Tizenegyedszerre módosítanák Magyarországon az Alaptörvényt – a lépést a 2024-es EP- és az önkormányzati választásokkal indokolják

Tizenegyedszerre módosítanák Magyarországon az Alaptörvényt, az erről szóló országházi vitát a Telex foglalta össze. Az újabb módosításra azért van szükség, mert 2024-ben két fontos választás is lesz Magyarországon, az önkormányzati és az EP-választás is, „az erre való felkészülés pedig mindenkit elgondolkodtat”, például arról, hogyan lehet az egészet ésszerűsíteni, egyszerűsíteni; az Alaptörvény módosítása az ügyben pedig „teljesen logikus”, hiszen ezzel akár tízmilliárd forint is megspórolható – így kezdte felszólalását a KDNP-s Simicskó István az Alaptörvény tizenegyedik módosítási javaslatáról, aminek két fontos része van:

• egyrészt egy napra tennék az EP- és az önkormányzati választásokat;
• másrészt a megyéket átneveznék vármegyékre.

A fideszes Pósán László az utóbbit úgy indokolta, a vármegye és főispán szavak „egyidősek országunk létével”, az ország pedig ezeréves múltra tekint vissza. A vármegye Pósán szerint a szuverenitás és a nemzeti szabadság szimbóluma, ami ellen a Habsburgok kezdtek el fellépni. A képviselő szerint mindez csak terminológiai változás, de a vármegye elnevezés „erősíti a nemzeti összetartozás érzését”, a magyar identitást.

Akik támogatják

A kormány nevében Répássy Róbert államtitkár úgy reagált, ő támogatja ezeket a javaslatokat. Ezután arra hívta fel az ellenzék figyelmét, hogy azzal, hogy a két választást egy napon tartanák, tízmilliárd forintot tudnának spórolni, így majd erre gondoljanak a reakcióikban. Meg arra is, hogy

Amerikában is vannak seriffek, Szlovákiában zsupánok, Franciaországban meg pecsétek őre is van, így ezek az országok is megőrizték az ősi közigazgatási tisztségeiket.

A fideszes Kósa Lajos szerint a vármegyék elnevezés visszaállítása a magyar történelem előtti tisztelgés. Ő maga ennek nagyon örül, és szerinte a nyilvánosság is könnyedén meg fog békélni a változással, ahogy például a Kúria vagy járásbíróság elnevezésekkel is megbékéltek.

Kósa szerint a javaslat sokkal lényegesebb része a két választás egy napra hozása, ami egy „kulcskérdés”. Szerinte az a helyes, ha egy demokráciában nem egy féléven belül kérdezik meg kétszer az emberek véleményét ugyanarról – ami amúgy sem változna szerinte ennyi idő alatt –, hanem mondjuk csak egyszer.

Kósa szerint amúgy is kevés magyar választót érdekel az EP-választás, kevesen ébrednek az éjszaka közepén „csatakosan”, hogy „úristen, mi lesz veled európai egység, európai identitás”, épp ezért kerülhetettek be szerinte momentumosok az EP-be.

Kósa ezután levezette, hogy szerinte miért is lenne jó, ha a két választás egy nap lenne: a javaslattal szerinte

„kitűnően szolgálják azt az alapvető érdeket, hogy ne csak a pártok közötti versenyt biztosítsuk a demokratikus választásokon, hanem adott esetben olyan szisztémát működtessünk, ami a párton belüli elitvitákat is nem teszi eleve lehetetlenné”,

ráadásul mindezzel nem lesz „értelmetlen pénzpocsékolás” sem, ami egy „járulékos előny”.

A Fidesz kommunikációs igazgatója, Hollik István annyival akarta kiegészíteni az előtte elhangzottakat, hogy a Moszkva teret is már inkább Széll Kálmán térnek nevezik a köznyelvben, úgyhogy a vármegyét is „magáévá teszi” majd a köznyelv. A két választás összehozása pedig nem példanélküli Hollik szerint, Dániában például tíz nap volt egyszer két választás között, Írországban meg egy nap.

Akik támogatják is, meg nem is

A jobbikos Lukács László György szerint

a „szerencsétlen Alaptörvényt” most már tizenegyedszer módosítanák. Ha ebben most csak a vármegyékről kellene szavazni, akkor azt a Jobbik támogatná is, sőt, ha erről most külön lesz szavazás, „a mi támogatásunkat biztos bírják”, mondta.

Lukács azt viszont problémásnak tartja, hogy az elszabaduló árak és az infláció közepette ilyen javaslatokról kell vitázni a parlamentben.

Amelyik részét nem tudják támogatni, sőt, „minimum aggályosnak” tartják, az az, hogy az EP-választásokat egy napra akarják tenni az önkormányzati választásokkal, ráadásul szerinte az is „rontaná a közbizalmat”, hogy hónapokig még olyan polgármesterek, képviselők lennének a települések élén, akiket adott esetben már leváltottak. De Lukácsot egyébként személy szerint nem érdekli, „pongyolán szólva, nem izgatja”, hogy egy nap lenne a két választás, mert „egy választást akkor kell megnyerni, amikor az van”. A képviselő szerint a tízmilliárd forintos spórolás nem egy érthető indok a kormánypártok részéről, amikor a 2023-as költségvetésben már 76 milliárd forintot különítettek el csak a központi kormányzati kommunikációra.

