Elemzők: Putyin szövetségest keresett, azonban megtapasztalta Hszi elvtárs barátságának határait

2022. szeptember 16. – 18:07

Elemzők: Putyin szövetségest keresett, azonban megtapasztalta Hszi elvtárs barátságának határait
Putyin és Hszi Csin-ping a szamarkandi találkozón – Fotó: Serghei Bobylov / AFP

Másolás

Vágólapra másolva

Vlagyimir Putyin igyekezett összefogni a baráti nemzeteket az Oroszország ellen bevezetett nyugati szankciók ellen a Sanghaji Együttműködési Szervezet (SCO) üzbegisztáni csúcstalálkozójának zárásaként. A sanghaji biztonsági csoportot Kína és Oroszország azért hozta létre, hogy ellensúlyozza az Egyesült Államok befolyását. Az orosz elnök arra biztatta a küldötteket, hogy támogassák országa erőfeszítéseit a szankciókkal szembeni ellenállásban.

„Politikánk mentes minden önzéstől. Reméljük, hogy a gazdasági együttműködés többi résztvevője is ugyanezekre az elvekre épít. Felhagynak a protekcionizmus, az illegális szankciók és a gazdasági önzés eszközeinek saját céljaikra történő felhasználásával” – idézte az orosz elnököt az Euronews.

A konferencián Putyin és Hszi Csin-ping kínai elnök először találkozott az ukrajnai háború kezdete óta. Legutóbbi találkozójuk a pekingi téli olimpián volt, amely egy több mint 5000 szavas, hosszú közös nyilatkozatot eredményezett. Ebben megfogadták, írja a Bloomberg, hogy „nem lesznek ”tiltott„ együttműködési területek” az Egyesült Államok vezette globális rend kihívása és a többpólusú világ megvalósításának szorgalmazása érdekében.

Egymás iránti elköteleződésüknek „nincsenek határai” – jelentette ki tehát Oroszország és Kína vezetője az év elején, azonban több mint hat hónappal, egy ukrajnai invázióval és a nyugati szankciók sokaságával később kiderült, hogy talán mégis van néhány. Az említett jelszó még csak fel sem tűnt Hszi Csin-ping kínai elnök és Vlagyimir Putyin orosz vezető csütörtöki közép-ázsiai találkozóján elhangzott elhangzott nyilatkozatokban, figyeltek fel a változásra a politikai elemzők.

Oroszország ukrajnai inváziója óta ugyanis Kína kellemetlen helyzetbe került, és megpróbált egyensúlyozni a Moszkvával való kapcsolata és saját ideológiája között. Putyin agressziója tulajdonképpen sérti a kínai diplomácia sarkalatos elveit, a területi integritást és a be nem avatkozást. Üzbegisztánban, ahol február óta először találkozott az orosz elnökkel, Hszi világosan megmutatta, hogy nem tervezi, hogy ezt a kétértelműséget Putyin javára oldja fel. Oroszország vezetője néhány erősebb szóval és sokkal több gazdasági támogatással is megelégedett volna. A minimálisnál alig kapott többet – írja a Bloomberg.

Bár kölcsönös támogatásukról biztosították egymást, az elemzők által meglehetősen homályosnak minősített nyilatkozatában Hszi csupán annyit mondott, hogy országa „kész a kölcsönös segítségnyújtáson” alapuló együttműködésre Moszkvával kereskedelmi, mezőgazdasági és egyéb területeken egyaránt.

A kínai elnök ehhez hozzátette: a két országnak pozitív, elsődleges szerepet kell játszania a jelenleg „káosz sújtotta világ stabilitásának előmozdításában”, mint fogalmazott: „szeretne együtt dolgozni Oroszországgal azon, hogy megmutassa, egy nagy, vezető szerepet játszó ország felelőssége az is, hogy stabilitást mutat és biztosít ezekben a viharos időkben is.” A kínai kormány szakértői szerint ez burkolt dorgálás volt orosz partnere felé.

A New York Times arról ír, hogy bár Oroszország és Kína kölcsönösen egymás hasznára lehetnek a nyugattal szemben, ez az együttműködés csak addig él, míg kölcsönösen tudják támogatni egymást. Oroszország anyagi segítséget vár Kínától háborús erőfeszítései növelése érdekében, de egyelőre semmi jel nem utal arra, hogy Kína valóban adott volna, vagy adni szándékozna bármilyen ilyen típusú segítséget. Katonai eszközöket szintén nem biztosított orosz partnerének, és semmit sem tett annak érdekében sem, hogy Oroszországot kevésbé érjék a nyugati szankciók, ami miatt az oroszok nem tudnak fejlett nyugati technológiát importálni.

„A nyugati technológiához, piacokhoz, pénzhez való hozzáférés kiemelkedő fontosságú” Kína számára, és ezt nem akarják elveszíteni. Épp ezért Kína nem támogatja Oroszországot oly módon, ami ahhoz vezetne, hogy a Nyugat Pekinggel szemben is szankciókat léptetne életbe.