Az orosz védelmi miniszter kiadta a parancsot: meg kell semmisíteni az ukránok nagy hatótávolságú fegyvereit

Az ukrán vezérkar hétfő esti harctéri helyzetjelentésében azt írta, hogy az ukrán katonák veszteségeket okoztak az orosz erőknek, és visszavonulásra kényszerítették őket Szlovjanszk és Avgyijivka irányban, valamint visszaverték a támadásukat Bahmut irányában.

Olekszandr Kovalenko katonai szakértő a 24-es tévécsatornának nyilatkozva kifejtette: egyelőre nem stabilizálódott a frontvonal a Donyec-medencében a vezérkarnak az orosz csapatok támadásainak visszaveréséről szóló rendszeres jelentései ellenére. Azt mondta, a Donyec-medencében az orosz csapatok továbbra is létszámfölényben vannak az ukrán fegyveres erőkkel szemben. „Előrehaladásukat befolyásolják az ukrán erők sikeres csapásai raktáraikra és parancsnoki állásaikra. Mindazonáltal az ellenségnek van még némi ereje az előretöréshez”. Arról is beszélt, hogy nagyon aggasztja az az eshetőség, hogy a sziverszki irányba fokozzák az előrenyomulást az oroszok. Kovalenko úgy véli, a közeljövőben az oroszok szinte a teljes frontvonal mentén átmennek védekezésbe, ahol a védelmük meggyengül, az ukrán fegyveres erők ellentámadásba lendülnek, az orosz pedig visszavonulnak.

Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) a Telegramon nyilvánosságra hozta, hogy az orosz parancsnokság egy része 1969-ben kiadott topográfiai térképet használt a háború februári kezdetekor. Ez azokból a dokumentumokból derült ki, amelyeket Harkiv megye orosz megszállás alá került részeiben koboztak el. Az oroszok által használt térképeken például hiányzott Harkiv városának egyik lakónegyede, amely csak a hetvenes években épült fel, és két víztározó is a régióban. Az ukrán-orosz államhatárt pedig golyóstollal rajzolták rá a térképre, hiszen 1969-ben még nem létezett, akkor még Ukrajna és Oroszország a Szovjetunió része volt.

(MTI)

Korábbi hírek szerint csak felfüggesztette pozíciójából a címben említett két személyt Volodimir Zelenszkij, de a legfrissebb információk az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) vezetőjének menesztésről szólnak. Az MTI azt írja, az ukrán elnök hétfőn beterjesztette a parlament elé az arról szóló javaslatot, hogy Ivan Bakanovot távolítsák el az SZBU éléről, és az elnöki honlapra feltöltött rendeletekben már meg is jelent a helyére átmenetileg kinevezett tisztségviselő neve.

A Politico szerint Zelenszkij június vége óta fontolgatta az SZBU főnökének felmentését egy sor sikertelen művelet és Herszon megye elvesztése miatt. Az elnök akkor azzal reagált erre az értesülésre, hogy az SZBU vagy bármely más rendvédelmi szerv vezetésének leváltása ezek tevékenységének felülvizsgálatától függ. „Konkrétabb eredményeket vártunk a két részleg vezetőjétől a kollaboránsok kérdésében”, mivel még a háború hatodik hónapjában is találnak ilyen személyeket mindkét helyen – mondta a felfüggesztés után Andrij Szmirnov, az elnöki iroda helyettes vezetője. Szmirnov azt állította, a vizsgálatok végeztével fog Zelenszkij dönteni arról, beterjeszti-e a parlament elé a két tisztviselő menesztésére vonatkozó indítványt. A felfüggesztett ukrán főügyésszel Bucsában a Telex munkatársai személyesen is beszéltek.

Az elnöki hivatal oldalán hétfőn megjelent Ivan Bakanov leváltásáról és az új kinevezettről szóló rendelet. Az SZBU irányítását eszerint ideiglenesen az eddigi helyettes vezető, Vaszil Maljuk veszi át.

Kabinetülést tartott Vlagyimir Putyin orosz elnök, ahol az országát érintő legfontosabb problémákról beszélt. A videókonferencia legfontosabb mondatait a TASZSZ orosz hírügynökség gyűjtése alapján ebben a cikkünkben foglaltuk össze.