A Mi Hazánktól Novák Előd szerint „jogos” és „indokolt” az indítvány, hogy az EP- és az önkormányzati választást költséghatékonyság miatt tartsák ugyanazon a napon, és az is, hogy ne legyen egy folyamatos kampány egy évig, azzal viszont nem tud egyet érteni, hogy fél évig hivatalban maradjon egy leváltott polgármester vagy képviselői testület, mert az motiválatlanságot okozna, vagy épp „az utolsó pillanatban még szétlopnák a közöset”.

Ezért aztán ő benyújtja majd mindehhez azt a módosító javaslatot, hogy rövidítsék le a jelenlegi önkormányzati választási ciklust, hogy az ne 2024. október 1-jéig tartson, hanem a fél évvel korábbi tavaszi választásokig.

Novák Előd szerint egyébként is az unió utáni életre kéne felkészülni, nem az EP-választásokhoz igazodni.

Ezután arról beszélt, hogy „kisebb történelmi fordulatot is hozott a Mi Hazánk megjelenése itt az Országgyűlésben”, mert elnökük, Toroczkai László alapította a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalmat, most meg vissza akarják hozni a vármegye elnevezéseket az országban. Így aztán nem is meglepő, de a Mi Hazánk a vármegyés javaslatot támogatná is, sőt, abba plusz csendőrséget is akarnának. Novák még annak is örülne, ha az Országgyűlést inkább nemzetgyűlésnek neveznék.

Az LMP-s Keresztes László Lóránt arról beszélt, tőle nem hallanak majd negatív jelzőt a vármegye elnevezésekre, és ő azzal is egyetért, hogy ez erősheti a nemzeti összetartozás érzését, mert arra szükség is van, de ilyen válságos időkben inkább cselekedni kéne a nemzeti összetartozásért (mondjuk a műemlékeket őrizni), nem pedig szimbolikus politizálást csinálni. Keresztes szerint „egyáltalán nem ördögtől való” gondolat, hogy egy napon legyen a két választás, de egy ilyen módosítást nem most kell meghozni, hanem már az előző, 2019-es önkormányzati választás környékén kellett volna. Sőt, Novák Előd módosító javaslatának ötlete is tetszik Keresztesnek.

Akik nem támogatják

A DK-s Arató Gergely minderre úgy reagált, az közismert, hogy a DK nem rajongója ennek az Alaptörvénynek, de azért az talán mégis jó lenne, ha az valamennyire stabil lenne, és nem módosítanák ilyen sokszor.

Arató szerint az nem kétséges, hogy a költségvetésnek minden pénzre szüksége van,

de akkor miért nem inkább az államtitkárok számát csökkentik, miért kell belőlük ötvenhét? Vagy miért nem Orbán fizetését emelték meg kevesebbel?

A képviselő szerint tehát nem a pénz miatt nyúlnak hozzá a választásokhoz, hanem azért, mert attól a kormánypártok előnyt remélnek: hogy az ellenzéknek nehezebb lesz a két választásra így felkészülnie. A javaslat egyébként tényleg feladja a leckét az ellenzéki pártoknak, erről a Telex itt írt bővebben.

Arató szerint Kósa időpontos levezetésének azért sincs értelme, mert bár 2024-ben nem következne így egymás után rögtön két választás, később bizony egymásra is torlódhatnak, akár az országgyűlési választásokkal is. Emellett pedig „egy lehetetlen jogi helyzetet” teremtenek azzal, hogy a tavaszi önkormányzati választások után még hónapokig, egészen őszig hivatalban maradnak azok a polgármesterek, képviselők, akiket esetleg tavasszal leváltották már.

A vármegyékről Arató azt mondta, ennek gyakorlati jelentősége nincsen, csak gumicsontok, arra vannak, hogy arról beszéljenek. Ő maga egyébként valamennyire még támogatja is az ilyen történelmi elnevezéseket.

A momentumos Bedő Dávid előbb felsorolta, mindeddig mikkel módosították a „sziklaszilárd” Alaptörvényt, majd arról beszélt, kicsit képmutató a kormánypártok részéről spórolásról beszélni, amikor több tízmilliárd forintokat költenek propagandára vagy épp sportra. Bedő szerint miért kéne megállni két választás összevonásánál, lehetne akár három is: „Egyet fizet, hármat kap: akciós a választás Magyarországon”. Azt a kérdést is feltette a kormánypártoknak, hogy mivel fél év telne el az önkormányzati választások és az októberi hivatalba lépés között, mi lesz azokkal a szavazókkal, akik ebben az időszakban töltik be a tizennyolcadik évet, vagy épp ebben az időszakban halnak meg? Hiszen szerinte így egyrészt több potenciális szavazó elesik az első szavazásától, másrészt már halott emberek szavazatai számítódnak bele az eredménybe a hivatalba lépéskor. A KDNP-s Nacsa Lőrinc erre úgy reagált, ilyen a választási rendszer, ez teljesen érthető, Kósa Lajos pedig ehhez még hozzátette, hogy ez eddig is így volt, és ezután is így lesz.

Az MSZP-s Tóth Bertalan ezután a „gránitszilárdságú” Alaptörvényt emlegette fel. Tóth szerint Kósa szavai mögött kell az igazságot keresni, mert szerinte ő beszélt arról, hogy a tízmilliárd forint csak mellékes spórolás, és a két választás összevonásának politikai okai vannak.

Kósa a vitát úgy summázta, látja, hogy a vármegyékkel nincs annyira gondja az ellenzéknek, de az EP- és az önkormányzati választás egy napra hozásával már igen, de „mi mindenképpen szeretnénk megcsinálni”.