Jelöltvita: Simion hiányzott, távollétében Nicușor Dan kifejthette, hogyan lehet országot építeni demagógia nélkül

Miközben George Simion a kampányhajrában Varsóba utazott, hogy a lengyel szélsőjobboldali jelölttel közösen lépjen színpadra, Nicușor Dan egyedül vállalta az Antena 3 CNN által szervezett keddi elnökjelölti vitát. A függetlenként induló jelölt empatikus, ugyanakkor határozott fellépéssel igyekezett meggyőzni a bizonytalan szavazókat: részletesen beszélt a gazdasági válság kezeléséről, az adórendszer átalakításáról, az igazságszolgáltatás megerősítéséről, és világos álláspontot képviselt Románia nyugati orientációjáról. A vita egyik legemlékezetesebb pillanata az volt, amikor a társadalmi feszültségekről szólva kijelentette: „egy országot nem lehet félelemre, csak bizalomra építeni.” Miközben a stúdióban ezek a mondatok hangzottak el, Donald Tusk lengyel kormányfő már egy Varsóban készült videó kapcsán figyelmeztetett: „Oroszország örül” – utalva Simion és Karol Nawrocki közös kampányrendezvényére.

A műsor során a moderátorok Simion korábbi nyilatkozatait vágták be az egyes témákhoz, így próbálva biztosítani az „egyensúlyt”. Az eseményen Dan részletesen beszélt programjáról, társadalmi víziójáról, külpolitikai álláspontjairól és Simion hiányzásának súlyáról is.

Románia iránya: Kelet vagy Nyugat?

Nicușor Dan a vita során egyértelműen kijelentette, hogy Románia számára nincs alternatíva: az ország jövője az Európai Unióhoz és a NATO-hoz való szoros kötődésben rejlik. Szerinte ez nem csupán geopolitikai identitás, hanem gazdasági túlélési kérdés is. „Az EU-tagság és a nyugati szövetségi rendszer adja meg a stabilitást, a jogállamiságot és a kiszámítható fejlődési keretet” – hangsúlyozta.

A háborús kontextusban Dan arra figyelmeztetett, hogy Ukrajna esetleges veresége nemcsak a régió, hanem Románia biztonságát is alapjaiban rendítené meg. „Ha Ukrajna elesik, Oroszország lesz a szomszédunk – és Moldova szomszédja is. Ez már nem csak egy keleti konfliktus: ez a mi házunk ajtaján dörömbölő veszély” – fogalmazott.

Ugyanakkor nemcsak a katonai biztonság, hanem az ország gazdasági pozíciója is múlik azon, milyen üzeneteket közvetít a román vezetés. Dan elmondása szerint a beruházási bizalom azon áll vagy bukik, hogy a politikai vezetők mennyire megbízható és stabil környezetet ígérnek. Ha Románia egy instabil, kiszámíthatatlan irányba indulna el, a tőke menekülni fog.

A háború utáni újjáépítés kapcsán Nicușor Dan hangsúlyozta: Románia komoly gazdasági lehetőségektől eshet el, ha nem marad aktív támogatója Ukrajnának. Az újjáépítés során ugyanis az Európai Unió és az Egyesült Államok várhatóan olyan országok cégeit fogják előnyben részesíteni, amelyek politikai, anyagi és logisztikai támogatást nyújtottak a háború alatt. Dan szerint ebből a román gazdaság is profitálhat – de csak akkor, ha Románia következetesen nyugati elkötelezettséget mutat.

Mivel Simion nem jelent meg a vitán, az Antena 3 szerkesztői korábbi nyilatkozataiból vágtak be egy válogatást, amelyek ellentétes megközelítést tükröztek. Az AUR vezetője több alkalommal is úgy fogalmazott, hogy Románia semleges pozíciót kellene felvegyen az orosz–ukrán háborúval kapcsolatban, és nem kellene kritikátlanul követni a nyugati álláspontokat.

Egyik korábbi interjújában – amit a műsorban is levetítettek – Simion nyíltan megköszönte az amerikai hatóságoknak, hogy akadályozták Románia csatlakozását a Visa Waiver programhoz. Ez az a vízummentességi rendszer, amely lehetővé tenné a román állampolgároknak, hogy 90 napnál rövidebb időre vízum nélkül utazzanak az Egyesült Államokba. Nicușor Dan ezt a megnyilvánulást szolgai és hazaáruló gesztusként értelmezte: „Nem patriotizmus, ha egy vezető örül annak, hogy rossz történt a saját állampolgáraival. Ez nem szuverenitás, ez behódolás.”

