Hazugságokat, csúsztatásokat és féligazságokat is bevetettek a jelöltek a tévévitákon

Elemzők között egyetértés van abban, hogy az elnökválasztási kampány véghajrájában tartott televíziós vitákon nem a vízióikat ütköztették a jelöltek, hanem egymás lejáratására, személyes támadásokra használták a műsoridőt. Már aki kamerák elé állt, mert az esélyesebbnek tartott öt jelölt közül csak Crin Antonescu (kormánypártok), Nicușor Dan (független) és Elena Lasconi (USR) vett részt mind a három vitán, George Simion (AUR) mindegyikről távol maradt, Victor Ponta (független) pedig csak a köztelevízió rendezvényre ment el. Mindenesetre a factual.ro tényellenőrző oldal megvizsgálta a műsorokban elhangzott állítások igazságtartalmát, a következtetéseiket pedig az alábbi összeállításunkban ismertetjük.

Crin Antonescu

Féligazság volt a kormánypártok jelöltjének az első tévévitán elhangzott állítása, miszerint gyaníthatóan politikai indíttatásból ítélték letöltendő börtönre Liviu Dragneát, mert a Szociáldemokrata Párt (PSD) volt elnöke nem adott írásos utasítást a Teleorman megyei gyermekvédelmi igazgatóságnak a pártnak dolgozó két személy fiktív alkalmazására, így nem okozott kárt a költségvetésnek. Csakhogy Dragneát nem egy dokumentum aláírásáért, hanem hivatali visszaélésre való felbujtásért ítélték el három és félév szabadságvesztésre, miután az ügyészek bizonyítani tudták, hogy pozícióját kihasználva törvénysértésre vette rá a gyermekvédelmi igazgatóság vezetőit a. A legfelsőbb bíróság 90 ezer lejes kártérítés kifizetésére is kötelezte a vádlottakat, köztük a PSD volt elnökét. Ez az összeg a fiktív módon alkalmazott két személy fizetése volt az állami intézménynél. Így megállapítható, hogy Liviu Dragnea valóban nem írt alá semmilyen dokumentumot ebben az ügyben, de bizonyítottan bűncselekményt követett el.

Crin Antonescu hamisan állította azt, hogy soha, a politikai pályája során semmilyen ügyben nem idézték be az ügyészségre. A politikust valójában 2014-ben kihallgatta a legfelsőbb ügyészség a Népi Mozgalom Alapítvány feljelentése alapján. Erről utólag maga is beszámolt a Ziare.com portálnak. „Egy egyszerű formaság miatt idéztek be a legfőbb ügyészségre. Valamikor 2014 körül, nem emlékszem mikor, nem is tudtam minderről, a Népi Mozgalom Alapítvány feljelentést tett Victor Ponta ellen, ellenem és még nem is tudom, ki ellen, valami ostobaság miatt. (…) A feljelentők panaszát az ügyészek elutasították” – nyilatkozta 2015-ben a politikus. Egy évvel később őt és feleségét is kihallgatta a ploiești-i DNA, Virgil Măgureanu egykori menye, Alina Petre feljelentése nyomán. „Sem a feleségem, sem én nem követtük el soha a legkisebb törvénytelenséget sem. Ezt mondtuk el az ügyészeknek” – nyilatkozta kihallgatása után a sajtónak Antonescu az Europa FM szerint.

A második tévévitán a kormánypártok elnökjelöltjének csak részben fedte az igazságot az a kijelentése, miszerint „a néhány nappal ezelőtt Ungheni-ben felavatott híd megépítését (…)az Európai Bizottság volt közlekedési biztosának (a politikus felesége, Adina Vălean – szerk. megj) felügyelete alatt álló pénzkeretből finanszírozták”. Csakhogy a Moldovai Köztársaságot Romániával összekapcsoló hidat még nem adták át, csak az építése kezdődött el néhány nappal ezelőtt. Viszont a beruházást a szállításügyi minisztérium idei költségvetése szerint a kohéziós alapból finanszírozták. Az Európai Bizottság honlapja szerint a közlekedési biztos felel az Európai Unió közlekedési infrastruktúrájáért. Ezért Adina Vălean 2019-2024 között valóban Románia infrastruktúra-fejlesztésének finanszírozásáért is felelt.

Szintén csak részben volt igaz Antonescunak az a kijelentése, miszerint nemzetbiztonsági vagy háborús veszélyhelyzetben az államfőnek jogában áll közvetlenül és személyesen intézkedni. Az alkotmány szerint az elnök ilyen esetekben valóban saját hatáskörben szükségállapotot hirdethet, de ez a döntés nem szigorúan személyes és nem is visszavonhatatlan. A miniszterelnöknek és a parlamentnek egyaránt lehetősége van hatálytalanítani az erre vonatkozó elnöki rendeletet. Az alaptörvény szerint az államfő dönt a helyi, regionális vagy országos szintű szükségállapot bevezetéséről. Ezt követően legtöbb öt napon belül összehívják a parlamentet, hogy jóváhagyja vagy elutasítsa ezt a rendeletet.

