Külpolitikai elemző az időközi választások tétjéről: a washingtoni politikai instabilitás Romániára is hatással lesz

Az amerikaiak kedden az urnákhoz járultak, hogy meghatározzák az amerikai kongresszus irányítását a következő két évre, és a választási előrejelzések a kampány utolsó napjaiban a republikánusoknak kedveztek. A félidős választások híreit élőben a Telexen lehet követni. A nemzetközi elemzők elsősorban arra nézve gyártanak forgatókönyveket, hogy mi történik abban az esetben, ha a republikánusok fölénybe kerülnek egyik vagy mindkét házban.

Az elnök pártja általában mandátumokat veszít az időközi választásokon, és Joe Biden alacsony népszerűségi mutatója, valamint az amerikai gazdaság állapotával kapcsolatos aggodalmak csökkentették a demokraták várakozásait. A tét az összes képviselőházi hely és a szenátus körülbelül egyharmada, ezenkívül 39 államban választanak kormányzókat. A demokraták két évvel ezelőtt megszerezték mindkét háznak az irányítását: Nancy Pelosi a képviselőház és Kamala Harris a szenátus vezetője volt, úgy tűnik azonban, hogy nemcsak a képviselőházat veszíthetik el a demokraták.

Ha a Republikánus Párt kerül többségbe a kongresszusban, Joe Biden azt kockáztatja, hogy nem tudja végrehajtani politikai programját, és az Ukrajnának nyújtott támogatás pedig felülvizsgálatra kerülne – magyarázta a Libertateának Oana Popescu Zamfir, nemzetközi kapcsolatok szakértő. A szakértő rámutatott: Bidennek eddig sem volt könnyű dolga, mert a demokrata többség a kongresszusban meglehetősen törékeny. De ha az egyensúly eltolódik, akkor minden bizonnyal további problémák merülnek fel, és valószínűleg politikai patthelyzet alakul ki.

Néhány kulcsfontosságú verseny azonban a kedd esti utolsó órákban a demokraták felé billent, köztük az egyik legnagyobb nyeremény, a Trump által támogatott republikánus Mehmet Oz és a demokrata John Fetterman közötti szenátusi verseny volt, így a demokraták még mindig reménykednek, a republikánusok pedig beérnék a képviselőházbeli többséggel is.

A képviselőházban nagy valószínűséggel a republikánusok kerülnek többségbe, a szenátus feletti kontroll pedig szoros versenyen dőlhet el

A korai eredmények azonban már most egy dolgot bizonyossá tettek: a választások sem a demokraták, sem a republikánusok reményét nem váltották be, azaz nem biztos, hogy a kongresszus mindkét házában sikerül átvenni a vezetést. „Egyértelműen nem lett republikánus hullám, az biztos” – mondta Lindsey Graham dél-karolinai republikánus szenátor az MSNBC-nek, amikor kedd este az eredmények kiszűrődtek. Nancy Pelosi, a képviselőház elnöke közleményében úgy fogalmazott, hogy „a képviselőházi demokrata képviselők és jelöltek országszerte erősen felülmúlják a várakozásokat”, de a sajtó úgy tudja, hogyha a demokraták elvesztik az alsóházbeli fölényüket, akkor Pelosi visszavonul.

A republikánusok továbbra is esélyesek arra, hogy visszaszerezzék az irányítást a képviselőház felett. A párt legalább három helyet megfordított Floridában, ahol az állami törvényhozók úgy alakították át a kongresszusi térképet, hogy a republikánusok jelentős előnyre tettek szert. New Yorkban pedig Sean Patrick Maloney kongresszusi képviselő, a demokraták képviselőházi kampánycsoportjának elnöke, akit a párt szűk többségének védelmével bíztak meg ebben a ciklusban, nem valószínű, hogy újrarajzolt körzetében megnyeri a választást.

„Egyértelmű, hogy vissza fogjuk szerezni a képviselőházat” – mondta Washingtonban támogatóinak Kevin McCarthy, a republikánus képviselőház vezetője,

aki azt reméli, hogy Pelosi helyére léphet a házelnöki poszton, ha pártja megszerzi az irányítást az alsóház felett. A szenátusért folytatott küzdelemben, amely jelenleg 50-50 százalékos arányban oszlik meg, több versenyben még a szerda kora reggeli órákban is túl szoros volt a küzdelem.