Egy másik Simion-nyilatkozatban, amelyet a műsorban szintén lejátszottak, az AUR jelöltje arról beszélt, hogy Romániának jobban kellene igazodnia Donald Trump politikájához és vissza kellene állítania a klasszikus, nemzetállami értékeket, még akkor is, ha ez konfliktust jelent Brüsszellel.

Mediátor-elnöki szerep és társadalmi béke

Nicușor Dan a vitán világossá tette: nem egy harcos elnöki szerepben gondolkodik, hanem egy higgadt, hiteles közvetítőként képzeli el magát a társadalmi feszültségekkel terhelt Románia élén. Szerinte az ország legsürgetőbb problémái közé tartozik az egyre mélyülő társadalmi megosztottság, amely nemcsak politikai, hanem mentális, regionális és gazdasági szakadékokat is jelent.

Elnöki víziójának középpontjában a romániai alkotmány 80. cikkelye áll, amely szerint az elnök a társadalom és az állami intézmények közötti közvetítő szerepet tölti be. Dan szerint ez a szerep az utóbbi években elveszett a politikai zajban és a kampányüzemmódban ragadt vezetés miatt. Ő maga az intézményi és társadalmi bizalom újjáépítését tartja az egyik elsődleges feladatnak.

„Nem lesz béke, ha az emberek úgy érzik, nem hallgatják meg őket. Az elnöknek nem parancsolnia kell, hanem figyelnie és kérdeznie” – fogalmazott. Hozzátette: egy olyan korszakban, amikor a közbeszédet gyakran uralja a kioktatás, a gyanúsítgatás és a démonizálás, különösen fontos, hogy az államfő a higgadtságot és a tiszteletet képviselje mindenki felé – még azok irányába is, akik nem rá szavaznak.

A vita során többször is kitért a George Simion szimpatizánsait övező feszültségre, de következetesen nem ellenségként, hanem a rendszer által cserbenhagyott emberekként beszélt róluk.

Egyik válaszában kijelentette: „Tisztelem azokat is, akik most Simionban látják a reményt. Velük is beszélni akarok. A román államnak tartozása van hozzájuk – és én elnökként ezt a tartozást akarom rendezni.”

Szerinte az előítéletek lebontásának és a közös valóság elfogadásának kultúráját kell megalapozni, és ehhez nem ellenségképzésre, hanem hitelességre van szükség. Az elnök szerepe nem az, hogy megerősítse a törzsi gondolkodást, hanem hogy tompítsa az éleket, és összehozza azokat is, akik egyébként nem állnak szóba egymással.

Moldova kérdése: identitásbeli kötelezettség

Nicușor Dan a vita során hangsúlyozta, hogy a Moldovai Köztársaság támogatása nem csupán stratégiai vagy diplomáciai szempontból fontos, hanem a román nemzeti identitás szerves része. Mint mondta: „Ott is románok élnek, közös a nyelvünk, a kultúránk, a történelmünk – a felelősségünk is közös.”

Emlékeztetett arra, hogy a választások első fordulójában a moldovai román állampolgárok körében ő érte el a legjobb eredményt, míg George Simion a leggyengébbet. Szerinte ez világos üzenet: „Ők pontosan tudják, mi Oroszország – és mit jelent, ha egy ország rossz irányt választ.”

A moldovai társadalom tapasztalata – tette hozzá – figyelmeztetés is lehet a romániai választók számára: a geopolitikai egyensúly könnyen felborulhat, ha a politikai vezetés nem következetes. Egy Románia-ellenes elnök – figyelmeztetett – elszigetelheti Moldovát is az európai pályáról.

Egészségügy és szociális kérdések

Nicușor Dan a vita során különösen élesen beszélt a román állam szociális területen felhalmozott mulasztásairól. Szerinte a jóléti egyenlőtlenségek a társadalom szétesésének egyik legfőbb oka, és a román államnak alapvető kötelessége lenne minden állampolgárát – életkortól és lakóhelytől függetlenül – emberhez méltó módon ellátni.

Kiemelte: a gyermekek számára biztosítani kell az esélyegyenlőséget, hogy ne a születési helyük vagy társadalmi státuszuk határozza meg a jövőjüket. Ugyanakkor az idősek esetében garantálni kell a hozzáférést a minőségi egészségügyi ellátáshoz – különösen a vidéki és alulfinanszírozott térségekben. Mint mondta, a román egészségügy fenntartható jövője a gazdasági növekedéssel arányosan bővülő költségvetési forrásoktól függ.