A kormánypártok jelöltje nem mondott igazat a harmadik tévévitán, amikor azt állította, hogy ifjúsági és sportminiszteri mandátuma ideje alatt egyetlen törvénytelen döntést sem hozott a volt állami sportbázisok területeinek elidegenítésével kapcsolatban. Ennek azonban ellentmond a bukaresti ítélőtábla egyik 2015-ös határozata. Az ítélet a Herăstrău park egy részére vonatkozik, amelyik Crin Antonescu minisztersége idején került a Turisztikai és Tranzakciós Hivatal (BTT) tulajdonába. A BTT később eladta a telket egy magánvállalkozásnak. Az ítélőtábla bírái semmisnek nyilvánították a BTT tulajdonjogát igazoló minisztériumi tanúsítványt, mivel a kibocsátásával sérültek a „közterület elidegeníthetetlenségére vonatkozó előírások”, a dokumentum tárgyát képező telek ugyanis a bukaresti önkormányzat közterülete. Tehát a Crin Antonescu által aláírt minisztériumi irat nem felelt meg a törvényes előírásoknak, mint ahogyan azt a jelölt a vita során állította.

A kormánypártok jelöltje emellett valótlanul állította azt, hogy Nicușor Dan megnövelte a saját főpolgármesteri fizetését. A főpolgármester legutóbbi vagyonnyilatkozata szerint havi 24 722 lejes, évi 296 675 lejes bért kap a bukaresti városházától, 2022-ben pedig havonta 15 510 lejt, évente 186 129 lejt keresett. A közalkalmazotti bértörvény szerint Romániában a polgármesterek nem emelhetik meg a saját fizetésüket, mivel a bérekről a kormány dönt, és a döntések egy teljes közalkalmazotti kategóriára, nem egyedi esetekre vonatkoznak. Egyébként számvevőszéki jelentés sincs arról, hogy a főpolgármester megemelte volna a fizetését.

Antonescunak nem volt igaz az a kijelentése sem, miszerint Romániában az áfakerülés miatti bevételkiesés 8 százalékponttal magasabb az uniós átlagnál. Ez a bevételkiesés a be nem fizetett áfa (TVA) becsült összege, amelyet az áfafizetési kötelezettség elméleti összege és az államkasszába ténylegesen befizetett adó közötti különbségként számítanak ki. A mutató magas értéke az adócsalással és az adórendszer hatékonyságának hiányával kapcsolatos problémákra utalhat. A legfrissebb európai jelentés szerint az áfakerülés miatti bevételkiesés európai átlaga 7 százalék, míg Romániában 30,6 százalék. A jelölt állítása tehát hamis, mivel a különbség jóval magasabb, mint 8 százalék.

Nicușor Dan

Féligazság volt a független jelöltnek az első tévévitán elhangzott állítása, miszerint „Románia szánalmasan teljesít az uniós források lehívásában”. Az adatok szerint 2021–2027-es költségvetési ciklusban az ország a rendelkezésére álló forrásoknak mindössze az 5,5 százalékát használta fel, és ezzel a 18-ik az uniós rangsorban. Az EU helyreállítási alapjából Románia eddig 5,7 milliárd euróból részesült vissza nem térítendő támogatás és 3,6 milliárd eurót kedvezményes hitel formájában. Az ország eddig csak két kifizetési kérelmet nyújtott be, miközben akad olyan uniós tagállam, amelyik már az ötödiket is. Bukarest eddig a helyreállítási terv mérföldköveinek 14 százalékát teljesítette, szemben a 29 százalékos uniós átlaggal. Megállapítható tehát, hogy az uniós források román abszorpciója alacsony ugyan, de nem az egyetlen gyengén teljesítő tagállam, és nem is az utolsó helyen áll az EU-ban.

Szintén féligazság volt a független jelöltnek az az állítása, miszerint az első bukaresti főpolgármesteri mandátumában „egy csődbe ment hivatalt vett át, amelynek a hitelminősítése mára már négy szinttel magasabb az országénál”. A hitelminősítő cégek kategóriákba sorolják az adósokat (jellemzően kötvényeket kibocsátó vállalatokat és országokat) a nemfizetés kockázata szerint. Három jelentősebb nemzetközi cég kínál ilyen minősítéseket: a Fitch, a Moody's és az S&P. A Fitch honlapja szerint Bukarestnek az országtól elvonatkoztatott, úgynevezett önálló hitelminősítése (Standalone Credit Profile) a befektetésre ajánlott kategóriába tartozó „a”, ami két szinttel magasabb a Nicușor Dan első mandátuma elején jegyzett „bbb-” kategóriánál. Ám egy önkormányzat vagy egy vállalat önálló hitelminősítése nem hasonlítható össze egy adott ország adósosztályzatával, és az előbbi nem is lehet az utóbbinál magasabb kategóriában. Megállapítható, hogy igaz volt a független jelöltnek állításának első része, miszerint egy csődbe ment főpolgármesteri hivatalt vett át az első mandátumában, mert ezt az elődje, Gabriela Firea maga is megerősítette, de a második részében csúsztatott.

