Armand Goșu: Oroszország ki fogja használni a bukaresti válságot, Románia a szürke zóna felé sodródik

Armand Goșu történész szerint Oroszország számára nem a balti államok jelentik az elsődleges célt, hanem a Fekete-tenger térsége: Dél-Ukrajna, különösen Odessza, valamint a Duna-delta térsége és a Moldovai Köztársaság. Ennek kapcsán figyelmeztet, hogy Románia belpolitikai válsága, a demokratikus intézmények leépülése és a „szürke zónába” való sodródás kiváló lehetőséget biztosíthat Oroszországnak arra, hogy befolyását növelje a térségben.

„Oroszország célja, hogy elvágja Ukrajna hozzáférését a Fekete-tengerhez. Ehhez szüksége van egy destabilizált Romániára, amelyet idővel ellenőrzése alá vonhat, egészen Szerbiáig” – hangsúlyozta Goșu egy hírelemző podcastben. Szerinte Oroszország hosszú távon, akár egy évtizedes perspektívában próbálja újraépíteni befolyási övezetét Közép- és Kelet-Európában, nem Berlinig nyomulva előre, hanem Bukarest–Belgrád–Budapest irányában.

Goșu szerint a jelenlegi romániai politikai elit nem érdekelt a valódi politikai alternatíva és a hatalomváltás lehetőségének fenntartásában, ami hosszú távon az ország demokratikus hanyatlásához vezet. „Az elmúlt 10–12 évben gyakorlatilag megszűnt a valódi kormányváltás lehetősége. Ez már egy oligarchikus rendszer, amely egyre inkább orosz típusú modell felé halad” – mondta.

A történész szerint a 2025-ös választások sem hoznak reményt: a favoritok többsége a szuverenista táborhoz tartozik, amely nyitottabb az orosz befolyásra, míg egyedül Nicușor Dan képvisel határozottan Európa-párti álláspontot. „A többi jelölt, mint Victor Ponta, George Simion vagy Crin Antonescu, többnyire opportunista módon használja ki a suverenista retorikát, hogy választókat vonzzon.”

Goșu bírálta az amerikai külpolitikát is, különösen a Trump-kormányzat Oroszországgal szembeni engedékenyebb hozzáállását. Szerinte Trump vagy tudatosan, vagy naivan segíti az orosz érdekeket, ami tovább bonyolítja Európa helyzetét. „Putyin mindig a nemzetközi kontextust használja ki. Most sincs ez másként. Ha nem reagálunk időben, tovább erősödik.”

A történész hangsúlyozta, hogy bár Oroszország katonailag és gazdaságilag is megszenvedte az ukrajnai háborút, továbbra is veszélyt jelent a térségre. Európa, bár gazdaságilag és katonailag erős, nem mozdul elég gyorsan és egységesen. „Nincs idő késlekedni. Németország talán ébredezik, de Európának össze kell fognia, különben Oroszország ki fogja használni a megosztottságot.”

Goșu Ukrajnában szerzett tapasztalatai is alátámasztják álláspontját: „A temetőkben friss sírokat látni mindenütt. Az ukránok 2014 óta harcolnak, és nem hajlandók feladni. Számukra világos: Oroszországgal nem lehet tárgyalni. A háború, amit Oroszország folytat, egy népirtás.”

A történész végül Románia történelmi felelősségére is figyelmeztetett. Ha az ország továbbra is belpolitikai érdekek mentén sodródik, súlytalan marad az európai döntéshozatalban, kimarad az európai szorosabb integrációból, és a „második-harmadik sorba” szorul. „Románia többre érdemes. A kérdés az, hogy akarunk-e küzdeni, vagy megint csak túlélni próbálunk – mint oly sokszor a történelem során.”