Az ukrajnai háború mellett a globális élelmiszárválság a G7-es csúcs fő témája

2022. június 27. – 09:06

Az ukrajnai háború mellett a globális élelmiszárválság a G7-es csúcs fő témája
Charles Michel, az Európai Tanács elnöke, Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, Fumio Kishida japán miniszterelnök, Boris Johnson brit miniszterelnök, Joe Biden amerikai elnök, Olaf Scholz német kancellár, Emmanuel Macron francia elnök, Justin Trudeau kanadai miniszterelnök és Mario Draghi olasz kormányfő részt vesznek a G7-vezetők csúcstalálkozójának első napján tartott munkavacsorán a bajorországi Schloss Elmau kastélyban, a németországi Garmisch-Partenkirchen közelében 2022. június 26-án – Fotó: Michael Kappeler/AFP

Másolás

Vágólapra másolva

Az ukrajnai háború és az élelmiszerválság a két legfontosabb témája a keddig tartó G7-csúcstalálkozónak. A gazdaságilag hét legfejlettebb ország vezetője a bajorországi Elmau kastélyban ülésezik. A találkozó előtt megegyeztek abban, hogy az energiahordozók után megtiltják az orosz arany importját is.

Fehér házi források szerint Biden célja az Oroszország elleni szövetség megerősítése. Az amerikai elnök és a G-7 vezetői az Oroszországból származó arany importjának tilalmát tervezik. Az arany Moszkva második legnagyobb exportcikke az energia után. Joe Biden amerikai elnök a találkozó előtt több órán keresztül tárgyalt a német kancellárral. A tárgyalás végén megköszönte Olaf Scholz-nak az Ukrajna melletti kiállást, és hozzátette: meggyőződése, hogy a nyugat a konfliktus hatására megerősödik.

A Reuters beszámolója szerint a kétoldalú találkozó kezdetén Biden megköszönte Scholznak, hogy vezető szerepet vállalt Ukrajnával kapcsolatban, és azt mondta, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnöknek nem sikerült megtörnie az egységüket.

„Putyin a kezdetektől fogva számított arra, hogy a NATO és a G7 valahogy szétszakad. De nem tettük és nem is fogjuk” – mondta Biden.

A csúcstalálkozó lehetőséget biztosít Scholz számára, hogy határozottabb vezetői magatartást tanúsítson az ukrán válsággal kapcsolatban.

A februári orosz inváziót követően forradalmat ígért a német kül- és védelempolitikában, de kritikusai azóta azzal vádolják, hogy húzza az időt.

Miután vasárnap rakéták csapódtak be az ukrán fővárosban, Kijevben, és eltaláltak egy lakóházat és egy óvodát, Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter azt mondta, hogy a G7-eknek több fegyverrel és szigorúbb szankciókkal kell válaszolniuk Oroszországgal szemben.

A G7-ek vezetői várhatóan megvitatják az emelkedő energiaárak kezelésének és az orosz olaj- és gázimport kiváltásának lehetőségeit, valamint olyan további szankciókat, amelyek nem súlyosbítják a saját lakosságukat sújtó megélhetési válságot.

Az ukrajnai konfliktus nyomán az energia- és élelmiszerárak világméretű emelkedése visszaveti a gazdasági növekedést, az ENSZ pedig „példátlan globális éhínségválságra” figyelmeztet.

Ursula von der Leyen az Európai Bizottság elnöke Twitter-bejegyzésében azt írta, hogy addig kell Ukrajnát támogatni, amíg szükséges, és hogy a G7-találkozón az ukrajnai háború negatív hatásairól is tárgyalnak majd.

Boris Johnson brit miniszterelnök pedig arról írt a közösségi oldalon, hogy Ukrajnának most nagyobb szüksége van a támogatásra, mint eddig valaha. Hozzátette: az Egyesült Királyság tisztában van vele, hogy Ukrajna szabadsága Európa szabadságát is jelenti egyben.

Charles Michel, az Európai Tanács elnöke a G7-találkozó előtti sajtótájékoztatóján azt mondta, a világot fenyegető élelmezési válságért egyedül Oroszország a felelős, mert fegyverként használja az alapvető mezőgazdasági terményeket, emiatt családok és gyermekek éheznek. A probléma enyhítése érdekében az Európai Unió alternatív útvonalak kidolgozásába kezdett, hogy az ukrán terményeket minél hamarabb eljuttathassák oda, ahol a legnagyobb szükség van rá.

Nem csak Moszkvával, hanem Pekinggel szemben is felvette a kesztyűt a G7. 600 milliárd eurós infrastrukturális támogatási keretet különítettek el olyan harmadik világbeli országok számára, ahol megnőtt a kínai befolyás.

Ennek az összegnek az Egyesült Államok fizeti az egyharmadát 2027-től. Joe Biden amerikai elnök úgy indokolta a döntést: most mindennél fontosabb, hogy a Nyugat egységet, erőt és így alternatívát mutasson.

A találkozóra meghívták a globális élelmezési válság által leginkább érintett India, Dél-Afrika, Szenegál, Indonézia és Argentína kormányfőjét is, hogy közösen egyeztessenek a megoldásról.

Mindeközben 15 civil szervezet hirdetett demonstrációt a gazdasági csoport éves találkozójának helyszínén a fosszilis üzemanyagok kivezetését, társadalmi igazságosságot és az éhínség elleni keményebb fellépést követelte a G7 országaitól.

Kapcsolódó
Kövess minket Facebookon is!