A nyugdíjas katonák és rendfenntartók ügyét külön is kiemelte, emlékeztetve arra, hogy ő maga is teljesített katonai szolgálatot az 1980-as évek végén. Emlékei szerint az állam már akkor sem fordított elég forrást a hadsereg működésére, és a mai helyzet – különösen az elmaradt ígéretek és bérek terén – szintén méltatlan és demotiváló. A katonai és rendvédelmi pályák iránti érdeklődés visszaesését is annak tudja be, hogy a román állam hosszú távon nem tartotta be a saját vállalásait.

A drogellenes küzdelemmel kapcsolatban Nicușor Dan kritikusan nyilatkozott az állami reakciók hatékonyságáról. Elmondta: az eddigi lépések inkább adminisztratív jellegűek és felszínesek voltak, miközben a kábítószer-fogyasztás egyre súlyosabb nemzetbiztonsági kockázattá válik.

Hangsúlyozta, hogy valódi megoldásokhoz szakértelemre, megelőző programokra, célzott kommunikációra és sűrűbb addiktológiai központokra van szükség. Hozzátette: a fiatalokat is be kell vonni a megoldások tervezésébe, mert „nem lehet róluk beszélni nélkülük”.

Az Antena 3 szerkesztői ebben a témában is bejátszották George Simion korábbi nyilatkozatait, amelyekben élesen bírálta a rendőrség munkáját és a hatóságok felelősségét hangsúlyozta a droghasználat terjedéséért. Ugyanakkor Simion a 2 Mai-tragédia után a törvény szigorítását célzó jogszabályt – amelyet a parlament elfogadott – nem szavazta meg. Későbbi magyarázatában ezt azzal indokolta, hogy a törvény „demagóg és haszontalan”, és a valós probléma az, hogy a rendfenntartók nem végzik rendesen a dolgukat.

Nicușor Dan erre reagálva azt mondta: a droghelyzet nem csak jogi, hanem társadalmi, egészségügyi és oktatási kérdés is, és az ilyen populista gesztusok nem segítik, hanem rontják a helyzetet.

Gazdaság és költségvetés

Románia jelenlegi gazdasági helyzete kiszámíthatóságot és felelős vezetést igényel – különösen olyan időszakban, amikor a lej árfolyama, az infláció és a kamatlábak ingadozása közvetlenül érintik a lakosság mindennapjait, mondta a jelölt. Úgy véli, a legnagyobb veszélyt nem a külső tényezők, hanem a belső politikai bizonytalanság jelenti a gazdaság számára. „A befektetőket nem a nyersanyag vagy az adók érdeklik elsőként, hanem az, hogy milyen politikai klímában működtethetik a vállalkozásaikat” – fogalmazott.

Dan szerint az egyik legkárosabb javaslat, amely az utóbbi hetekben napvilágot látott, George Simion terve 500.000 közalkalmazott elbocsátásáról. Az AUR jelöltje a közigazgatás „karcsúsítására” hivatkozva vetette fel ezt a számot – azonban Dan szerint ez nemcsak kivitelezhetetlen, hanem veszélyes is.

Dan érvelése szerint a közszférában jelenleg mintegy 1,3 millió alkalmazott dolgozik, ebből kb. 850.000 fő az alapvető közszolgáltatások területén: az egészségügyben, az oktatásban, a rendfenntartásban, a tűzoltóságnál, az igazságszolgáltatásban és a hadseregben. „Innen elbocsátani nemcsak értelmetlen, de a társadalom összeomlását idézné elő” – hangsúlyozta.

A maradék kb. 450.000 közalkalmazott közé tartoznak a helyi önkormányzati alkalmazottak, az állami adminisztráció dolgozói, szociális asszisztensek és különféle háttérintézmények munkatársai. Dan szerint ez sem egy „zsíros, túlduzzasztott apparátus”, hanem gyakran alulfizetett, túlterhelt emberek tömege, akik a hétköznapi állami működés alappillérei.

„Simion nem vezette még egy falu költségvetését sem, fogalma sincs arról, hogyan működik a közpénz elosztása” – mondta a független jelölt. Szerinte a népszerűnek hangzó, de adat és tapasztalat nélküli számháború csak mélyíti a társadalmi feszültséget, miközben a valódi megoldások elmaradnak.

