A pandémia alatt vált radikálissá és veszélyessé a puccskísérlettel vádolt német Reichsbürger-csoport

Szerda reggel országos terrorellenes razzia zajlott Németországban, a hatóságok tizenegy tartományban 137 ingatlant kutattak át. Az akció a szélsőjobboldali Reichsbürger mozgalom tagjai ellen irányult, akik a gyanú szerint államcsínyt terveztek. A Reichsbürger viszonylag hamar vált komoly fenyegetéssé a német kormány számára, a koronavírus-járvány alatt erősödött meg, most már volt Bundestag-képviselő és a Bundeswehr különleges egységeinek több volt tisztje is van közöttük.

A Reichsbürger tulajdonképpen nem egy szó szoros értelmében vett szervezet, tagjai több kisebb, egymással laza kapcsolatban álló csoportot alkotnak Németország-szerte. A tagok nem ismerik el a második világháború utáni német államot, és elutasítják a jelenlegi német kormányt. Vannak, akik saját valutát és személyi igazolványt nyomtatnak, és saját autonóm állam létrehozásáról álmodoznak. Az év elején például egy Königreich Deutschland (Német Királyság) nevű csoport vásárolt földet Szászországban, saját államot szándékoztak létrehozni rajtuk. Mások nem fizetnek adót, vagy éppen levelekkel próbálják meg lassítani a hivatalokat.

A rendőrség figyelmének középpontjába 2016-ban kerültek igazán, amikor egy Reichsbürger-tag lelőtt egy rendőrt, aki később bele is halt a sérüléseibe. Ez akkor történt, amikor ellenőrzést tartottak a Reichsbürger egyik fegyverraktárában. Azóta a német hatóságok több mint ezer fegyvertartási engedélyt vontak vissza olyanoktól, akikről úgy gondolják, hogy szimpatizálnak a Reichsbürgerrel. Tavaly év végén még így is körülbelül 500-an rendelkeztek közülük érvényes fegyvertartási engedéllyel.

A Reichsbürger és a hasonló elveket valló Selbstverwalter tagjai 2021-ben több mint ezer szélsőséges bűncselekményt követtek el, ez több mint a duplája a 2020-as statisztikának. A Reichsbürger körülbelül 21 ezer tagjának 5 százalékáról gondolják, hogy szélsőjobboldali nézeteket vall, 10 százalékuk pedig potenciálisan erőszakos lehet.

Miro Dittrich, a csoportot és más konteóhívőket nyomon követő szakértő szerint a csoport a koronavírus-járvány alatt erősödött meg igazán, radikalizálta a már meglévő bázist, és fellendítette a toborzást is. „A világjárvány sokakat megviselt. Nem volt világos, hogyan fognak alakulni a dolgok… az összeesküvés-narratívák nagyon vonzóvá váltak sok ember számára, mert értelmet adott a történéseknek” – idézte a szakértőt a BBC.

A pandémia alatt a Reichsbürger-tagok az oltásellenesek és összeesküvéselmélet-hívők mellett vonultak utcára, és nem kérdés, hogy van átfedés a két tábor között ideológia terén is.

A BBC szerint a hatóságokat az aggasztja, hogy az összeesküvés-elméletek milyen magas mértékben fajulnak erőszakig. Persze nem minden konteóhívő jelent konkrét fizikai veszélyt, de rengeteg politikus kapott már halálos fenyegetést az ilyen csoportoktól.

Azok a Reichsbürger-tagok, akiknél most razziát tartottak, a hatóságok szerint a német kormány megdöntésére készültek. A gyanú szerint a csoport 2021 novembere óta készítette elő az államcsínyt, amelyet erőszakkal akartak végrehajtani. A többi között azt tervezték, hogy a villamosenergia-ellátó hálózatra mért csapásokkal polgárháborús állapotokat idéznek elő, elfoglalják a berlini Reichstagot – a Bundestag székhelyét –, és a szövetségi kormány leváltásával magukhoz ragadják a hatalmat. A csoport vezetői meg is alakítottak egy úgynevezett tanácsot, amely a kormány helyére lépett volna.

A védelmi minisztérium tájékoztatása szerint összesen három katona van a terrorellenes rajtaütés gyanúsítottjai között – egy a Különleges Erők Parancsnokságának aktív tagja és két másik, nem aktív katona. Összesen körülbelül ötvenfős csoport ellen folyik a nyomozás, köztük a berlini tartományi bíróság egyik bírája, Birgit Malsack-Winkemann ellen is, aki a CDU/CSU jobbközép pártszövetségtől jobbra álló Alternatíva Németországnak (AfD) párt szövetségi parlamenti képviselője volt az előző ciklusban. Őrizetbe 25 embert vettek, köztük a berlini AfD-s politikust, egy orosz állampolgárt és a csoport vezetőjeként számon tartott Heinrich Prinz Reuss türingiai ingatlanvállalkozót, a Reuss hercegi család tagját. Olaszországban és Ausztriában is elfogtak egy-egy gyanúsítottat.

A testület rendszeresen ülésezett Reuss herceg türingiai kastélyában, hogy megtervezzék a hatalomátvételt, és kidolgozzák az általuk elképzelt német állam szerkezetét. Tervük szerint az ország átszervezését egy átmeneti kormány irányította volna, amelynek a feladatai közé sorolták, hogy fogadtassa el a rendszerváltást a második világháborúban győztes szövetségesekkel, írja az MTI.

Úgy vélték, hogy az egykori szövetségesek – az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Franciaország és a Szovjetunió – közül egyedül a Szovjetunió utódállamaként felfogott Oroszországgal érdemes tárgyalni, és fel is vették a kapcsolatot az ország németországi képviselőivel. Az eddigi vizsgálatok alapján viszont nincs jele annak, hogy az orosz kapcsolattartók „pozitívan reagáltak volna a megkeresésre” – idézték német hírportálok a legfőbb ügyészség szóvivőjét.

A Kreml is elutasította, hogy köze lenne a puccskísérlethez. „Ez valószínűleg a Német Szövetségi Köztársaság belső problémája, és ők maguk is megállapították, hogy semmilyen orosz beavatkozás szóba sem jöhet. Mi médiajelentésekből értesültünk erről. Nincs mit mondanunk” – mondta a Kreml szóvivője.

A német legfőbb ügyészség szóvivője azt is elmondta: a csoport számára világos volt, hogy az államcsínynek lehetnek halálos áldozatai, de úgy vélték, hogy ez a rendszerváltás elkerülhetetlen velejárója.

A Bundestag pártjai az AfD kivételével mind elítélték a feltételezett államellenes összeesküvést. A CDU berlini tartományi szervezetének vezetője, Kai Wegner azt is sürgette, hogy ismét vegyék napirendre az AfD állandó nemzetbiztonsági megfigyelésének ügyét.

Nancy Faeser szövetségi belügyminiszter közölte, hogy a demokrácia iránti gyűlölet által összefogott „militáns” Reichsbürger szubkultúra továbbra is a hatóságok kemény fellépésére számíthat. A háromezer rendőr mozgósításával tartott országos razzia is azt mutatja, hogy „jogállamunk erős”, és a legnagyobb határozottsággal védekezik „a demokrácia ellenségeivel” szemben.