Búcsúinterjút adott Ljubov Nepop távozó ukrán budapesti nagykövet a Klubrádiónak, ahol többek között beszélt a két ország közti feszültségekről, a háború potenciális végéről, és Ukrajna európai uniós tagjelölti státuszáról is.

Az interjúról írt összefoglalónkat itt találhatják.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök vasárnap esti rendelete után mi is megírtuk, hogy felmentették tisztségéből Irina Venegyiktova főügyészt és Ivan Bakanovot, az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) vezetőjét. Azonban az ukrán elnöki adminisztráció egy magas rangú tisztviselője hétfőn azt mondta, nem kirúgásról, hanem felfüggesztésről van szó.

Andrij Szmirnov szerint azért döntöttek a felfüggesztés mellett, hogy a két személy ne avatkozzon be a tárcáikban indított nyomozásokba. „Konkrétabb eredményeket vártunk a két részleg vezetőjétől a kollaboránsok kérdésében”, mondta Szmirnov. A háború hatodik hónapjában azonban továbbra is találnak ilyen személyeket mindkét helyen.

Szmirnov azt állította, a vizsgálatok végeztével fog Zelenszkij dönteni arról, beterjeszti-e a parlament elé a két tisztviselő menesztésére vonatkozó indítványt.

Az ukrán főügyésszel Bucsában a Telex munkatársai személyesen is beszéltek.

(CNN)

Hétfő hajnalban az oroszok a Luhanszk városától 40 kilométerre fekvő Alcsevszkben saját vadászrepülőjüket semmisítették meg, erről számolt be az Unian hírügynökség. Az odesszai regionális katonai közigazgatás szóvivőjének Szerhij Bracsuk információjára hivatkoznak.

A videón az látszik, hogy a sötétségben eltalálnak egy repülőt, de ahogy kivirradt, kiderült, hogy a szeparatisták nem az ukrán légierő egy gépét iktatták ki, hanem mint a felségjelzés is mutatja, egy oroszt.

Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter utasította a tábornokait, hogy Ukrajna nagy hatótávolságú rakéta- és tüzérségi fegyvereinek megsemmisítését helyezzék előtérbe, mivel az ukránok a nyugatról kapott fegyverekkel az orosz utánpótlási vonalakat támadják.

Az orosz védelmi minisztérium hétfői tájékoztatója hangsúlyozta a nyugatról szállított fegyverek elleni támadásokat, és azzal vádolták Ukrajnát, hogy a nagy hatótávolságú fegyverekkel lakott területeket támad a szakadárok által ellenőrzött donbaszi régiókban.

Az Egyesült Államok és szövetségesei több milliárd dollár értékben szállítottak fegyvereket Ukrajnának, köztük a HIMARS és M270-es rakétarendszereket, amelyek Kijev szerint kezdenek is segíteni a harctéren. Az ukránok azt állítják, hogy sikeres csapások sorozatát hajtotta végre harminc orosz logisztikai és lőszerellátó központ ellen.

(Reuters, Interfax)

A svéd H&M csoport, a világ második legnagyobb divatáru-kiskereskedelmi lánca megkezdi oroszországi üzleti tevékenységének felszámolását a „jelenlegi működési problémák és a jövő kiszámíthatatlansága miatt”. A cég március 2-án függesztette fel értékesítését Oroszországban az Ukrajna ellen indított orosz háború miatt. A H&M hétfői közleményében egyebek között az szerepelt, hogy „alapos értékelést követően lehetetlennek tartottuk az Oroszországban folytatott üzleti tevékenység folytatását a jelenlegi helyzetben”. Bejelentették azt is, hogy korlátozott időre újra nyitják oroszországi üzleteiket, hogy eladják a megmaradt árukészletet. A H&M 2009 óta volt jelen Oroszországban, ahol több mint 150 üzletet nyitott. (MTI)

A brit védelmi minisztérium jelentése szerint Oroszország a Wagner-csoport nevű katonai magánvállalkozás zsoldosait is beveti Ukrajnában, hogy ezzel is enyhítsék a létszámhiányt és pótolják a veszteségeiket. A hétfőn kiadott jelentésben az áll, hogy a Wagner-csoport központi szerepet játszott a közelmúltbeli harcokban, beleértve Popaszna és Liszicsanszk elfoglalását. A brit hírszerzés szerint ezek a harcok súlyos veszteségeket okoztak a csoportnak.