Napokig vagy akár hetekig is eltarthat, hogy néhány szoros szenátusi versenyben kiderüljön a végeredmény, amely meghatározza a kongresszus irányítását Biden első elnöki ciklusának hátralévő részében, és tovább korlátozhatja az elnök jogalkotási programját. A késedelmes eredmények valószínűleg jogi kihívásokhoz és összeesküvés-elméletekhez vezetnek a szavazatok manipulálásáról, különösen, ha a fennmaradó helyek a szenátus feletti ellenőrzésről döntenek.

Néhány billegő államban kedden fennakadások voltak a szavazóhelyiségekben, ami fokozta az aggodalmakat, hogy a választási eredményeket kétségbe vonók az elszigetelt incidenseket arra használják majd fel, hogy alaptalan kétségeket támasszanak az eredmények jogszerűségével kapcsolatban. Több tucat szenátusi és képviselőházi republikánus jelölt megtagadta, hogy elfogadja az eredményt, ha veszít. A csalásról szóló hamis állítások még Trump azon állításából erednek, hogy a 2020-as elnökválasztást is ellopták tőle, és a republikánus pártvezetés tartotta folyamatosan életben.

„Az életünket az fogja meghatározni, hogy mi történik a következő egy-három évben” – mondta Biden hétfőn, a Marylandben tartott utolsó kampánygyűlésén. „Ez fogja alakítani azt, hogy a következő évtizedek hogyan fognak kinézni”.

Egy republikánus hatalomátvétel egyrészt Joe Biden számára megnehezítené politikai programja megvalósítását a ciklus második felében, illetve Donald Trumpnak is esélyt adna arra, hogy visszatérjen az amerikai politikába – magyarázta Oana Popescu Zamfir nemzetközi kapcsolatok szakértő, aki rámutatott arra, hogy az elmúlt években Románia gyakorlatilag „kiszervezte stratégiai tervezési és döntéshozatali kapacitását az Egyesült Államokba.” Ennek megvan a pozitív hozadéka is, azonban ugyanakkor egy 180 fokos politikai fordulat esetében negatív hatásai is lehetnek.

„Románia nagy mértékben függ a washingtoni döntésektől, az ottani instabilitás itt is éreztetni fogja hatását”

Zamfir rávilágított: az ország a lehető legszorosabb kapcsolatokat ápolja az Egyesült Államokkal, különösen a biztonsági kérdések területén, és már évek óta amerikai bázisok és csapatok állomásoznak Románia területén. Ez pontosan amiatt történik, magyarázta a szakember, hogy ha Románia egy támadás áldozata lenne, legyen az hibrid vagy hagyományos, akkor a NATO-szerződés 5. cikkelye iránti elkötelezettségnek automatikusan eleget tud tenni az amerikai partner, mivel a Románia elleni támadás egyben az Egyesült Államok elleni támadásként is értelmezhető.

„Ez a jó része. De így teljesen lemondtunk arról, hogy saját elképzelésünk legyen róla, hogy milyen stratégiát kellene követnünk, hogyan kellene felépítenünk saját védelmi rendszerünket. Szinte kizárólag az Egyesült Államokra támaszkodtunk. Jelenleg az ukrajnai konfliktus kapcsán Románia nagyon jól végrehajtja a Washingtonból érkező utasításokat.

Ha az Egyesült Államokban instabil, bizonytalan és határozatlan időszak következik, amikor a politikák kevésbé határozottak és kevésbé egyértelműek, az utasítások valószínűleg kevésbé lesznek gyorsak. És azt hiszem, ez egy kicsit megijeszthet minket.

Nem hiszem, hogy a bukaresti végrehajtó hatalom jelenleg képes lenne nemcsak a saját védelmét, hanem az ukrajnai konfliktusban való részvételét, Ukrajna támogatását, a szövetségesekkel való együttműködését is megtervezni a Washingtonnal való nagyon szoros konzultáción kívül. Tehát az ottani instabilitás és bizonytalanság áttevődik ide is, aminek drámai következményei lehetnek” – mutatott rá az elemző.

Az amerikai időközi választások hatása mindenképp túlmutat Amerikán, fogalmazott Zamfir, hangsúlyozva, hogy a kelet-európai régiót érintő legfontosabb kérdés a jelenleg az Egyesült Államok által Ukrajnának nyújtott segítség. „Ez nem csak a konkrét katonai és pénzügyi támogatás, amely egyébként sem érkezhetne máshonnan, hanem az a vezető szerep és nyomás, amelyet az USA közvetlenül és közvetve gyakorol Európára és partnereire. Az Ukrajnának nyújtott amerikai támogatás mennyiségi szempontjain túlmenően nagyon fontos a kiszámíthatóság, az az egyszerű tény, hogy tudjuk, Biden és a demokraták elkötelezettsége Ukrajna iránt maximális” – részletezte Oana Popescu Zamfir.