Igazságszolgáltatás és korrupció

Nicușor Dan a vita során kijelentette, hogy nem tervezi automatikusan leváltani a Legfőbb Ügyészség, a DNA vagy a DIICOT vezetőit, ugyanakkor mélyreható problémákat lát a román igazságszolgáltatás hatékonyságában, különösen a korrupciós ügyek feltárásában. Meggyőződése szerint egyes bűncselekménytípusok – például a nagy értékű ingatlanügyek, az állami erdővagyon eltűnése vagy a szisztematikus adóelkerülés – gyakorlatilag láthatatlanok maradnak az ügyészi rendszer számára.

A fő problémát nem az egyes személyekben, hanem a koordináció és a szakmai vezetés hiányában látja. Azt mondta, a jelenlegi rendszerben ugyanarra a jogi helyzetre eltérő ügyészi válaszok születnek különböző kerületekben vagy megyékben, ami szerinte a következetesség teljes hiányára utal. „Ha ugyanazért az ügyért az egyik helyen eljárás indul, a másik helyen pedig lezárják az aktát, az azt jelenti, hogy nincs országos szakmai standard” – fogalmazott.

George Simion kapcsán Nicușor Dan súlyosan aggályosnak tartja az AUR vezetőjének korábbi kijelentéseit, amelyek szerint elítélt személyekkel tárgyalt amnesztiáról. Ezt Dan a jogállamiság aláásásának jeleként értékelte. Mint mondta: „Egy államfő nem ígérhet kegyelmet bűnözőknek, főleg nem választási kampányban. Ez nemcsak felelőtlenség, hanem súlyos üzenet a társadalom számára: hogy a törvény nem mindenkire vonatkozik.”

Hozzátette: az ilyen gesztusok lerombolják a maradék bizalmat is az igazságszolgáltatásban, és az állampolgárok nem fogják komolyan venni a törvényt, ha azt látják, hogy politikai alku tárgya lehet a büntetés.

George Simion vonatkozó kijelentései a műsorban az úgynevezett „2024-es puccs” körüli retorikához kapcsolódtak. Az Antena 3 felidézte, hogy az AUR elnökjelöltje korábban népszavazást ígért arról, hogy büntessék meg azokat a politikusokat és intézményeket, akik szerinte elcsalták a tavalyi elnökválasztást az első forduló eltörlésével. Simion azt is kijelentette, hogy „a népnek kell eldöntenie, ki kapjon büntetést, ha puccsot követett el”.

Nicușor Dan erre reagálva megdöbbentőnek nevezte, hogy egy elnökjelölti szintű politikus ilyen nyíltan politikai bosszúhadjáratra buzdít, ráadásul törvényes eljárásokat helyettesítene népi ítélkezéssel. Hangsúlyozta: „Az igazságszolgáltatás nem lehet utcai szavazás kérdése. Az ilyen kijelentések veszélyt jelentenek a jogállamiságra és a demokratikus intézmények stabilitására.”

Továbbá, Dan azt is kifogásolta, hogy Simion börtönben ülő elítéltekkel folytatott kampányjellegű beszélgetéseket, és ígéreteket tett az amnesztiára – amit egyértelműen a jogrenddel szembeni populista támadásnak tartott.

Oktatás és esélyegyenlőség

A román oktatási rendszer jelenlegi állapotát csupán 5–6-ra értékelné egy tízes skálán a független elnökjelölt – ami szerinte intő jel és sürgető figyelmeztetés. A legnagyobb problémának az urbanizáció mentén kirajzolódó esélykülönbségeket és a funkcionális analfabetizmus riasztó szintjét tartja.

Elmondása szerint ma Romániában nem az a kérdés, hogy valaki be tud-e ülni az iskolapadba, hanem az, hogy képes lesz-e ott megszerezni azokat az alapkompetenciákat, amelyek később boldogulást adnak. A jelenlegi tantervek túlzsúfoltak, a pedagógusokra túl sok bürokratikus teher nehezedik, miközben a gyerekek egyre kevesebbet tanulnak meg arról, hogyan kell gondolkodni, megérteni és alkalmazni a tudást.

Szerinte az oktatási tartalom alapjaiban újragondolásra szorul. „Túl sok lexikális anyag, túl kevés készségfejlesztés – ez az, ami visszatartja a fejlődést” – mondta. Úgy véli, hogy az alapkompetenciákat nyolcadik osztályig minden gyereknek el kell sajátítania, és azoknak, akik lemaradnak, célzott támogatást kell biztosítani.

Emellett fontosnak tartja az oktatás munkaerőpiaci relevanciáját: a tananyag és a szakképzés szerkezetének követnie kell a gazdasági és technológiai változásokat, különben az iskola elszakad az élettől. Ehhez szükség van több gyakorlati órára, új képzési formákra és modern pedagógiai módszerekre.

