Megszavazta a magyar Országgyűlés a vármegyék és ispánok visszatérését

2022. július 19. – 12:40

Másolás

Vágólapra másolva

A nyári szünet előtt rendkívüli ülés formájában összeült az Országgyűlés, ahol a kormánypárti többség futószalagon rengeteg törvénymódosítást és az alaptörvény tizenegyedik módosítását is megszavazta, írja a Telex. Az elfogadott jogszabályok értelmében az EP és az önkormányzati választásokat egyszerre tartják meg, jön a vármegyés közigazgatási rendszer, elfogadták 2023-as költségvetést és az új vagyonnyilatkozati rendszert is, kevesebb pénz jár majd a frakcióknak, újra lesznek ispánok és még egy víziót is elfogadtak az Európai Parlamentről.

Az alaptörvény 11. módosítása

A parlament kormánypárti többsége megszavazta az alaptörvény 11. módosítását, így 2024-től ugyanazon a napon tartják majd az EP- és az önkormányzati választásokat is. A mostani változás egyik érdekes velejárója, hogy mivel az EP választást májusban tartják, az önkormányzatit is ahhoz kell igazítani, azonban a polgármesterek mandátuma csak októberben jár le, így akár hónapokig is bukott polgármesterek vezethetik majd a településeket.

A módosítást egyébként azzal indokolta Kocsis Máté Fidesz-frakcióvezető, hogy így 9-10 milliárd forinttal kevesebbe kerülnek a választások. Ezentúl jelentősen megnehezítik az ellenzéki pártok dolgát is a közös, illetve külön indulás témában. Az elmúlt hetekben szinte minden pártból azt mondták, hogy a következő EP-választáson külön-külön, az önkormányzatin viszont ismét együtt indulhatnak a szövetség tagjai.

A mostani módosításnak része Kocsis Máté azon javaslata, miszerint a megye elnevezés helyett vissza kell térni a vármegye név használatához, mindezt a „a történelmi hagyományokra, a történeti alkotmányunk vívmányaira való tekintettel”.

Kocsis érvelése szerint „a vármegye szó használatát a korábbi magyar alkotmányos és államigazgatási rendszerrel teljesen szakítani kívánó diktatórikus kommunista rendszer szüntette meg. A módosítást annak ellenére, hogy korábban ellenezte, Lázár János “kötelességből” megszavazta.

Visszatérnek az ispánok

Szintén a magyar történelmi hagyományokra hivatkozva a kormánymegbízottakat a jövőben ispánoknak hívják majd. Ezzel 75 év után ismét visszakerül a magyar közjogi rendszerbe az egyik legősibb magyar tisztség. A kormánymegbízottakat a miniszterelnök nevezi ki, ők vezetik a kormányhivatalokat. Belőlük lesznek ezután a főispánok, akik a magyar történelemben a nemesi vármegye első, a király személyét képviselő tisztviselői voltak.

Ennek a javaslatnak volt a része az is, hogy ezután akit Orbán Viktor miniszterelnökkel vagy Novák Katalin köztársasági elnökkel közös rendezvényen fotóznak le, az kérheti, hogy ezeken a képeken felismerhetetlen legyen. Ugyanez igaz az ilyen eseményeken készült hangfelvételekre is.

Szintén ezzel a módosítással vett el négy budapesti közteret is a kormány a fővárostól, köztük a Vörösmarty és a Széchenyi teret, a Podmaniczky teret, ezeket fejlesztések megvalósításával, kikapcsolódás lehetőségét biztosító közösségi terek fenntartásával indokolták.

Új vagyonnyilatkozati rendszer és kevesebb pénz a frakcióknak

Az elfogadott törvénycsomag legfontosabb része, hogy módosítják a vagyonnyilatkozati rendszert: a jövőben az Európai Parlament szabályai szerint kell magyar országgyűlési képviselőknek is nyilatkozniuk a vagyoni helyzetükről. Ezután nem kell beírniuk az ingatlanjaikat, autóikat és egyéb ingóságaikat, mint ahogy a megtakarításaikról, hiteleikről, tartozásaikról sem kell nyilatkozniuk. A korábbiakhoz képest szintén újdonság lesz, hogy a képviselőknek be kell számolniuk a megbízatásukat megelőző három évben végzett tevékenységükről, és azokról a tevékenységekről is, amelyekből adóköteles jövedelem származik, de nyilatkozniuk kell a különböző társadalmi szervezeteknél vagy testületeknél betöltött tagságukról és tisztségükről is.

Az új rendnek megfelelő vagyonnyilatkozatot a képviselőknek augusztus 5-ig kell leadniuk. A képviselőknek és minisztereknek a jövőben nem kell minden évben beszámolniuk a vagyoni helyzetükről. A javaslat szerint elegendő lesz, ha a képviselők a mandátum felvételekor, négyévente egyszer nyilatkoznak. Ezt követően már csak az esetleges változásokat kötelesek bejelenteni a mentelmi bizottságnak.
Korábban a a kormánypárti sajtóban a korrupció melegágyának nevezték Brüsszelt az európai uniós vagyonnyilatkozati rendszer hiányosságai miatt, pár hónappal később az uniós integrációra és a jogállami feltételekre hivatkozva mégis átveszi Európai Parlament rendszerét.

Ebben a törvénycsomagban jelentős pénzeket vonnak el a parlamenti frakcióktól is. Összesen hárommilliárd forintról van szó, ezt a pénzt aztán beteszik az úgynevezett a rezsivédelmi alapba. Korlátozzák továbbá azon képviselők jogait, akik május 2-án, az alakuló ülés napján nem tették le esküjüket. A módosítás egyedül Hadházy Ákost érinti, az ő eskütételét a házelnök azóta sem tűzte napirendre. A szigorítás értelmében az eskü letételéig Hadházy Ákos nem kérhet tájékoztatást az állami szervek vezetőitől és minősített adatokhoz sem férhet hozzá. Jelenlegi szabályozás szerint nem vehet részt az Országgyűlés és az országgyűlési bizottságok ülésein, tanácskozási és szavazati jogát nem gyakorolhatja, indítványt nem nyújthat be, az Országgyűlés tisztségeire.

Feloszlatnák az Európai Parlamentet

Megszavazta a parlament azt a kormánypárti európai víziót, amiben kifejtik az unió jövőjéről szóló magyar elképzeléseiket, és amit szerintük a magyar kormánynak képviselnie kell az uniós vitákban.

Eszerint a vízió szerint többek közt feloszlatnák a közvetlenül megválasztott Európai Parlamentet, helyette a nemzeti parlamenteknek kellene képviselőket delegálniuk, vétójogot adnának a nemzeti parlamenteknek az uniós jogalkotásban, bevezetnék a közös hadsereget de elítélik az az Oroszország elleni szankciókat is.

Nem meglepő, hogy az uniós tervek nagy része ezekkel a pontokkal teljesen ellentétes, napirenden van ugyanis az Európai Parlament jogkörének kiterjesztése és a tagállamok vétójogának korlátozása is az Európai Tanácsban.