Elkezdődött a brazil elnökválasztás, akár már az első fordulóban megbukhat Bolsonaro

2022. október 02. – 14:44

frissítve

Elkezdődött a brazil elnökválasztás, akár már az első fordulóban megbukhat Bolsonaro
A baloldali Luiz Inácio Lula da Silva elnökjelöltet támogató szambaiskolák szeptemberi felvonulása Rio de Janeiróban – Fotó: Alexandre Loureiro / Getty Images

Másolás

Vágólapra másolva

Vasárnap megkezdődött Brazíliában a négyévente tartott általános választás, melyen 156 millió brazil állampolgár járulhat az urnákhoz (valójában az elektromos szavazógépekhez), hogy leadja szavazatát. A választók többsége ráadásul minden bizonnyal ténylegesen le is fogja adni szavazatát, ugyanis Brazíliában a klasszikus latin-amerikai populizmus virágkorának emblematikus figurája, Getúlio Vargas elnök 1932-es választójogi reformja óta minden 18 és 70 közti írástudó állampolgár számára kötelező a szavazás, az analfabéták, a 16-17, illetve a 70-en felüli korosztály számára pedig opcionális.

A választás azért „általános”, mivel több latin-amerikai országhoz hasonlóan függetlenné válása után Brazília is az amerikai politikai intézményeket másolta le, így a választóknak egy lendülettel dönteniük kell az alsóházi képviselőkről, a szenátusi mandátumok harmadáról, a 26 tagállam kormányzójának személyéről és helyi közgyűlések összetételéről is. A nemzetközi közvélemény figyelme azonban elsősorban a szövetségi elnökválasztás első fordulójára összpontosul, melyből a két legerősebb jelölt jut tovább az október 30-i fordulóba – kivéve, ha az egyik jelölt már az első fordulóban begyűjti a szavazatok legalább 50 százalékát.

Lula első menetes győzelemre tör Bolsonaróval szemben

A választások előtti közvélemény-kutatások alapján könnyen lehet, hogy ez az egyszerűsített forgatókönyv valósul meg, és a hivatalban lévő elnök, a szélsőjobboldali Jair Bolsonaro már az első fordulóban elveszíti a versenyt a baloldali exelnökkel, a jogellenes elemei miatt utólag megsemmisített ítélet alapján rásózott börtönbüntetéséből visszatérő, már 76 éves Luiz Inácio Lula da Silvával (akit Brazíliáról lévén szó, természetesen mindenki csak Lulának hív) szemben. Ez a tett utoljára 1998-ban sikerült az akkori elnöknek, Fernando Henrique Cardosónak – éppen Lulával szemben.

Ugyan az elnökválasztáson a két meghatározó jelöltön kívül még Simone Nassar Tebet, illetve Ciro Ferreira Gomes személyében indul egy jobbközép és egy balközép-szociáldemokrata jelölt is, de 5-7 százalékosra mért támogatottságukkal nincs esélyük beleszólni a versengésbe.

A felmérések az elmúlt egy évben – amióta Lula hivatalosan is bejelentette indulását – lényegében változatlan előnyt mértek a baloldali politikus javára: miközben Bolsonaro támogatottsága a 32-38 százalék közti sávban liftezett, addig Lulát ritkán mérték 44 százalék alá, és támogatottsága jellemzően közelítette az 50 százalékot. Egy második forduló esetén (azért ez a forgatókönyv tűnik valószínűbbnek, ha egyik jelölt sem ér el 50 százalék plusz egy szavazatot vasárnap) a hivatalban lévő elnök számára ráadásul gondot jelenthet az is, hogy

a felmérések szerint Bolsonaro elutasítottsága már évek óta masszívan 50 százalék felett van, és nincs igazán jelentős választói tartaléka, melyet mozgósítani tud.

