Az első pártreakciók Bolojan nevesítése után: mindenki a saját súlyát méri a koalícióban

Ilie Bolojan miniszterelnökké jelölése után gyorsan megindultak a reakciók Bukarestben. Néhány párt máris zöld utat adott a kormányalakításnak, mások még „tanácskoznak”, de a legtöbb szereplő inkább a pozíciók kiosztására fókuszál, mintsem a reformokra.

Szót és súlyt kér az RMDSZ

A párt nem a partvonalról akarja nézni az eseményeket – erősen pozíció- és érdekvezérelt kommunikációt folytat. Az RMDSZ elnöke, Kelemen Hunor közölte, hogy készen állnak a tárgyalások folytatására, de világossá tette: nem hajlandók statisztának beülni egy új kormányba. Szerinte a szövetség tapasztalata és politikai egyensúlyérzéke fontos most, amikor az ország gazdasági válságban van.

Bár Kelemen a szakmaiság és egyensúly fontosságát hangsúlyozta, a háttérben jól látszik: az RMDSZ alkuerejét próbálja maximalizálni, és nem titkolja, hogy cserébe elvár konkrét pozíciókat. A fejlesztési minisztériumot ugyan megszerezhetik, de ez önmagában kevés, ha nem párosul befolyással a gazdaságpolitikai döntésekre.

A deficitcsökkentés kapcsán az RMDSZ – legalábbis kommunikációban – a „fájdalommentes” megoldásokat pártolja, mondván: először az állami pazarlást kell leállítani, nem az adófizetőket terhelni. Ugyanakkor eddig nem mutattak be konkrét alternatívát, hogyan lehetne tartani a hiánycélt úgy, hogy közben senkinek se fájjon

Az USR ég a vágytól, hogy dolgozhasson

Az USR elnöke, Dominic Fritz bizakodó hangulatban értékelt a Bolojannal folytatott megbeszélés után. Azt mondta, olyan ügyek kerültek szóba, amelyek fontosak a pártnak, és szerinte lesz közös munka a kijelölt kormányfővel. Péntek estére újabb koalíciós egyeztetést jelentett be, ahol véglegesítenék a politikai megállapodást. „Az emberek nem húzódzkodást, hanem cselekvést várnak – ezt is fogják kapni” – mondta.

Csakhogy az USR története az utóbbi ciklusokban nem a hosszútávú kormányzati stabilitásról szólt. 2020-ban kevesebb mint egy év után távoztak a koalícióból, 2024 decemberében pedig a választások után gyakorlatilag kivonultak a tárgyalásokról, amikor nem kapták meg, amit akartak. Most viszont újra esélyt kaptak a kormányzati szerepre – és egy új elnökkel, Dominic Fritz-cel új lapot próbálnak nyitni.

Kérdés, hogy most sikerül-e tartósan bent maradni a kormányban, és hogy valóban a konstruktív, érdemi munkára koncentrálnak-e, vagy újra jönnek az elvi viták, amelyek már többször a koalíció végét jelentették számukra.

A PSD csak szombaton szavaz a kormányra lépésről, de a miniszteri névsor már készen áll

A PSD még mindig játssza, hogy nem biztos a részvételében. Sorin Grindeanu azt mondta: a nagy döntést szombaton hozzák meg egy párton belüli szavazáson, ahol az 5000 küldött eldönti, belépnek-e a kormányba. De valójában a miniszteri névsor szinte teljes – sőt, Grindeanu maga is kijelentette, hogy vasárnap már a jelöltek neve is meglesz. A párt tehát nemcsak „szinte bent van”, de már helyeket is oszt.

A PSD részéről ez a kivárás nem új taktika: a párt gyakran a végső pillanatban hagyja jóvá a már hetekkel korábban előkészített döntéseket. A kiszivárgott lista alapján több új név is felmerül a lehetséges miniszterek között, ugyanakkor ismert politikusok is szerepet vállalnak.

A párt erős pozíciókkal számol: miniszterelnökhelyettesi pozíciót, a kormányfőtitkárságot és hét minisztériumot kérnek, köztük a közlekedési, a munkaügyi és a mezőgazdasági tárcát.

A PNL kiáll Bolojan mellett, és máris odaszúr az USR-nek

A Nemzeti Liberális Párt részéről teljes a támogatás Ilie Bolojan jelölésével kapcsolatban. Ionuț Stroe, a PNL szóvivője szerint Bolojan olyan politikus, aki a nehéz körülmények ellenére is képes konkrét megoldásokat kínálni. Azt emelte ki, hogy a jelölt eddigi teljesítménye – legyen szó nagyvárosi adminisztrációról vagy megyei szintű irányításról – bizonyította: képes hatékony és fegyelmezett kormányzásra.

Stroe arra kérte a többi pártot is, hogy „értsék meg a pillanat súlyát”, és hozzanak felelős döntéseket. Külön kitért az USR-re, megjegyezve: „Remélhetőleg az USR mára maga mögött hagyta a 2021-es impulzivitását, és megtanulta, mit jelent a politikai érettség.”

A PNL tehát nemcsak támogatja Bolojan programját, hanem politikai stabilitást is vár a koalíciós partnerektől – különösen most, amikor rövid időn belül konkrét és egységes válaszokat kell adni a gazdasági kihívásokra. A nyilatkozatból kiolvasható: a liberálisok nem szeretnék, ha a következő hónapokban belső konfliktusok hátráltatnák a végrehajtást.

AUR: Bolojan a rendszer miniszterelnöke, nem a népé

A Románok Egyesüléséért Szövetség bírálta Ilie Bolojan jelölését, és azt üzeni: a döntés „nem a választók akaratát tükrözi, hanem a rendszer érdekeit szolgálja”. A párt közleménye szerint a jelölt támogatása nem más, mint egyenes út a megszorítások felé – pontosabban „újabb terhek a lakosság nyakába”.

Az AUR különösen élesen fogalmazott az áfaemelés lehetőségével kapcsolatban, amit szerintük Bolojan már az első pillanatban feltételként szabott. Azt írják, a 21%-os áfa „nem az állami pazarlás lefaragásáról szól, hanem arról, hogy a kormány a legkönnyebb utat választja: megadóztatja a fogyasztást, amit mindenki megérez”.

A párt érvelése szerint a mostani gazdasági helyzet nem újabb adók bevezetését igényelné, hanem hatékony költségvetési reformokat – az állami kiadások racionalizálását, a politikai elit kiváltságainak lefaragását, valamint a korrupció megfékezését. Úgy vélik, hogy Bolojan személye a „régi rendszer kompromisszumos embere”, akinek nincs valódi legitimitása az emberek szemében.

Fontos megjegyezni: az AUR, csakúgy mint a többi szélsőjobboldali és szélsőbalos párt, nem vett részt a Cotroceni-palotában tartott konzultációkon, és nem is törekedett arra, hogy része legyen a kormányzati egyeztetéseknek. Ehelyett a parlamenti ellenzékből próbálja tematizálni a közéletet, és politikai tőkét kovácsolni a lakosság elégedetlenségéből.