Egy további féligazság volt Nicușor Dannak az az állítása, miszerint az első mandátum átvételekor főpolgármesteri hivatalnak az éves költségvetése háromnegyedét kitevő rövid lejáratú adóssága volt, amelyet „már másnap” ki kellett kifizetnie. A törvény értelmében az államháztartásban a rövid lejáratú adósságok azokat a tartozásokat jelentik, amelyeket egy éven belül ki kell fizetni. Nicușor Dan hivatalba lépésének napján, 2020. október 29-én a főpolgármesteri hivatal rövid lejáratú adóssága a hivatalos adatok szerint 3,61 milliárd lej volt, az intézmény éves költségvetése pedig 6,97 milliárd lej. Vagyis az adósság a költségvetésnek nem a 75 százalékát, hanem csak az 51,8 százalékát tette ki.

Emellett a független jelöltnek csak részben volt igaza, amikor a második vitán azt állította, hogy szükség lenne egy országos öntözési programra, mert jelenleg a romániai mezőgazdasági területeknek mindössze a 10 százalékát öntözik. Nicușor Dan tévedett, mert az akkori kormány 2016-ban már jóváhagyta az országos öntözési programot. Az Országos Talajjavító Ügynökség honlapján a program szakaszait és a végrehajtásának állását is közzétették. Az Országos Statisztikai Intézet szerint Románia termőterülete 2023-ban 8 211 163 hektár volt. Ebből a területből jelenleg 1,4 millió hektárnyi mezőgazdasági terület – a termőföldek 17 százaléka – öntözhető.

Elena Lasconi

Elena Lasconi az első tévévitán hamisan nyilatkozta azt, hogy 2012-ben a Crin Antonescu és Vicor Ponta vezette Szociálliberális Szövetség (USL) jogállamot sértő lépései ellen tüntetett. Abban az évben januárban nem az USL, hanem a Boc-kormány egészségügyi reformja miatt voltak utcai megmozdulások. Az akkori miniszterelnök, Emil Boc lemondásra szólította fel az egészségügyi rendszert alapjaiban módosító törvénycsomagot bíráló Raed Arafat egészségügyi államtitkárt. Az arab származású orvos azért ellenezte a jogszabályt, mert az előírásai szerint az egészségbiztosítási pénzeket magánbiztosítók kezelték volna. A tiltakozások nyomán végül Raed Arafat maradt a posztján, Emil Boc pedig lemondott miniszterelnöki tisztségéről. Az USL csak a haszonélvezője volt a 2012-es tüntetéseknek, nem pedig az előidézője.

Victor Ponta

Féligazság volt Victor Pontának az a kijelentése a második tévévitán, miszerint az általa vezetett kormány csökkentette az áfát (TVA-t), az osztalékadót „és az összes többi adót”, hogy „a romániaknak több pénzük legyen, és jobban éljenek”. A Ponta kormány valóban csökkentette két lépésben az áfát 2016-ban és 2017-ben 24 százalékról 19 százalékra, és mérsékelte az osztalékadót is 16 százalékról 5 százalékra. Bevezetett viszont újabb adókat is: 2013-ban a hírhedt oszlopadót, ami miatt több vállalat be is perelte az államot. Emellett bevezette a pótlólagos jövedéki adót is az üzemanyagokra, amit eredetileg a közúti infrastruktúra fejlesztésére szánt volna, ám valójában a nyugdíjpénztár deficitjét mérsékelte a többletbevétellel.

Meglepő volt, hogy a meggyőződéses Amerika-barát és Trump-hívő független jelölt a Románia és az Egyesült Államok közötti stratégiai partnerség aláírásának évét sem ismeri. Ponta valótlanul azt állította, hogy a megállapodást 2011-ben kötötték meg a felek, de a szerződést Bill Clinton amerikai elnök romániai látogatása alkalmából 1997 július 11-én írták alá Bukarestben. A megállapodás lényege, hogy az Egyesült Államok támogatja a politikai, gazdasági, katonai és közigazgatási reformok terén tett román erőfeszítéseket. Ezt a szerződést a felek 2011 szeptemberében két fontos dokumentum aláírásával egészítették ki. Az egyik kiterjeszti a román-amerikai partnerséget a 21. századra, a másik pedig az amerikai rakétapajzs elemeinek Romániába telepítéséről szól.

Összefoglalva: a factual.ro Crin Antonescu esetében négy hamis állítást és három részigazságot tartalmazó kijelentést szúrt ki a három tévévitán. Nicușor Dannak négy részigazságot tartalmazó kijelentést tulajdonított a tényellenőrző oldal, míg Victor Pontának egy hamis, illetve egy részben igaz, Elena Lasconinak pedig egy hamis állítása volt. Az elnökjelöltek portréját ebben a sorozatban ismertettük, a programjaikat ebben a cikkünkben hasonlítottuk össze.