Segítséget kértek az örmények, mert kiújult a konfliktus az azeri-örmény határon

2022. szeptember 13. – 16:54

Másolás

Vágólapra másolva

Harcok törtek ki éjszaka az örmény-azeri határon, a felek egymást vádolják a helyzet újbóli elmérgesedéséért. Nikol Pasinján örmény miniszterelnök kedden telefonon egyeztetett Vlagyimir Putyin orosz és Emmanuel Macron francia elnökkel, valamint Antony Blinken amerikai külügyminiszterrel.

A News.am című örmény hírportál közölte, hogy éjszaka rendkívüli ülést tartott az örmény biztonsági tanács, Pasinján pedig hivatalosan is felkérte a Kremlt, segítsen szavatolni Örményország biztonságát a Moszkva és Jereván között 1997-ben életbe lépett, katonai ügyekre is kiterjedő kölcsönös segítségnyújtási megállapodás keretében.

A kiujuló konfliktusról a CNN számolt be részletesen, kitérve arra, hogy Oroszország azt állította, közbelépésével sikerült biztosítani a tűzszünet meghosszabbítását Örményország és Azerbajdzsán között.

„Felszólítjuk a feleket, hogy tartózkodjanak a helyzet további eszkalálódásától, tanúsítsanak önmérsékletet és szigorúan tartsák be a tűzszünetet Oroszország, Azerbajdzsán és Örményország vezetőinek 2020. november 9-i, január 11-i és 2021. november 26-i háromoldalú nyilatkozatával összhangban” – áll az orosz külügyminisztérium közleményében.

„Szoros kapcsolatban állunk Bakuval és Jerevánnal. Az örmény vezetéstől felhívást kaptunk, hogy segítsen a helyzet rendezésében... Arra számítunk, hogy a szeptember 13-án moszkvai idő szerint 9.00 órától moszkvai idő szerint 9.00 órától életbe lépő tűzszünetről szóló, orosz közvetítés eredményeként elért megállapodást maradéktalanul végrehajtják” – tették hozzá.

A nyilatkozatot Nikol Pasinján örmény miniszterelnök és Vlagyimir Putyin elnök kedden folytatott telefonbeszélgetése előzte meg. Az azerbajdzsáni helyi média szintén beszámolt a tűzszünetről, de azt közölte, hogy azt már megszegték.

Kedd reggel az örmény védelmi minisztérium közölte, hogy az azerbajdzsáni fegyveres erők tüzérségi csapásokat mértek az örmény határ menti városokra. A csapás során drónok és nagy kaliberű lőfegyverek lőttek Goris, Sotk és Jermuk irányába az örmény védelmi minisztérium szerint.

Az azerbajdzsáni védelmi minisztérium közleményben reagált, amelyben elismerte a csapásokat, de azt mondta, hogy a csapások „kis léptékűek”, és „célja Azerbajdzsán határainak biztonságának szavatolása”.

Hétfőn az azerbajdzsáni védelmi minisztérium azzal vádolta az örmény erőket, hogy kézifegyverekkel lőtték a két ország határához közeli Gadabay régió Novoivanovka településének és a Lachin régió Husulu településének irányába. Örményország tagadta a vádakat.

A két ország 2020-ban került összetűzésbe a vitatott Hegyi-Karabah régió miatt, amely egy Kelet-Európa és Nyugat-Ázsia közötti, tengerparttal nem rendelkező, örmények által lakott és ellenőrzött, de Azerbajdzsán területén fekvő terület. Az ellenségeskedések azután értek véget, hogy az örmények által támogatott szeparatisták beleegyeztek abba, lemondanak a térségben lévő területek feletti ellenőrzésről.

A térségben évtizedekre visszanyúló zavargások a Szovjetunió összeomlásáig nyúlnak vissza, amikor az Örményország által támogatott régió kikiáltotta függetlenségét Azerbajdzsántól. Azerbajdzsán régóta azt állítja, hogy vissza fogja szerezni a nemzetközileg azerbajdzsániként elismert területet.

Kedden Örményország felszólította Oroszországot, hajtsa végre az 1997-es védelmi szerződést, amely kimondja, hogy az országok megvédik egymás területi épségét és szuverenitását egy külföldi ország támadása esetén.

„Döntés született arról, hogy hivatalosan kérvényezzük az Orosz Föderációnál a Barátsági, Együttműködési és Kölcsönös Segítségnyújtási Szerződés rendelkezéseinek végrehajtását, a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezeténél és az ENSZ Biztonsági Tanácsánál az Örmény Köztársaság szuverén területe elleni agresszióval kapcsolatban” – áll az örmény miniszterelnöki hivatal közleményében.

A kérés az Örmény Biztonsági Tanács ülése, valamint Nikol Pasinján örmény miniszterelnök és Vlagyimir Putyin orosz elnök közötti telefonbeszélgetés után érkezett – olvasható az örmény kormányfő közleményében.

Oroszország korábban úgynevezett békefenntartó erőket telepített a térségbe, miután 2020 november elején tűzszüneti megállapodást kötött, és ezzel véget vetett a Reuters szerint legalább 6500 ember halálát okozó, csaknem két hónapig tartó konfliktusnak.

Pasinján kedden Antony Blinken amerikai külügyminiszterrel is beszélt, és „megfelelő reakciót” kért a nemzetközi közösségtől arra, amit „Azerbajdzsán által Örményország szuverén területe ellen intézett agressziónak” nevezett – közölte hivatalának közleménye.

Blinken hétfő este „az ellenségeskedések azonnali beszüntetésére” szólította fel a feleket.

„Az Egyesült Államokat mélységesen aggasztják az Örményország és Azerbajdzsán határán zajló támadásokról szóló jelentések, beleértve az Örményországon belüli települések és polgári infrastruktúra ellen bejelentett csapásokat” – írta Blinken a közleményben. „Amint azt már régóta világossá tettük, a konfliktusra nem lehet katonai megoldást találni. Sürgetjük a katonai ellenségeskedések azonnali beszüntetését”.