A CSAT ülésén új törvényekről, milliárdos uniós hitelről, stratégiai beruházásokról döntöttek

Románia fokozatosan emeli a védelmi kiadásait, uniós hitelből fejleszti a hadseregét, frissíti a katonai infrastruktúráját, és végre befejezné a több évtizede félbehagyott vízerőműveket – ezekről döntött a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) szerdán, a Cotroceni-palotában tartott ülésén. Ilie Bolojan ideiglenes államfő szerint mindezek célja, hogy az ország felkészült és versenyképes szereplő legyen az európai védelempolitikában, különösen a NATO keleti szárnyának megerősítésében.

Az ülés legfontosabb döntése, hogy Románia hivatalosan is vállalja: 2030-ig évről évre emeli a védelmi költségvetését. A konkrét vállalást a védelmi miniszter viszi magával a júniusi hágai NATO-csúcsra. A cél, hogy Románia ne csak haszonélvezője legyen a szövetségnek, hanem valódi hozzájárulója is a közös európai védelemnek. A csomag része, hogy az ország egy hosszú lejáratú, kedvezményes uniós hitelprogramban is részt vesz: a SAFE nevű program keretében 40 éves futamidejű, 10 éves türelmi idejű kölcsönt vesz fel katonai fejlesztésekre.

A hitel révén nemcsak új eszközöket szerezhetnek be, hanem megerősítik a hazai hadiipart is. A román állam ugyanis arra készül, hogy a beszerzések jelentős részét a saját iparában, állami és magánvállalatoknál rendelje meg. Már el is indultak a tárgyalások a potenciális partnerekkel, hogy a brüsszeli pályázati feltételeknek is megfeleljenek.

Ezzel párhuzamosan új katonai törvénycsomag van előkészületben, amely lehetővé teszi, hogy a román hadsereg közös manővereket hajtson végre szövetségeseivel. Négy jogszabályról van szó, ezek közül kettőt már elfogadott a parlament, egy a kormány előtt van, a negyediket még a CSAT-nak is jóvá kell hagynia. A cél, hogy nyárra teljes legyen a jogi keret, amely alapján a román hadsereg nemzetközi szinten integráltan tud gyakorolni – akár békeidőben is.

A CSAT-ülésen jóváhagyták a katonai mobilitási terv frissítését is. Ez a dokumentum határozza meg, hogy milyen infrastrukturális beruházások szükségesek ahhoz, hogy a NATO-erők gyorsan és hatékonyan mozoghassanak Románia területén. A mostani frissítés újdonsága, hogy Románia csatlakozik egy új, észak–déli irányú mobilitási folyosóhoz, amely a Balkán felé nyit új útvonalakat. Ennek része egy új Duna-híd is, amely jelenleg a tervezési fázisban van, de a hadsereg mozgathatósága szempontjából kulcsfontosságú beruházásnak számít.

A hadseregen túl is volt stratégiai döntés: a tanácskozáson egyhangú támogatást kapott az a javaslat, hogy a félbemaradt vízerőművek befejezése nemzetbiztonsági prioritás legyen. Ezeket még a rendszerváltás előtt kezdték el építeni, sok közülük 60–90%-ban már készen van, de évtizedek óta állnak, főleg környezetvédelmi és bürokratikus okokból. Bolojan szerint ha sikerül ezeket végre befejezni, az 10%-kal növelné a vízenergia-kapacitást, és jelentősen javítaná Románia energetikai önállóságát, versenyképességét és áramellátásának stabilitását.

A tervek szerint májusban véglegesítik a törvényjavaslatot, amely lehetővé tenné a munkálatok újraindítását. A cél: 2–3 éven belül legalább tíz erőművet beüzemelni.