyét Moszkvába, egy konferenciára, ahol Vlagyimir Putyin volt a fő előadó.
A konferenciát rendező Rosszotrudnyicsesztvo nevű intézetet az EU szankciókkal sújtotta a Kreml narratíváit terjesztő „befolyásoló ügynökök” hálózatának működtetése miatt. Vezetője „őrültségnek” nevezte a júliusban bevezetett szankciókat. Schlund nem akart válaszolni a Reuters kérdéseire, csak azt írta az őt kereső újságírónak: „Kopj le!” és „Dicsőség Oroszországnak!”, valamint „Jobb neked, hülye tehén, ha nem kerülsz a szemem elé!”
Max Schlund barátnője az ukrán származású, jelenleg szintén Németországban élő Jelena Kolbasznyikova is több oroszbarát rendezvényt szervezett tavaly. Ő inkább az emelkedő fűtésszámlákra építette fel érvrendszerét. Kolbasznyikova oroszbarát álláspontja a családján belül törést okozott, a Reuters elérte a bátyját, aki azt mondta:
„Lehet, hogy a vértestvérem, de amit csinál, az nem helyes”.
Tavaly nyáron Schlund és Kolbasznyikova Telegram-üzeneteik alapján „hasonlóan gondolkodó embereket” hívott meg egy sportnapra Düsseldorfba. A helyszínt Ramzan Kadirov Putyinhoz hű csecsen vezető zászlói díszítették, akinek harcosai részt vesznek Oroszország ukrajnai offenzívájában. Kadirov kormányának egyik minisztere képeket tett közzé az eseményről a Telegramon, és dicsérte Kolbasznyikovát és Schlundot, mint „a jóakarat nagyköveteit”, akik „az igazság oldalán állnak”.
Amikor a Német Kommunista Párt augusztus végén „béke és szolidaritás” fesztivált tartott Berlinben, „Béke Oroszországgal” címmel panelbeszélgetést is tartottak. A pódiumbeszélgetés résztvevői között volt Oleg Eremenko orosz-német üzletember, aki szerint az ukrán fiatalokat arra tanítják, hogy gyűlöljék Oroszországot. Eremenko régóta aktívan tevékenykedik az orosz-német közösségben. Építőipari vállalkozást vezet Berlinben, a honlapján felsorolt ügyfelei között szerepel a berlini orosz ortodox egyház is. Amikor a Reuters érdeklődött erről az egyháznál, közölték, nincs nyilvántartásuk a velük kapcsolatban álló vállalkozókról.
Eremenko nagyapja 1981-ig a Szovjet Kommunista Párt Központi Bizottságának tagja volt. Eremenko a Reutersnek megerősítette, hogy korábban az orosz GRU-nak, azaz a katonai hírszerzésnek dolgozott. Azt mondta, Oroszországon belül szolgált, de nem akart részleteket közölni. „Most Németországban vagyok, mondjuk úgy, civil státuszban” – mondta, majd hozzátette: az orosz kultúrát népszerűsíti.
Putyin rajongói klub
A Reuters 27 olyan német nyelvű Telegram-csatornát talált, amely megosztja és felerősíti a Kreml-barát üzeneteket. Az egyik ilyen fiók a „Putyin Fanclub”, ami rendszeresen posztol Putyinról készült fotókat, nyilvános szerepléseiről szóló cikkeket és beszédeinek német fordításait. Egy ott közzétett manipulált (mockup) videón Putyin szkanderben legyőzi Joe Bident. Egy másik bejegyzés arra buzdítja a németeket, hogy vegyék komolyan Putyin nukleáris konfliktusra vonatkozó figyelmeztetéseit.
A Putyin Fanclub Telegram-csatorna egyik üzemeltetője egy Wjatscheslaw Seewald nevű, Bajorországban élő férfi. Ő korábban közzétett egy Alekszandr Csinjeviccsel közös fotót, aki egy a „szláv-árja fajon” alapuló vallás alapítója. Egy 2013-as YouTube-videóban Seewald amellett érvelt, hogy nem minden horogkeresztre kellene vonatkoznia a náci szimbólumok németországi tilalmának. Egy online bejegyzésben pedig az Alternative für Deutschland párt iránti vonzalmáról írt. 2017-ben egy szelfit posztolt Bjoern Hoecke AfD-s politikussal, a párton belüli, azóta feloszlatott frakció, a Szárny-csoport társvezetőjével. Egy német bírósági ítélet szerint a Szárny-csoport céljai alkotmányellenesek voltak. A csoport célul tűzte ki a német nép etnikai integritásának védelmét és az „idegenek” távoltartását.
Három nappal azután, hogy Oroszország inváziót indított Ukrajna ellen, Seewald azt írta a Telegramon: „A Reichstagot újra be kell venni”, utalva a német parlament épületére. A férfi felkeltette a német hatóságok figyelmét, a bajor alkotmányvédelmi hivatal 2021-es jelentése szerint Seewald nyilvánosan antiszemita összeesküvés-elméleteket terjeszt, és a demokráciát fenyegető szélsőségeseket befolyásol.
A jelentés Seewald aktivizmusát a szélsőjobboldali Reichsbürger-csoport tevékenységéhez hasonlította. A mozgalom nem ismeri el a mai Németországot legitim államként; egyes követői úgy vélik, katonai megszállás alatt áll az ország, többen közülük náci eszméket vallanak. Decemberben a német hatóságok több tucat személyt, köztük egy orosz állampolgárt vettek őrizetbe, mert állítólag az állam megdöntésére készültek. A nyomozók azt állítják, gyanújuk szerint néhányuknak konkrét tervei voltak a parlament megrohamozására. A nyomozás jelenleg is tart.
Nélküled nem tudunk működni
A Transtelex egy órányi működése nagyjából 80 lejbe kerül. Az olvasói mikroadományok azonban nem tartanak ki a hónap végéig. Legyél te is a támogatónk, csak veled együtt lehet Erdélynek saját, független lapja.
Támogató leszek!