A jelentés kiemeli, hogy a Wagner lazította a toborzási követelményeket, így már elítélteket és korábban feketelistára került személyeket is alkalmaznak. Az újonnan toborzottakat csak nagyon korlátozottan képzik ki. A brit hírszerzés szerint ez hatással lesz a zsoldoscsoport jövőbeli műveleti hatékonyságára, és csökkenti a harci értéküket.

Megjegyzik, hogy a Wagner-csoport fő finanszírozóját, Jevgenyij Prigozsint a közelmúltban Oroszország Hősévé avatták a luhanszki fellépésükért. „Ez egy olyan időszakban, amikor számos nagyon magas rangú orosz katonai parancsnokot leváltottak, valószínűleg fokozza a sérelmeket a hadsereg és a Wagner-csoport között. Valószínűleg negatív hatással lesz az orosz katonai morálra is” – áll a jelentésben.

Az Európai Unió külügyminiszterei hétfőn Brüsszelben találkoznak, hogy újabb szankciókról tárgyaljanak – közölte egy magas rangú uniós tisztviselő. A fontolóra vett intézkedések között szerepel az Oroszországtól való aranyvásárlás tilalma. Ezen kívül az EU további orosz magánszemélyekkel szemben is szankciókat vezethet be. Egy magas rangú uniós tisztviselő a francia AFP hírügynökségnek azt mondta, hogy az EU valószínűleg további szankciókat vitat meg a találkozón, de azonnali döntést nem hoznak.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke egy pénteken kiadott közleményében azt nyilatkozta, hogy a Kreml elleni uniós szankciók szigorítását, hatékonyabb végrehajtását és 2023 januárjáig történő meghosszabbítását javasolja. „Moszkvának továbbra is nagy árat kell fizetnie agressziójáért” – tette hozzá a Bizottság elnöke.

Josep Borrell, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője azt nyilatkozta, továbbra is a Vlagyimir Putyin elnökhöz és a Kremlhez közel álló személyeket veszik célba a szankciókkal. „Javaslatokat fogok benyújtani a Tanácsnak további személyek és szervezetek szankciós listára vételére, vagyonuk befagyasztására és utazási lehetőségeik korlátozására” – mondta.

(Guardian)

John Harding brit férfivel készített interjút az oroszpárti szeparatisták kezében lévő Donyecki Népköztársaságban egy orosz tévé műsorvezetője. A videóból az derül ki, hogy Hardingot akkor kapták el, amikor a mariupoli acélgyár katonái megadták magukat az orosz erőknek.

A videóban Harding azt mondja, hogy az Azov ezred tagja volt, és Boris Johnson leköszönő miniszterelnök segítségét kérte. Egy brit kormányzati szóvivő az esetről azt mondta: támogatják Harding családját és kapcsolatban vannak az ukrán kormánnyal a háborús foglyok kiszabadítása érdekében.

(BBC, Guardian)

Ez a háború 145. napja, az előző napi eseményeket itt olvashatja.

• 1346 civil áldozatot találtak Kijev környékén az oroszok visszavonulása után.
• Az ukrán főügyész szerint Oroszországot terrorista államnak kell nyilvánítani.
• Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kirúgta a biztonsági szolgálat vezetőjét és a főügyészt. Az indoklás szerint azért, mert kiderült, hogy ügynökségeik több tagja együttműködött Oroszországgal.
• Az ukránok friss adatai szerint 313 település került orosz kézre a háború kitörése óta.
• A brit védelem vezetője szerint eddig 50 ezer orosz katona esett el a harcokban.
• Az oroszok saját felszerelésüket bombázzák a Kígyó-szigeten.
• A magyar külügy szerint álhír, hogy Magyarország katonákat küldenek Kárpátaljára.