A védelmi minisztérium elismerte: hivatásos román katonák zsoldosként szolgáltak Afrika háborús zónáiban

A tavalyi, érvénytelenített romániai elnökválasztási kampány idején került először nyilvánosságra, hogy az egyik induló, Călin Georgescu körül olyan személyek bukkantak fel, akik zsoldosmúlttal, külföldi fegyveres konfliktusokban szerzett tapasztalattal rendelkeznek. Ekkor kezdett el mélyebbre ásni a román sajtó, amely azóta lépésről lépésre göngyölítette fel a Horațiu Potra nevéhez köthető zsoldoshálózat történetét.

A vizsgálódás során kiderült, hogy a Potra által vezetett magánhadsereg több száz, Romániában kiképzett katonára, volt rendőrre és titkosszolgálati alkalmazottra épül. A PressOne tényfeltáró riportjából kiderült, legtöbbjük elitképzést kapott, sőt, többen még aktív szolgálatban álltak, amikor szerződést kötöttek afrikai küldetésekre. A gyanút erősítette, hogy a Kongóba irányuló charterjáratokra rendszeresen „kockafejű” férfiak – köztük egyenruhás, fegyverzetet cipelő személyek – szálltak fel Nagyszeben és Marosvásárhely repterein.

A sajtó hónapokon át próbált hivatalos választ kapni: megkereséseiket a védelmi minisztérium és a belügyi tárca rendre tagadással söpörte le. Most azonban, egy belső vizsgálat nyomán, a védelmi minisztérium kénytelen volt elismerni: a sajtó állításai igazak. Ráadásul először került nyilvánosságra konkrét adat, amely rávilágít a történet súlyára és szervezettségére.

466 tartalékos, 7 aktív katona és egy rejtett struktúra

A minisztérium most közzétett belső ellenőrzései szerint:

• 466 tartalékos katona kötött szerződést különféle biztonsági cégekkel, amelyek a Kongói Demokratikus Köztársaságban működtek,
• 7 aktív szolgálatban lévő katona – akik gyermekgondozási szabadságon voltak – a szabadság ideje alatt utaztak ki Kongóba és vettek részt fegyveres műveletekben,
• 24 katona, akik korábban lemondással hagyták ott a hadsereget, szintén harcoltak Kongóban, majd visszakerültek a hadsereg állományába 2023–2024 között, kihasználva egy törvény nyújtotta kiskaput.

Az aktív katonák esete már a katonai ügyészség asztalára került: az egyik esetben megindult a nyomozás, a többi hat esetben az eljárás előkészítése zajlik. A minisztérium elismerte, hogy ezek a katonák több jogszabályt is megsértettek, többek között a külföldre utazás engedély nélküli megtételét, valamint azt, hogy gyermeknevelési támogatás mellett vállaltak fegyveres munkát egy másik országban.

Kik ezek az emberek, és miért Kongó?

A PressOne nyomozása szerint nem egyszerű közkatonákról van szó. A külföldre utazó harcosok között sokan a román elit egységek – például a 630-as ejtőernyős zászlóalj (Bákó), a „Vulturii” különleges műveleti zászlóalj (Marosvásárhely) és a CFOS (Speciális Műveleti Erők Parancsnoksága) – kötelékéből kerültek ki. Ezek a katonák több évnyi NATO-kompatibilis kiképzést kaptak, gyakorlatoztak külföldi különleges alakulatokkal, és magas szintű harci tudással rendelkeznek.

A motiváció főként anyagi jellegű: miközben a román hadseregben alacsony a fizetés, Kongóban a zsold több ezer eurót is elérhet havonta. Több beszámoló szerint szatyorban hozták haza a készpénzt, vámellenőrzés nélkül, egyes esetekben katonai felszereléssel együtt.