A kvázi kötelező szavazás miatt egyébként a mozgósítási faktor is kisebb szerepet játszik a választás kimenetelében, mint más demokráciákban – az elmúlt évtizedekben ritkán csökkent 80 százalék alá a részvételi arány. Lula ezzel szemben üzeneteiben és befolyásos politikusok meggyőzésén keresztül a kampány során tudatosan próbált középre, a rivális baloldali-centrista jelöltek választói felé nyitni.

Jair Bolsonaro a São Paulóban tartott kampányzáró
motorosfelvonulás élén – Fotó: Rodrigo Paiva / Getty Images
Jair Bolsonaro a São Paulóban tartott kampányzáró motorosfelvonulás élén – Fotó: Rodrigo Paiva / Getty Images

Az elnökválasztás kimenetele Magyarországról nézve két szempontból lehet fontos. Egyfelől Bolsonaro a 2010-es évek nemzetközi jobboldali populizmusának egyik emblematikus figurája. A politikus éveken keresztül különösebb feltűnés és különösebb politikai befolyás nélkül gyalázta – egyfajta brazil Volner Jánosként – a nőket és melegeket, illetve méltatta szüntelenül a hazáját 1964 és 1985 között uraló, rossz emlékű katonai diktatúrát.

Azután 2018-ban a baloldali politikai elitet maga alá temető korrupciós botrányoknak, az álhírvideóit brazilok milliói arcába toló YouTube-algoritmusoknak, a brazil és nemzetközi nagytőkének, és a több tízmillió hívet mozgósító karizmatikus keresztény mozgalmaknak köszönhetően az ország élére került. Bolsonaro hamar Orbán Viktor természetes szövetségesévé vált, jellemző, hogy a magyar miniszterelnök egyike volt azon kevés állami vezetőnek (Marcelo Rebelo de Sousa portugál államfő és Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök mellett), aki személyesen is részt vett a megválasztott politikus 2019 januári elnöki beiktatásán. Orbán egy nappal a szavazás kezdete előtt videóüzenetben fejezte ki támogatását Bolsonarónak, aki szerinte „a mai progresszív, liberális világuralom mellett is elég bátor volt ahhoz, hogy Brazíliát helyezze mindenek elé, és a Jóistent mindannyiunk fölé”.

De a magyar kormánnyal való ideológiai kapcsolatnál is fontosabb Bolsonaro környezetvédelemhez való hozzáállása. Az elnök ugyanis megveszekedett klímaszkeptikusként lényegében egy nemzetközi összeesküvésnek tartja az Amazonas-medence védelmére irányuló erőfeszítéseket. Bolsonaro soha nem rejtette véka alá, hogy ő nem a „Föld tüdeje”-ként, hanem egy kizárólag hazája gazdagodását szolgáló természeti erőforrásként tekint a túlnyomórészt Brazília területére eső régióra.

Épp ezért jelentősen gyengítette a brazil környezetvédelmi hatóságainak és az indián őslakosság – és az őslakosok élőhelyének – védelmére szakosodott kormányzati hatóság jogköreit,

informális úton megkönnyítette az illegális aranybányászatot, fakitermelést és legeltetést. A védett területeken megnövekedett gazdasági aktivitásnak köszönhetően 2018 óta Brazíliában több mint 30 ezer négyzetkilométernyi erdő tűnt el – az erdőirtás, az őslakosok elleni és a civil aktivisták elleni atrocitások összefüggéseiről a Territory című film mentén is írtunk.

Az Amazonas-medence pusztulása nemcsak a Bolsonaro-rendszer elleni nemzetközi felháborodást táplálja, de fontos eleme volt a választási kampánynak is. És bár Lula csak nagy általánosságban beszélt a Bolsonaro-féle dereguláció visszafordításáról, a törvények szigorúbb betartatásáról, hitelességét erősíti, hogy 2003 és 2010 közötti regnálása idején 70 százalékkal csökkent az erdőirtás.

