A NATO főtitkárhelyettes szerint konszenzusra fognak jutni Törökországgal a svéd és finn csatlakozással kapcsolatban

Mircea Geoană NATO főtitkárhelyettes vasárnap azt mondta, biztos abban, hogy képesek lesznek konszenzusra jutni Törökországgal feltételeit illetően, így Ankara aggodalma nem állja majd Finnország és Svédország NATO-tagsági kérelmének útját.

A volt román külügyminiszter szerint Törökország fontos szövetségese a NATO-nak, aggodalmát pedig barátai, szövetségesei figyelembe fogják venni. Megoldást keresnek a feltételei teljesítésére, hogy amennyiben a finnek és svédek jelentkeznek az NATO-hoz, készséggel fogadni tudják a két északi országot.

Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára bár e tekintetben óvatosabban fogalmazott a BBC közlése szerint, szintén bizakodó volt. Ő koronavírusos betegsége okán online vesz részt a találkozón, és a svéd és finn csatlakozást történelmi eseménynek nevezte, ami ha a két ország leadja kérelmét, megmutatná, hogy a NATO ajtaja nyitva áll.

Stoltenberg szerint Putyin azt akarja, hogy Ukrajna vereséget szenvedjen, Európa és Észak-Amerika megosztottá váljon – de egységesek, és Ukrajna megnyerheti a háborút.

A hétvégén a NATO 30 tagállamának külügyminisztere kétnapos találkozón vesz rész Berlinben, ahol a két északi ország NATO-tagsága az egyik fő téma. Finnország és Svédország hivatalos kérelmének leadása ugyanis napok kérdése. Szombaton a NATO tagországok – egy ország kivételével – kijelentették, feltétel nélkül támogatnák a Finnország és Svédország csatlakozását.

Sauli Niinistö finn köztársasági elnök hivatalosan is bejelentette, hogy Finnország kérvényezni fogja a NATO-tagságot. (Finnország csatlakozási javaslatát várhatóan hétfőn terjesztik a finn parlament elé ratifikálásra.)

Törökország azonban feltételekhez szabná a két ország felvételét. Mevlut Cavusoglu török külügyminiszter elfogadhatatlannak és felháborítónak nevezte, hogy a potenciális új NATO-tagok támogatják kurd militáns csoportot támogatnak, a Kurdisztáni Munkáspártot (PKK). (A kurd fegyveres, gerillaszervezet álláspontja szerint a török elnyomás ellen, a kurd jogokért és az egyenlőségért harcol – szerk. megj.)

A finn és a svéd külügyminiszter is Berlinbe indult, hogy a NATO-találkozón török kollégájukkal egyeztessenek, miután Törökország ellenvetéseket fogalmazott meg NATO-csatlakozási kérelmükkel kapcsolatban. Berlinbe érkezve több külügyminiszter is támogatásáról biztosította a finneket és svédeket.

Bogdan Aurescu román külügyminiszter szerint a két északi állam hozzájárulása fontos lenne a NATO elrettentő és védelmi pozíciójának megerősítéséhez a keleti szárnyon.

Szijjártó Péter a berlini találkozón a finn és a svéd csatlakozási törekvésekről szólva hangsúlyozta, hogy Magyarország mindig is támogatta a „nyitott kapuk politikáját”, de tekintettel kell lenni a Törökország által jelzett „érzékenységekre” is.

Törökország elnöke, Recep Tayyip Erdoğan korábban azzal érvelt, azért ellenzi Finnország csatlakozását, mert „a skandináv országokat a terrorszervezetek melegágyainak tartja”. Hozzátette, ezen túlmenően ezek a „terroristák a parlamentjeikben is ott ülnek”, célzott ezzel a Törökország által terrorszervezetnek tekintett Kurdisztáni Munkáspárt nevű katonai csoportra.

Saoli Niinostö finn elnököt korábban Vlagyimir Putyin telefonos megbeszélésen figyelmeztette, hogy Finnország súlyos hibát követ el, ha csatlakozik a NATO-hoz. A finnek jelezték, hogy „fontosnak tartják a feszültségek elkerülését”, a Kreml pedig azt állította erre, hogy „Finnország biztonsága nincs veszélyben.” Oroszország emellett a villamosenergia Finnországba irányuló szállítását is leállította afféle válaszreakcióként a csatlakozási szándékra.