„A tét: elnyomás vagy szabadság!” – Nicușor Dan melletti szavazásra buzdítja a romákat a magyarországi Roma Parlament

Levelet írt a romániai roma közösségek tagjaihoz a magyarországi Roma Parlament, és nyíltan kiállt Nicușor Dan mellett, melynek üzenetét a szervezet elnöke, Horváth Aladár közvetítette.

A Roma Parlament közleményében azt írta, sorsdöntő választás előtt áll a romániai roma közösség az elnökválasztás második fordulójában, ami május 18-án esedékes. „És a most vasárnap jelentősen a ti szavazataitok dönthetik el, hogy Romániának ki lesz a következő elnöke: George Simion, a fasiszta-vasgárdista hagyományokat képviselő agresszív focidrukker, vagy a közösségfejlesztő matematikus, Bukarest főpolgármestere, Nicușor Dan. Más szóval szép és hatalmas felelősség: az öntudatos roma polgárok szavazatai dönthetik el, hogy országotok előre megy vagy hátra” – írták.

Mint hozzáteszik, Románia hosszú utat tett meg a romák több évszázados rabszolgaságban tartásától a fasiszta népirtáson át a kommunizmus erőszakos beolvasztó politikájáig, majd az 1989-es véres forradalomtól – Marosvásárhelyen át – a többpárti demokratikus jogállamiság mai szintjéig. Elmondásuk szerint a több évszázados elnyomásból és kizsákmányolásból eredő társadalmi és lelki hátrányainkat nem lehet néhány évtized alatt ledolgozni, de hogy erre esélyük legyen, ahhoz olyan államra van szükségünk, amely az egyenlő jogainkat tiszteli-érvényre juttatja, emberséges gazdaság-, és társadalompolitikát folytat, egyszóval nyugati típusú népközösség.

A román választás tétje tehát: elnyomás vagy szabadság! A magyar- és romaellenes Simion megválasztásával visszaléphettek a nemzeti bezárkózás, az erőszakos románosítás és/vagy gettósítás korszakába

– jelentette ki a Roma Parlament.

Felhívva a figyelmet, hogy az elnökjelölt „udvarlása a szavazatotokért” megtévesztő lehet. Simion azonban szerint a közéletnek olyan szegmenséből érkezik, ahol a „rasszizmus identitás-forrás”: az erőszakos futballhulligánoktól, és egy kisebbségellenes pártból, amely szerint Antonescu hős volt, és a romák és a zsidók Transznisztriába történő deportálása a „társadalmi higiénia cselekménye” volt.

„Simion nevéhez kapcsolódik az úzvölgyi magyar katonai temető meggyalázása vagy a boszniai labdarúgó meccsen a cigányellenes banner használata. Nicușor Dan viszont a nyugatos fejlődés híve (nem elszakadni kíván az Európai Uniótól, hanem annak értékeivel gazdagítani Romániát), tiszteletben tartja polgári és nemzetiségi jogaitokat, és tudatában van annak, hogy ezek érvényesüléséhez – a boldogulásotokhoz – eszközöket is biztosítani köteles” – teszik hozzá.

A Roma Parlament szerint nemcsak a romániai romák sorsát, hanem a magyarországi romákét is befolyásolja, hogy a romák milyen arányban vesznek részt az elnökválasztáson, és kire teszik az X-et. „Mert sem nektek, sem nekünk nem érdekünk, hogy a nacionalisták-újfasiszták vegyék kezükbe a kormányrudat, mert az az elnyomásunkhoz, eltiprásunkhoz vezethet. És látni kell azt is, hogy ezek a melldöntögető, úgynevezett nemzeti politikusok szívesen fegyverkeznek is, mert kicsinek tartják azt a területet, ahol uralkodnak. Ez a politika háborús konfliktusokhoz vezethet, ahol szintén a védtelenek, köztük a cigányok húzzák a rövidebbet!” – közvetítette az üzenetet Horváth Aladár elnök.

A magyarországi Roma Parlament mindenkit arra kért, hogy a lehető legnagyobb arányban vegyenek részt a választásokon, és szavazzanak Nicușor Danra.

Horváth Aladár a rendszerváltás idején kapcsolódott be a közéletbe, 1988 és 1989 között a miskolci Gettóellenes Ideiglenes Bizottság vezetője volt, amely Európa első roma polgárjogi mozgalma volt. 1995-től a Roma Polgárjogi Alapítvány vezetőjeként a roma jogvédelem és polgárjogi mozgalom másik bázisát építette föl: alapítója a Roma Sajtóközpontnak és a Romaversitas Alapítványnak. 1991-94 között, majd 2016 óta újra a Roma Parlament elnöke. 2003-ban rövid ideig az Országos Cigány Önkormányzat elnöke is volt. Több parlamenti képviselői mandátumot betöltött az első Orbán-kormány előtt. 2013-ban lépett be a miskolci székhelyű Magyarországi Cigánypártba, melynek a 2014-es országgyűlési választáson listavezetője volt, de ekkor nem jutott be parlamentbe.

Magát a Roma Parlamentet a honlapjuk leírása szerint a rendszerváltás hívta életre. Létrejötte – 1990. dec. 16-án, nyolc egyesület összefogásával – kettős igényt elégített ki: a közösségek belső összefogását, párbeszédét, valamint a „kifelé”, az állam felé történő képviselet lehetőségét teremtette meg. 1992-ben az ország a legerősebb civil roma szervezetévé nőtte ki magát. Az erőteljes roma önszerveződés azonban nem állt összhangban a mindenkori hatalom érdekével: másfél évnyi működés után a Roma Parlament folyamatos támadás alatt állt, majd 1995-től az államilag létrehozott roma kisebbségi önkormányzati rendszer vette át képviselet jogát. Az állam által pénzelt és felügyelt rendszer maga alá gyűrte a roma civil szférát.

Adó 3,5%: ne hagyd az államnál!

Köszönjük, ha idén adód 3,5%-ával a Transtelex Média Egyesületet támogatod! A felajánlás mindössze néhány percet vesz igénybe oldalunkon, és óriási segítséget jelent számunkra.

Irány a felajánlás!
Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!