Újabb diáktüntetés volt Bukarestben az ösztöndíjak megvágása ellen, a kormány szerint nincs más választás

Vasárnap is utcára vonultak a diákok Bukarestben, tiltakozásul a kormány döntése ellen, amely jelentősen csökkenti az iskolai és egyetemi ösztöndíjakra szánt költségvetést. A tüntetők fő követelése, hogy az ösztöndíjalap kiszámítása továbbra is a bruttó minimálbérhez igazodjon, ne pedig a nettóhoz – ahogyan azt a kormány javasolja. A diákok szerint ez a módosítás tömegeket zárna ki a jogos juttatásokból, különösen a hátrányos helyzetű közösségekben tanulókat.

A megmozdulást a Romániai Egyetemi Hallgatók Országos Szövetsége (ANOSR) szervezte az Országos Diáktanács (CNE) és a Romániai Ifjúsági Tanács (CTR) támogatásával. A tüntetők szerint az ösztöndíjak visszavágása aránytalanul sújtja a hátrányos helyzetű tanulókat, és hosszú távon az iskolai lemorzsolódás és az egyetemi tanulmányok megszakításának növekedéséhez vezet.

Kormányzati reakciók: Nem azt tesszük, amit szeretnénk, hanem amit kell

Daniel David oktatási miniszter azt nyilatkozta: ha ő lenne a diákok helyében, maga is tüntetne. Ugyanakkor szerinte egy felelős vezetőnek mérlegelnie kell a rendszer fenntarthatóságát. Úgy véli, az ösztöndíjak nem válhatnak a kötelező és ingyenes oktatás pótlólagos finanszírozási formájává. Arra figyelmeztetett, hogy ha a jelenlegi pályán maradnak, heteken belül lehet, hogy egyáltalán nem tudnak majd ösztöndíjat fizetni.

Szerinte a tanulmányi ösztöndíjakat valódi teljesítményhez kell kötni, és arányuk nem haladhatja meg az osztályok 15 százalékát. „Tényleg jogos, hogy 30 százalék kapjon érdemösztöndíjat, miközben alig javul a bukásarány vagy az érettségi sikeressége?” – tette fel a kérdést.

Az elnök hangsúlyozta, hogy a döntés a kormány és az oktatási minisztérium felelőssége. Megerősítette ugyanakkor, hogy a jelenlegi ösztöndíjrendszer példátlan Európában, és torz eloszlásokat eredményez: „Nem normális, hogy érdemösztöndíjat kapjon a tanulók 30 százaléka” – mondta.

Az ösztöndíjak csökkentése nem pénzügyi, hanem társadalmi válságtünet

Ahogy arra több elemzés (például Magda Grădinaru cikke a Spotmedia portálon) is rámutat, a romániai ösztöndíjrendszer az elmúlt években nem a társadalmi mobilitást szolgálta, hanem épp ellenkezőleg: konzerválta a meglévő különbségeket. Az úgynevezett „érdemösztöndíjakat” tömegesen kapják a városi elitiskolák diákjai – nem ritkán teljes osztályok –, miközben a vidéki iskolákban, ahol a tanulmányi eredményeket nem a tehetség hiánya, hanem az anyagi és strukturális hátrányok torzítják, ezek az ösztöndíjak elérhetetlenek.

A szociális ösztöndíjak szűk kritériumrendszere szintén kizárja a legtöbb rászoruló gyereket, pedig a romániai gyerekek közel fele a szegénységi küszöb alatt él. Az állami rendszerben való bentmaradás így nem elsősorban szorgalom, hanem túlélési képesség kérdése – ahogy a tüntető diákok mondják: „Az ösztöndíj nem bónusz, hanem életfeltétel.”

Miközben a miniszter az ösztöndíjakat „kivételes esetként” definiálja, a valóságban ezek váltak az egyetlen reális támogatási formává sok gyerek számára. Az oktatás költségei – utazás, ruházat, tanszerek, gyakran különórák – egyre kevésbé összeegyeztethetők az állam által deklarált „ingyenes” oktatással. A mostani megszorítás tehát nem csupán technikai korrekció, hanem egy rendszerintézkedés, amelynek hatása generációkon át gyűrűzhet tovább.