Mélyült a bizalmi válság az áprilisi kampány után

Cristian Pîrvulescu szerint a választási kampány nemhogy nem segített volna rendezni a dolgokat, inkább csak rontott a helyzeten – tovább mélyítette a bizalmi válságot, és jól megmutatta, mennyire megosztottak a választók.

A politológus az Agerpresnek azt mondta, a kampányt nagyban befolyásolta, hogy tavaly érvénytelenítették az elnökválasztást. Az egész légkör feszült volt, és tele volt nacionalista hangvételű üzenetekkel. Ahelyett, hogy a jelöltek programokról, megoldásokról vagy jövőképről beszéltek volna, inkább egymás támadásával, személyeskedéssel és riogatással próbáltak hatni az emberekre – mondta Pîrvulescu.

Szerinte a kampány fő témája az lett, hogy mennyire lehet megbízni magában a választásban, ez pedig védekezésre kényszerítette azokat a jelölteket, akiket a rendszer részének tartanak. Több párt is a félelemkeltésre épített, arról beszéltek, hogy „közvetlen veszély” fenyeget. A tavalyi választás második fordulójának elmaradása pedig szinte jelképévé vált annak, mennyire nem bíznak az emberek a választási rendszerben. Többen azt is sugallták, hogy néhány politikust direkt szorítottak ki a versenyből, és ezek a sejtetések csak ráerősítettek a különféle összeesküvés-elméletekre, tovább borzolva a kedélyeket.

Pîrvulescu szerint a kampányban erősen jelen voltak a negatív érzések: frusztráció, düh, szarkazmus – ezek nemcsak a jelöltek megszólalásaiban, hanem a választók reakcióiban is megjelentek. A közösségi médiában pedig gyakran teljesen eltűntek a józan, érvelő viták, és helyettük maradt a kemény, érzelmi alapú csatározás. Összességében: ez a kampány nem segített tisztábban látni, inkább csak még jobban elbizonytalanította az embereket – foglalta össze az elemző.