Újabb óriástüntetés volt Magyarország-szerte az oktatásért, Budapestet élőlánccal „ölelték át” a tüntetők

Több mint tíz kilométeres élőlánccal tüntettek a pedagógusok munkakörülményeinek javításáért diákok, szülők és tanárok Budapesten csütörtök reggel. A tömeg kisebb foghíjakkal körbeérte a Nagykörutat és annak budai folytatását is. A résztvevőket dudálással biztatták az autósok. De nemcsak Budapesten, hanem egész Magyararországon ismét megmozdultak a pedagógusok, diákok, és tüntetéssel, élőlánccal, közösségi versolvasással tiltakoztak a magyar oktatás jövőjéért. A Telex élő beszámolójából kiderül, hogy hány helyszínről és milyen sokféleképpen csatlakoztak a budapesti élőláncos megmozduláshoz az ország teljes területéről.

A pedagógus-szakszervezetek már október 23-án jelezték, hogy csütörtökre újabb országos sztrájkot hirdettek, és az élőlánc kezdetekor bejelentették, hogy november 18-án ismét sztrájkolni fognak. Az utóbbi hetekben többször is tízezres tömeg tüntetett a tanárokért Budapesten, és számos vidéki településen is voltak megmozdulások. A szervező az Egységes Diákfront volt, akik arra igyekeznek felhívni a figyelmet a demonstrációval, hogy legyen megoldás a tanárhiányra, legyen tanítható és tanulható mennyiségű és minőségű tananyag, legyenek élhetőbb körülmények az iskolákban, és legyen önálló oktatási minisztérium.

A Berzsenyi Dániel gimnázium tanárai pontokba szedték, hogy miért sztrájkolnak, annak érdekében, hogy azok, akik kívülről nézik ezt, jobban megértsék, mi zajlik. A sztrájkoló tanárok követelik:

• helyezzék vissza állásukba kollégáinkat, akiket túlméretezett büntetésként azonnali elbocsátással sújtottak – Gulyás miniszter szerint ez jogos és arányos büntetés,
• azonnal szüntessék meg a tankerületeket, s az arra vállalkozó önkormányzatoknak adják vissza iskoláit a fenntartásukhoz, működtetésükhöz szükséges pénzzel együtt,
• azonnal vonják vissza a 2024-től bevezetendő érettségi követelményeket,
• hagyják abba a tiltakozó pedagógusok fenyegetését,
• hagyják abba az iskolák megsarcolását, az oktatásra fordított kiadások további kurtítását,
• szabályozzák újra a pedagógusok sztrájkjogát, a köteles szolgáltatások rendszerét – a szakszervezetekkel folytatott tárgyalások alapján,
• rendezzék a pedagógusok (óvónők, tanítók, fejlesztő és gyógypedagógusok, zenetanárok, szakmai tanárok, iskolapszichológusok) és az oktatást segítő alkalmazottak fizetését, hogy ne dolgozói szegénységben tengessék életüket,
• csökkentsék a gyerekek és dolgozók munkaterheit,
• készítsenek a szakmai szervezetekkel folytatott konzultáció alapján kompetencia-központú nemzeti alaptantervet,
• adják vissza a használható tankönyveket, tegyék lehetővé a tankönyvválasztást,
• fordítsanak több pénzt a gyerekek fejlesztésére, felzárkóztatására és a tehetséggondozásra,
• szüntessék meg az értelmetlen, az iskolákban felhasználhatatlan végeredményű méréseket, ellenőrzéseket,
• tekintsék az ország modernizációjának és a mobilitás forrásának az közoktatást, és ebben a szellemben finanszírozzák!

A kormány a felháborodásra reagálva két hete lépcsős fizetésemelést ígért a tanároknak a következő három évre, feltéve, hogy megérkeznek azok az uniós pénzek, melyekről még folynak a tárgyalások. A fizetésemelés lehetősége azonban nem csillapította le a kedélyeket, részben azért, mert a béremelés mellett a tanárok jobb munkakörülményeket, kevesebb túlórát és szabad tankönyvválasztást is követelnek.