Az időközi választás eredménye fontos hatással lehet az orosz-ukrán háborúra

Egy republikánus többség esetében felmerül a kérdés, hogy ez a támogatási rendszer és ez az elkötelezettség mennyire fog megváltozni, milyen erőforrásokat hajlandóak erre fordítani a republikánusok? A külpolitikai elemző szerint kezdetben egész biztosan nem lesz érzékelhető a változás, ugyanis az USA Ukrajnának nyújtott támogatása a kongresszus szavazatával történt, tehát kétpárti. Eddig a republikánus többség a demokrata többséghez igazodott, és támogatta Ukrajna pénzzel és fegyverekkel való megsegítését.

„Hagyományosan a republikánusok még a régióra is jobban összpontosítanak, és versenyképesebbek a nemzetközi ügyekben. Így nagyobb valószínűséggel lesz kategorikus válaszuk Oroszország vagy Kína irányába is. De úgy tűnik, hogy a trumpista vonulata a Republikánus Pártnak mégis eltér ettől a hagyománytól. Valójában itt vannak a feszültségek: nem tudjuk, hogy milyenek lesznek az erőviszonyok a Republikánus Párton belül, hogy a Trump által támogatott jelöltek vagy a valamivel mérsékeltebb jelöltek fognak-e nagyobb befolyással bírni.

Ha a Trump által támogatott jelöltek győznek, még több okunk van az idegeskedésre: ez egy sokkal elszigeteltebb irányvonalat jelent, amely az ‘America first’ jelszó alatt Trump érdekei előtérbe helyezését jelenti”

– részletezte Zamfir azt a forgatókönyvet, ha egy esetleges republikánus győzelem esetén kiderülne, hogy ez a Trump-féle vonal megerősödését jelenti.

A külpolitikai elemző szerint azért aggasztó a Trump-féle külpolitikai vonal dominánssá válása, mert a volt amerikai elnök a nemzetközi ügyekben nem az elvek és értékek, hanem a nyereséget szem előtt tartó pozícióból szokott tárgyalni. „Ha a republikánusokon belül a Trump-szárny győzelmét látjuk, akkor okkal tarthatunk attól, hogy előbb-utóbb elkezdődnek a tárgyalások Oroszországgal, tekintet nélkül az Ukrajnára gyakorolt következményekre, tekintet nélkül a környező országok érdekeire, mintha csak a demokratákkal és a mérsékelt republikánusokkal lenne dolgunk” – vázolta fel az egyik lehetséges forgatókönyvet Zamfir.

A februári orosz invázió óta Kijev 65 milliárd dollár értékű támogatást kapott Washingtontól. Ám a kongresszusi republikánusok között kezdettől fogva voltak ellenzői a masszív támogatásnak. A májusban jóváhagyott 40 milliárd dolláros segélycsomag ellen a képviselőházban 57, a szenátusban 11 republikánus honatya szavazott. Egyes republikánusok bírálták az elégtelen nyugat-európai támogatást, az ukrán korrupciót és az amerikai segédlettel folytatódó háború inflációs hatásait.

Ha a republikánusok átveszik az ellenőrzést a kongresszusban, elképzelhető, hogy sor kerül az ukrán segélyek újragondolására és esetleges kurtítására, különösen, ha jövőre recesszióba zuhan a gazdaság, és a reálbérek csökkennek. Kevin McCarthy, a képviselőház várható republikánus elnöke figyelmeztetett: „Nem hiszem, hogy amikor az amerikai emberek szenvednek a recessziótól, biankó csekkeket adhatunk Ukrajnának. A Biden-kormány nem jól kezeli a hazai ügyeket, például a déli határon. Ukrajna fontos, de nem az egyetlen dolog, amire a kormánynak figyelnie kell, és nem lehet szó kitöltetlen csekkekről.”

Nem kétséges, hogy Volodimir Zelenszkij és Vlagyimir Putyin is izgatottan követik az időközi amerikai választások kimenetelét – zárta elemzését Oana Popescu Zamfir.