A zsoldosok toborzását Horațiu Potra irányította, aki a Congo Protection nevű magánhadsereget működtette. Potra egy francia biztonsági cég, az Agemira (2024 októberétől: Bulgaria Global Solutions Ltd.) alvállalkozója volt. A misszió célja: fegyveres biztonsági tevékenység a kongói kormány megbízásából, elsősorban a Goma körüli háborús övezetben, ahol 2023-ban a román zsoldosokat az M23 lázadói körbezárták és fegyverletételre kényszerítették.

Charterjáratokon utaztak ki tömegesen, az állam mégsem vette észre

A zsoldosok szállítását főként a Fly Lili és HelloJets nevű román légitársaságok járataival oldották meg, amelyeket 2021-ben alapítottak, és többnyire kisebb, kevéssé ellenőrzött regionális reptereket használtak. A járatok rendszeresen közlekedtek Goma felé, megállóval Jeddahban (Szaúd-Arábia), 8–9 órás menetidővel.

A kongói missziók résztvevői között voltak:

• volt román különleges erők katonái,
• idegenlégiós múlttal rendelkező személyek,
• volt rendőrök és titkosszolgák,
• valamint civil „biztonsági szakemberek”, akik semmiféle katonai képzésen nem estek át.

Egy névtelenséget kérő résztvevő szerint: „A reptéren 150 ember volt, némelyik katonai egyenruhában, mások lövedékálló mellényt cipeltek. Volt náluk Kalasnyikov-tartozék, katonai célzóberendezés – mindent vittünk magunkkal, és ugyanígy hoztuk haza is. A poggyászok között pénzes zsákok is voltak. Senkit sem ellenőriztek. Egyszer a SRI-től odajött hozzám valaki, és csak annyit kérdezett: tudnék-e számot adni egy ismerősének, aki szintén szeretne jönni a misszióba.”

Senki sem akar felelőst megnevezni

Bár a védelmi minisztérium most elismerte az eddigi tagadott állításokat, a válasza továbbra is óvatos. Azt állítják, hogy a zsoldosként szolgált katonák nem kulcspozíciókba kerültek vissza, hozzáférésük titkos információkhoz minimális. Ugyanakkor a minisztérium megerősítette, hogy minden egyes érintett személy „kiegészítő ellenőrzés és megfigyelés alá került”, és az eredmények függvényében további intézkedések várhatók.

A visszahívásokat a 2006-os 384-es törvény egy kitételére hivatkozva hajtották végre, amely lehetővé teszi a maximum 45 éves korú, legalább négy év szolgálati tapasztalattal rendelkező volt katonák újbóli bevetését, ha kevesebb mint négy éve kerültek tartalékállományba.

A probléma azonban mélyebb, mutatnak rá a PressOne újságírói: egy állam nem engedheti meg, hogy elitképzésű katonái egy másik kontinensen, privát megbízásból háborúzzanak, majd visszatérjenek anélkül, hogy ezt bármilyen struktúra észlelte vagy értékelte volna. Horațiu Potra zsoldoshadserege geopolitikai kockázatot is jelent, különösen, mivel Potra kapcsolatban áll Jean Pierre Bemba volt kongói hadúr- és védelmi miniszterrel, akit a Nemzetközi Büntetőbíróság háborús bűnök miatt ítélt el, mielőtt 2018-ban felmentették. Egy 2023-as fotón Potra és romániai társai Bemba társaságában láthatók Kongóban.

A román hadsereg jelenlegi aktív állománya 70-80 ezer fő közé tehető, a tartalékosok pontos számát a minisztérium titkosította. Az ügy komoly kérdéseket vet fel nemcsak a hadsereg belső ellenőrzésével kapcsolatban, hanem az állami intézmények transzparenciáját és biztonsági kockázatkezelését illetően is. Mert ha a kiképzett katonák piaci áruvá válnak, és a tárcák évekig csak hallgatnak róla, akkor felmerül a kérdés: ki irányítja valójában a román haderőt? És milyen határa van az állam ellenőrző szerepének egy globális zsoldospiacon?