Georgescut hazafinak, a riportert sorosbérencnek nevezte Victor Ponta az RFI-ben

Victor Ponta államfőjelölt egy különösen feszült hangvételű interjúban az RFI rádió újságíróját gyakorlatilag lesorosbérencezte, miután az szembesítette azzal, hogy kampánystratégiája populista elemeket tartalmaz.

„Ez a Soros-hálózat, amely rátelepedett Romániára, illegitim” – jelentette ki Ponta az interjúban, majd amikor arról kérdezte a riporter, hogy pontosan kiket ért a gyakran hangoztatott „sorosisták” alatt, a volt kormányfő megnevezte Cristian Pîrvulescu politológust és Alina Mungiu-Pippidit –, akik szerinte nem választott tisztségviselők, mégis jelentős befolyással bírnak a közéletre, és ezt szerinte „nemzetellenes módon” gyakorolják.

Az interjúban Ponta egyre ingerültebben reagált az újságíró, Cosmin Ruscior kérdéseire, különösen akkor, amikor az rákérdezett: nem tekinthető-e anakronisztikusnak a „sorosozás”, amit korábban Liviu Dragnea is gyakran használt, és ami újra erőre kapott Donald Trump politikai visszatérésével. „Ön pontosan úgy beszél, mint egy sorosbérenc” – vágta rá Ponta, megpróbálva ellehetetleníteni a kérdező újságírót.

A beszélgetés csúcspontján az újságíró arról kérdezte Pontát, elismerné-e orosz területnek az Ukrajnától elcsatolt területeket. Ponta először „ostobának” nevezte a kérdést, majd kitérő választ adott, mondván: Románia továbbra is az EU-val és az USA-val összehangoltan viszi majd külpolitikáját. Amikor viszont a riporter rámutatott arra az ellentmondásra, hogy Ponta ugyanakkor „hazafinak” nevezte Călin Georgescut, aki ismerten putyinpárti és antieurópai nézeteket vall, Ponta így felelt: „Călin Georgescu egy hazafi, és az ellene indított soroșista propaganda visszafelé sült el.”

Az interjú során Ponta következetesen azt a narratívát erősítette, hogy ő és olyan politikusok, mint Georgescu vagy George Simion, „a román nép érdekeit képviselik”, míg minden bírálatot „külső befolyásnak” és „nemzetellenes propagandának” minősített. A kritikus kérdésekre adott válaszai azonban gyakran kitérőek, támadó jellegűek voltak, és rendre megkérdőjelezték az újságírók szerepét és jogát a kérdésfeltevésre.

Ponta interjúja azt bizonyítja, hogy a „sorosozás” továbbra is hatékony politikai eszköz lehet egyes választói rétegek megszólítására, különösen a nemzeti szuverenitás hangsúlyozásával. Ugyanakkor az is nyilvánvaló, hogy az ilyen retorika aláássa a demokratikus párbeszédet, és megpróbálja ellehetetleníteni az érdemi vitát, különösen akkor, ha a kérdező újságírót magát is a politikai ellenfél pozíciójába tolja.

Az interjú végén Victor Ponta azzal zárta mondandóját, hogy szerinte „nincs már független sajtó Romániában”, mivel „a közpénzből működő médiumok nem kérdeznek, csak kiszolgálják a hatalmat vagy a mögötte álló érdekcsoportokat”. Cosmin Ruscior, az RFI újságírója többször is világossá tette, hogy az újságíró dolga nem a mikrofon odatartása, hanem az is, hogy egy politikussal – főleg kampányidőszakban – akár vitába is szálljon, ha a válaszok homályosak, vagy ha azok ellentmondásba kerülnek korábbi kijelentésekkel. Ez nemcsak szakmai kötelesség, hanem a sajtószabadság egyik alapelve is.

Ponta ezzel szemben nem vitapartnerként, hanem politikai ellenfélként kezelte a kérdező újságírót, és többször is felrótta neki, hogy „túl sokat beszél”, vagy „nem kérdez, hanem politizál”. Ez a hozzáállás azonban pontosan azzal a problémával mutat rokonságot, amit Ponta állítólag bírál: a sajtó politikai befolyásolása és megfélemlítése, különösen akkor, ha egyes politikusok csak azokat a médiumokat hajlandóak elismerni „függetlenként”, amelyek kérdés nélkül visszhangozzák üzeneteiket.