Felfüggesztették Oroszországot az ENSZ Emberi Jogi Tanácsából – de mit jelent ez?
2022. április 7. – 22:59
frissítve
93 igen szavazattal 24 ellenében az ENSZ Közgyűlése megszavazta Oroszország felfüggesztését az ENSZ Emberi Jogi Tanácsából. A szavazáson kétharmados többségre volt szükség ahhoz, hogy a határozat átmenjen, ez pedig a nyugati hatalmak és szövetségeseik segítségével sikerült is.
Magyarország annak ellenére igennel szavazott, hogy a választási kampány véghajrájában többször összekülönbözött az ukrán vezetéssel. Igennel Szerbia is, pedig jellemzően oroszbarát politikát folytat.
Nemmel szavazott természetesen Oroszország, illetve a már megszokott Irán-Eritrea-Észak-Korea-Szíria csapat mellett szintén nem támogatta a javaslatot Kína, és olyan közeli szövetségesei Oroszországnak, mint Tádzsikisztán és Üzbegisztán. Több befolyásos állam, például India és Szaúd-Arábia is tartózkodott.
Az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa (EJT) az ENSZ legfontosabb emberi jogi testülete, és mint ilyen, rendszeresen napirendjére tűzi a legsúlyosabb válságokat, vizsgálja az adott országban elkövetett súlyos emberi jogi jogsértéseket. Ahogy az ENSZ több más szervénél, itt is felmerül a különböző javaslatok betartatásának kérdése. A közelmúltban több kritika is érte a tanácsot, főleg az Izraelt elmarasztaló jelentései miatt. Izraelt összesen 76 alkalommal ítélte el a tanács 2006-os megalakulása óta.
Az ENSZ Közgyűlésének van arra joga, hogy felfüggessze egy ország bizottságbeli tagságát azon az alapon, hogy emberi jogi atrocitásokat követ el. Ennek a felfüggesztésnek gyakorlati következménye nem sok van azonkívül, hogy az orosz delegáció nem vehet részt a bizottság munkájában.
Szimbolikusan viszont nagyon is fontos, hiszen Oroszországot, mint a Biztonsági Tanács állandó tagját, onnan nem lehet kitenni. Az EJT-ből való felfüggesztéssel viszont a világ országai ki tudják nyilvánítani azt, hogy egyöntetűen nem tartják elfogadhatónak Oroszország cselekedeteit.
Oroszország kizárása az Emberi Jogi Tanácsból azután merült fel, hogy a Kijev környéki falvakat visszafoglaló ukrán csapatok háborús bűnök nyomaira bukkantak Bucsában. A helyszínen készült felvételek ártatlan civilek ellen elkövetett erőszakra, néhány helyen pedig tömeggyilkosságokra utalnak. A város polgármestere szerint minimum 320 civilt lőttek agyon az orosz csapatok.
A nyugati országok vezetői egyre-másra ítélték el a történteket, illetve vádolták meg Oroszországot háborús bűnök elkövetésével. A legmesszebb Lengyelország elnöke ment, aki egyenesen népirtásnak nevezte a Bucsában látottakat. Az európai országok kedden újabb gazdasági szankciókat jelentettek be a tömegmészárlásokra válaszolva.
Oroszország tagadja ezeket a vádakat, és fabrikáltnak nevezte az atrocitásokról szóló felvételeket. Vlagyimir Putyin orosz elnök az Orbán Viktorral folytatott telefonbeszélgetése során egyenesen az ukrán kormány durva és cinikus provokációjának minősítette a bucsai mészárlást.
A Transtelex egy egyedülálló kísérlet
Az oldal mögött nem állnak milliárdos tulajdonosok, politikai szereplők, fenntartói maguk az olvasók. Csak így lehet Erdélyben cenzúra nélkül, szabadon és félelmek nélkül újságot írni. Kérjük, legyél te is a támogatónk!
Támogató leszek!