Nemcsak a britek királya lett III. Károly: 15 Nemzetközösségi tagállamnak ő az államfője

II. Erzsébet királynő csütörtöki haláláig a Nemzetközösség élén állt, amely1926-ban alakult, és a világ egyik legnagyobb politikai szövetsége: hat kontinensen 56 ország alkotja a Commonwealth-t.

A brit királyi családot több mint hét évtizeden át vezető szerepe mellett II. Erzsébet királynő a Nemzetközösség vezetőjeként számos más ország fontos személyisége volt. Halála után a Nemzetközösség vezetőjének tisztségét III. Károly király tölti be. Ő az államfője 15 tagállamnak, az úgynevezett Nemzetközösségi királyságoknak, míg a többi 36 tag köztársaság, 5 másik állam esetében pedig más uralkodik.

Az úgynevezett Commonwealth realm országai, amelyek fölött ezután III. Károly király uralkodik:

az Egyesült Királyság, Kanada, Ausztrália, Új-Zéland, Antigua és Barbuda, Bahama-szigetek, Belize, Grenada, Jamaica, Pápua Új-Guinea, Saint Kitts és Nevis, Saint Lucia, Saint Vincent és a Grenadine-szigetek, Salamon-szigetek és Tuvalu területén.

Ezek a korábbi brit domíniumokból alakultak önálló állammá.

Mi is az a Nemzetközösség?

Röviden: a világ azon országainak önkéntes szövetsége, amelyek egykor a Brit Birodalom részét képezték.

A szövetség célja a honlapja szerint, hogy „támogassa a tagországok kormányait, és partneri kapcsolatot alakítson ki a szélesebb Nemzetközösségi családdal és másokkal, hogy javítsa a Nemzetközösség minden polgárának jólétét, és globálisan előmozdítsa közös érdekeiket”.

A Nemzetközösség nem politikai unió és nem ad jogokat az Egyesült Királyságnak, hogy hatalmat gyakoroljon a többi tagállam ügyei felett. Elsősorban olyan szervezet, amely különböző gazdasági és politikai hátterű államoknak ad lehetőséget a szorosabb, egyenlő alapokon nyugvó kapcsolatra. Fő tevékenységei azt célozzák, hogy megteremtsék a légkört a tagállamok együttműködésére a gazdaságban, a demokrácia és az emberi jogok előmozdításában és a jó kormányzati gyakorlatok terjesztésében.

Mikor, milyen körülmények között alakult meg?

Az 1926-os Balfour-nyilatkozat részeként hozták létre, és a világ egyik legrégebbi nemzetközi politikai szervezete volt, megelőzve az Egyesült Nemzetek Szervezetét és a NATO-t is.

Az alapító nyilatkozat szerint is a cél egy olyan szövetség létrehozása volt, amelyben az egykor brit uralom alatt álló összes ország egyenlő bánásmódban részesüljön, és minden ország hűséget fogadjon a brit királynak vagy királynőnek.

Melyik országok tartoznak a Nemzetközösséghez?

A Commonwealth 56 tagországot számlál, és az Antarktisz kivételével minden kontinensen található legalább egy állam, amely ebbe a közösségbe tartozik. Szám szerint:

• 21 afrikai ország
• 13 karibi és amerikai ország
• 11 csendes-óceáni szigetország
• 8 ázsiai ország
• 3 európai ország

A teljes lista itt található, de a legismertebbeket a tagok közül felsoroljuk: Kanada, a Bahamák, Jamaica, Ghána, Nigéria, Dél-Afrika, India, Ausztrália és Új-Zéland.

A legkisebb tag az alig 10 000 lakosú csendes-óceáni Nauru, a legnagyobb pedig az 1,4 milliárd lakosú India. A Nemzetközösségben összesen 2,5 milliárd ember él.

Ki áll jelenleg a Nemzetközösség élén?

Értelemszerűen azt gondolnánk, hogy III. Károly most a Nemzetközösség feje, de technikailag nem az – legalábbis egyelőre még nem. Ez ugyanis nem a családi leszármazás alapján dől el, hanem a szövetség vezetőinek kell megválasztaniuk őt. Azonban 2018-ban volt egy olyan megegyezés, amely szerint még II.Erzsébet életében elfogadták, hogy halála esetében károly legyen az utódja a Nemzetközösség élén.

Hogyan lehet csatlakozni?

A Commonwealth-hez való csatlakozás feltételei világosan meg vannak határozva:

• elfogadja az alapszabályban lefektetett elveket;
• szuverén államnak kell lennie;
• elismerje III. Károly királyt a Nemzetközösség vezetőjeként;
• az angol nyelv elfogadása a Nemzetközösség nyelveként;
• tiszteletben kell tartani a nép kívánságát a csatlakozással kapcsolatban;
• történelmi kapcsolatban kell állnia egy olyan állammal, amely már tag.

Egyes országok, ha úgy kívánják, kérhetik a tagságukat, mivel a korona protektorátusai vagy gyarmatai voltak. Ilyenek: Egyiptom, Irak, Írország, Jordánia, Izrael, Jemen és még az Egyesült Államok is, többek között.

A Nemzetközösségből kilépni is lehet, méghozzá sokkal zökkenőmentesebb módon, mint ahogyan azt a Brexit-folyamat során láthattuk. Ezt tette például Írország és Új-Fundland 1949-ben, a Maldív-szigetek pedig 2016-ban, bár ők 2020 februárjában visszatértek. Zimbabwét 2002-ben függesztették fel a miniszteri találkozókról Robert Mugabe ugyanabban az évben tartott, megtámadott választása miatt, 2003-ban pedig az ország végleg elhagyta a szervezetet.

A legutóbbi csatlakozások 2022 júniusában történtek: két francia nyelvű ország, Togo és Gabon csatlakozott a Nemzetközösséghez, hogy szorosabb kapcsolatokat alakítson ki az angol nyelvű világgal és az Egyesült Királysággal.

Hogyan fogadta a Nemzetközösség II. Erzsébet királynő halálhírét?

„Őfelsége szerette a Nemzetközösséget, és a Nemzetközösség is szerette őt” – nyilatkozta Patricia Scotland QC, a Nemzetközösség főtitkára.

A szövetség szerint a királynő teljesítette 1947-ben tett ígéretét, miszerint a Nemzetközösség szolgálatának szenteli életét. A társulás minden országába ellátogatott, és 1971 és 2018 között csak egyetlen kormányfői találkozót hagyott ki.

„Nagyon fog hiányozni nekem, nagyon fog hiányozni a Nemzetközösségnek, és nagyon fog hiányozni a világnak. Örökké hálásak leszünk neki” – mondta Scotland.