Bolsonaro koronavírus-katasztrófája és a Lula-nosztalgia

Bolsonaro megítélésére talán még a környezetpusztításnál is jobban rányomja bélyegét a koronavírus-járvány alatt mutatott sokkprodukciója. Ahogy arról korábban részletesen írtam, a brazil elnökben egyesült a legsötétebb oltásellenesség, a gazdaság működőképességének emberéletek árán való fenntartásának cinikus (és hamis) számítása, a vakcinabeszerzéseket késleltető korrupció és egy állami vezetőhöz méltatlan acsarkodás, vádaskodás és türelmetlenség.

Mindez hozzájárult ahhoz, hogy a 221 milliós országban a hivatalos adatok szerint is csaknem 700 ezer halottat követelt a járvány. A brazil gazdaság azonban kezd kilábalni a koronavírus-járvány miatti mélyrepülésből, és ami politikai szempontból a legfontosabb: a globális infláció jelentette problémák ellenére – legalábbis a Gallup szeptember végén publikált felmérése alapján – a brazil választók alapvetően optimistán látják saját gazdasági kilátásaikat.

Azonban a gazdasági imázs területén Bolsonaro nem veheti fel a versenyt Lulával, hiszen utóbbi elnökségére esett Brazília – részben a Lula előtti elnökök pénzügyi szigorának is tulajdonított – gazdasági virágkora. A korábbi szakszervezeti vezető ráadásul óriási jelentőségű szociális és fejlesztési reformokkal igyekezett csökkenteni az óriási társadalmi és regionális különbségeket, milliókat emelve ki a mélyszegénységből. És

annak ellenére, hogy a Lula-korszak (mely patronáltja, Dilma Rouseff elnöksége végéig tartott) végére minden idők legnagyobb korrupciós ügye tett pontot, Brazíliában óriási politikai erőt jelent a Lula-nosztalgia.

Lula is a gazdasági és politikai szempontból kulcsfontosságú
metropoliszban, São Paulóban tartotta kampányzáróját – Fotó: Alexandre Schneider
/ Getty Images
Lula is a gazdasági és politikai szempontból kulcsfontosságú metropoliszban, São Paulóban tartotta kampányzáróját – Fotó: Alexandre Schneider / Getty Images

Ahogy az sajnos ma már egyre több országra jellemző, a brazil elnökválasztás bizonyos szempontból magáról a demokráciáról is szól. Bolsonaro egész pályafutása során nyíltan hangoztatta demokratikus intézményekkel és eljárásokkal szembeni ellenszenvét (leginkább a katonai diktatúra méltatásán keresztül), és állandóan nyomása alatt tartja hazája választási hatóságait.

Donald Trump előző amerikai elnököt – ezen a téren is – utánozva hadjáratot indított a választásokon 1996 óta használt elektromos szavazógépek ellen, melyekről már évek óta hajtogatja, hogy fals eredményeket fognak 2022-ben kidobni, és emiatt fog veszíteni a választáson. Bolsonaro tavaly bepróbálkozott az egyébként 25 év alatt semmilyen problémát nem mutató elektronikus rendszer papíralapúra való visszaállításával, de próbálkozása lepattant a kongresszusról.

Azonban ez a kudarc is csak egy újabb réteggé vált a Bolsonaro által hangoztatott (az elnök meglehetősen népszerű politikai youtubernek is számít) sokrétű összeesküvés-elméletben, mely alapján

folyamatosan lebegteti egy esetleges veresége elismerését vagy el-nem-ismerését.

Bolsonaro agresszív, konteós habitusa, illetve a Bolsonaro-jelenséggel szembeni harcos ellenállás érthető módon rányomta a bélyegét a kampányra is, melyben a bolsonarista szimpatizánsok részéről több súlyos atrocitás történt – a nyáron például mi is megírtuk, hogy egy szolgálaton kívüli szélsőjobboldali rendőrtiszt egy Lula-párti aktivistát lőtt agyon annak születésnapi buliján.

Ez az anyag eredetileg a Telexen jelent meg. Itt érhető el.