Segítséget kértek az örmények, mert kiújult a konfliktus az azeri-örmény határon

2022. szeptember 13. – 17:54

Másolás

Vágólapra másolva

Harcok törtek ki éjszaka az örmény-azeri határon, a felek egymást vádolják a helyzet újbóli elmérgesedéséért. Nikol Pasinján örmény miniszterelnök kedden telefonon egyeztetett Vlagyimir Putyin orosz és Emmanuel Macron francia elnökkel, valamint Antony Blinken amerikai külügyminiszterrel.

A News.am című örmény hírportál közölte, hogy éjszaka rendkívüli ülést tartott az örmény biztonsági tanács, Pasinján pedig hivatalosan is felkérte a Kremlt, segítsen szavatolni Örményország biztonságát a Moszkva és Jereván között 1997-ben életbe lépett, katonai ügyekre is kiterjedő kölcsönös segítségnyújtási megállapodás keretében.

A kiujuló konfliktusról a CNN számolt be részletesen, kitérve arra, hogy Oroszország azt állította, közbelépésével sikerült biztosítani a tűzszünet meghosszabbítását Örményország és Azerbajdzsán között.

„Felszólítjuk a feleket, hogy tartózkodjanak a helyzet további eszkalálódásától, tanúsítsanak önmérsékletet és szigorúan tartsák be a tűzszünetet Oroszország, Azerbajdzsán és Örményország vezetőinek 2020. november 9-i, január 11-i és 2021. november 26-i háromoldalú nyilatkozatával összhangban” – áll az orosz külügyminisztérium közleményében.

„Szoros kapcsolatban állunk Bakuval és Jerevánnal. Az örmény vezetéstől felhívást kaptunk, hogy segítsen a helyzet rendezésében... Arra számítunk, hogy a szeptember 13-án moszkvai idő szerint 9.00 órától moszkvai idő szerint 9.00 órától életbe lépő tűzszünetről szóló, orosz közvetítés eredményeként elért megállapodást maradéktalanul végrehajtják” – tették hozzá.

A nyilatkozatot Nikol Pasinján örmény miniszterelnök és Vlagyimir Putyin elnök kedden folytatott telefonbeszélgetése előzte meg. Az azerbajdzsáni helyi média szintén beszámolt a tűzszünetről, de azt közölte, hogy azt már megszegték.

Kedd reggel az örmény védelmi minisztérium közölte, hogy az azerbajdzsáni fegyveres erők tüzérségi csapásokat mértek az örmény határ menti városokra. A csapás során drónok és nagy kaliberű lőfegyverek lőttek Goris, Sotk és Jermuk irányába az örmény védelmi minisztérium szerint.

Az azerbajdzsáni védelmi minisztérium közleményben reagált, amelyben elismerte a csapásokat, de azt mondta, hogy a csapások „kis léptékűek”, és „célja Azerbajdzsán határainak biztonságának szavatolása”.

Hétfőn az azerbajdzsáni védelmi minisztérium azzal vádolta az örmény erőket, hogy kézifegyverekkel lőtték a két ország határához közeli Gadabay régió Novoivanovka településének és a Lachin régió Husulu településének irányába. Örményország tagadta a vádakat.

A két ország 2020-ban került összetűzésbe a vitatott Hegyi-Karabah régió miatt, amely egy Kelet-Európa és Nyugat-Ázsia közötti, tengerparttal nem rendelkező, örmények által lakott és ellenőrzött, de Azerbajdzsán területén fekvő terület. Az ellenségeskedések azután értek véget, hogy az örmények által támogatott szeparatisták beleegyeztek abba, lemondanak a térségben lévő területek feletti ellenőrzésről.

A térségben évtizedekre visszanyúló zavargások a Szovjetunió összeomlásáig nyúlnak vissza, amikor az Örményország által támogatott régió kikiáltotta függetlenségét Azerbajdzsántól. Azerbajdzsán régóta azt állítja, hogy vissza fogja szerezni a nemzetközileg azerbajdzsániként elismert területet.

Kedden Örményország felszólította Oroszországot, hajtsa végre az 1997-es védelmi szerződést, amely kimondja, hogy az országok megvédik egymás területi épségét és szuverenitását egy külföldi ország támadása esetén.

„Döntés született arról, hogy hivatalosan kérvényezzük az Orosz Föderációnál a Barátsági, Együttműködési és Kölcsönös Segítségnyújtási Szerződés rendelkezéseinek végrehajtását, a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezeténél és az ENSZ Biztonsági Tanácsánál az Örmény Köztársaság szuverén területe elleni agresszióval kapcsolatban” – áll az örmény miniszterelnöki hivatal közleményében.

A kérés az Örmény Biztonsági Tanács ülése, valamint Nikol Pasinján örmény miniszterelnök és Vlagyimir Putyin orosz elnök közötti telefonbeszélgetés után érkezett – olvasható az örmény kormányfő közleményében.

Oroszország korábban úgynevezett békefenntartó erőket telepített a térségbe, miután 2020 november elején tűzszüneti megállapodást kötött, és ezzel véget vetett a Reuters szerint legalább 6500 ember halálát okozó, csaknem két hónapig tartó konfliktusnak.

Pasinján kedden Antony Blinken amerikai külügyminiszterrel is beszélt, és „megfelelő reakciót” kért a nemzetközi közösségtől arra, amit „Azerbajdzsán által Örményország szuverén területe ellen intézett agressziónak” nevezett – közölte hivatalának közleménye.

Blinken hétfő este „az ellenségeskedések azonnali beszüntetésére” szólította fel a feleket.

„Az Egyesült Államokat mélységesen aggasztják az Örményország és Azerbajdzsán határán zajló támadásokról szóló jelentések, beleértve az Örményországon belüli települések és polgári infrastruktúra ellen bejelentett csapásokat” – írta Blinken a közleményben. „Amint azt már régóta világossá tettük, a konfliktusra nem lehet katonai megoldást találni. Sürgetjük a katonai ellenségeskedések azonnali beszüntetését”.

Támogasd a Transtelexet!

Az erdélyi közösségnek saját, független lapja csak akkor lehet, ha azt az olvasótábora fenntartja. Támogass minket akár alkalmi jelleggel, ha pedig teheted, állíts be rendszeres támogatást!

Támogatom!
Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!