Papíron harcolnak az árvizek ellen: milliók mentek el tanulmányokra és egy nem működő weboldalra

Románia az egyik leginkább árvízveszélyes ország az EU-ban – 13 százaléka az ország területének elárasztható, és több mint félmillió ember van közvetlen veszélyben, írja a Context.ro tényfeltáró portál. A kétségbeejtő számok ellenére az állam az utóbbi években inkább tanulmányokra és informatikai projektekkel bízta meg a védekezést, mintsem valódi gát- és víztározó-felújításokra, olvasható a cikkben.

Az állam közel 6 millió eurót költött el a RO-Risk nevű projektre, amelynek célja az árvíz- és egyéb katasztrófakockázatok felmérése volt. A projekt központi eleme egy térképeket és adatokat megjelenítő weboldal lett volna – csakhogy ez a weboldal már két éve nem működik, és most újabb 1 millió eurót szeretnének rákölteni, hogy újraindítsák. Csakhogy a pénz ezalatt is fogy, és a ténylegesen életmentő beruházások – például az elavult gátak, víztározók, polderek felújítása – sorra csúsznak vagy el sem indulnak.

Miközben a RO-Risk projektben tucatnyi állami intézmény és egyetem osztozott az EU-s támogatásokon, a pénz jelentős része – közel 1,4 millió euró – az informatikai platform létrehozására ment el. A projektet lebonyolító cégek közül az egyik (Bion) már csődben van, és korábban is gyanús állami projektekben vett részt. Egy másik, az amerikai tulajdonú ESRI, a GIS-piac 90 százalékát birtokolja Romániában, és több száz állami szerződést nyert el az elmúlt években.

A projekt egyik célja az lett volna, hogy világos, használható adatokat tegyen közzé az árvizek kockázatáról, és hogy segítsen a helyi hatóságoknak a felkészülésben. Ehelyett most ott tartunk, hogy a rendszer a kapacitása 30 százalékán döcög, a jelentések jó része nem került fel sehova, és a platform csak 2027-re működhet újra – ha minden jól megy.

Közben az árvízvédelmi infrastruktúra állapota katasztrofális: sok víztározó még a '90-es évek előtti technológiával működik, és már évek óta csak korlátozásokkal használható. Az ANAR (Vízügyi Hivatal) szerint hat víztározó van olyan állapotban, hogy sürgős beavatkozásra lenne szükség – ebből eddig csak egy került be a helyreállítási alapba (PNRR). Ráadásul, a kormány csökkentette az eredeti vállalásait is: kevesebb gát, kevesebb víztározó, kevesebb védelmi vonal fog megújulni, mint amit eredetileg az EU-nak ígértek.

A legnagyobb gond, hogy bár 340 millió eurós uniós forrás állna rendelkezésre az árvízvédelmi rendszerek modernizálására, a legtöbb projekt még mindig csak a licitálás fázisában van. Ha nem sikerül tartani az ütemtervet, a támogatást is elveszítheti az ország.

A RO-Risk projekt tehát egy tipikus példája annak, amikor papíron minden szép, tanulmány van, platform is készült, de a gyakorlatban nem jutunk vele sehová.