A jelenlegi oktatási miniszterrel, Daniel Daviddal kapcsolatban Nicușor Dan pozitív véleményt fogalmazott meg. Úgy látja, David széles nemzetközi tapasztalattal rendelkező, intellektuálisan felkészült reformer, aki valóban érti, hogyan működnek a fejlettebb oktatási rendszerek. Bízik abban, hogy a minisztérium élén végre nem egy politikai kinevezett áll, hanem egy szakember, akinek lehetősége van hosszú távú strukturális változtatásokat kezdeményezni.

George Simion megszólalásait az Antena 3 szerkesztői szintén bejátszották: az AUR elnökjelöltje korábban arról beszélt, hogy a szegénység elleni küzdelmet beemelné a nemzetbiztonsági stratégiába, és az oktatás ügyét „nemzeti prioritássá” tenné. Bár többnyire a helyzet súlyosságát ő is elismerte, nem kínált konkrét szakmai javaslatokat a tantervi reformról vagy a pedagógusok támogatásáról.

Nicușor Dan erre reagálva azt mondta: „A problémák azonosítása önmagában nem elég. A kérdés az, ki tudja ezeket rendszerszinten megoldani. Egy ország oktatása attól lesz sikeres, ha tiszteljük a tanárokat – és a példakép szerepét az államfőnek is fel kell vállalnia.”

Kormányzás és politikai szövetségek

A független jelölt a vita során világosan kijelölte, milyen típusú politikai együttműködést tart elfogadhatónak egy új kormány megalakításához. Kiemelte, hogy Romániának stabilitásra és kiszámítható irányításra van szüksége, különösen az elmúlt évek folyamatos politikai válságai és a gazdasági nyomás alatt.

Egyértelművé tette, hogy nem támogatja az előrehozott választásokat, mivel azok csak mélyítenék az intézményi bizonytalanságot és elbizonytalanítanák a gazdaság szereplőit. Ehelyett úgy véli, hogy a jelenlegi, 2020-ban megválasztott parlamenttel kell dolgozni a ciklus végéig – azaz 2028-ig –, és a felelős pártoknak vállalniuk kell a kormányzóképességüket a következő három és fél évben.

A jövőbeli kormány parlamenti többségét Nicușor Dan egy négy pártból és a nemzeti kisebbségek frakciójából álló pro-európai, reformpárti koalícióban látja megvalósíthatónak. Hangsúlyozta, hogy nem a pártcímkék, hanem az értékek – a nyugati orientáció, a felelős gazdálkodás, az intézményi reform és a társadalmi kohézió – számítanak a döntéshozatalban.

Miniszterelnöki javaslatként Ilie Bolojan nevét említette, akit hatékonynak, pragmatikusnak és reformképesnek tart – különösen a bihari önkormányzati tapasztalatok alapján. Ugyanakkor nem tett konkrét ígéretet Bolojan kinevezésére, hangsúlyozva, hogy ez nem egy személyi alku kérdése, hanem egy technikai és politikai döntéssorozat eredménye kell legyen, amelyben több szereplő véleménye számít.

Nicușor Dan elmondta: személyesen is részt kíván venni a kormányprogram kialakításában, különösen azokon a területeken, amelyek az elnöki hatáskörhöz is kapcsolódnak – például külpolitika, védelem és igazságszolgáltatás. Szerinte a következő időszakban a koalíciós tárgyalásokon nem a pártlogika, hanem a közérdek kell domináljon.

Záróüzenet: egy matematikus, aki megtanulta az empátiát

A vita végén Nicușor Dan személyes hangvételű zárógondolatot osztott meg: arról beszélt, hogy gyerekkorában azt hitte, ő a világ közepe, de az évek során – családja, veszteségei és tapasztalatai révén – megtanulta meghallani és megérteni másokat. Ma már úgy látja, a közéletben nem az számít, ki kiált hangosabban, hanem ki képes felelősen viselni mások sorsát.

Egy olyan Romániát képzel el, ahol nem gyűlölet választ el, hanem közös célok kötnek össze, és ahol az elnök nem vezér, hanem mérnöki pontossággal és emberi érzékenységgel dolgozó közvetítő.

A legfontosabb üzenet, amit Dan át akart adni: az ország nem újabb megosztásra vagy hatalmi gesztusokra vágyik, hanem türelemre, megbízhatóságra és arra a nyugalomra, amelyben újra lehet bízni egymásban – és az államban is. Egy matematikus fejével és egy empatikus ember szívével kívánja betölteni az államfő szerepét.