Nagy veszélyt jelentene a romániai állományra a száj- és körömfájás betegség, megelőző lépéseket tesznek

Nemzetbiztonsági kérdésként kezeli a román kormány a száj- és körömfájás betegség elterjedésének megakadályozását Romániában, hiszen a vírusos fertőzés tönkretenné a farmokat, a genetikai állományt és az élelmiszeripart is – hangzott el Florin-Ionuț Barbu mezőgazdasági miniszter marosvásárhelyi látogatása során a Székelyhon beszámolója szerint.

A Magyarországon a szarvasmarha, disznó, birka, kecske, bivaly és szarvas állományt, azaz a párosujjú patás állatokat pusztító, erősen ragályos vírusos betegség Romániában még nem ütötte fel a fejét, és ez jól is van így. De hogy így is maradjon, azért megelőző lépéseket kell tenni. Az egyik ilyen a tájékoztatás. Mivel a vírus elsősorban a gazdákat érinti, így legfőképpen őket kellene megfelelő információval ellátni a védekezésről.

A beszámoló szerint Florin-Ionuț Barbu mezőgazdasági miniszter is hasonló oknál fogva érkezett szerdán a Maros Megyei Prefektusi Hivatal nagytermébe. A találkozón a gazdák tíz napirendi ponttal készültek, köztük a legfontosabb téma, amelyről másfél órát vitatkoztak a résztvevők, a száj- és körömfájás betegség volt.

A Székelyhon szerint a téma kapcsán a miniszter elmondta, az európai uniós szinten gondot jelent a betegség terjedése, és arról értesült, hogy Magyarországon újabb két gócpontot fedeztek fel. És lehetséges, hogy uniós szinten bevezetik a megelőző oltást. Jelenleg nem lehetséges, hogy csak Romániában oltsák be a veszélynek kitett állatokat, meg kell várni az uniós döntést. A politikus továbbá hangsúlyozta, hogy a ragályos betegség terjedése Romániában nagyon nagy veszélyt jelent a szarvasmarhafajták genetikai állományára, súlyosan érintené az élelmiszeripart és tönkretenne sok farmot. Florin-Ionuț Barbu azt mondta, hogy az állategészségügyi szakemberek és a rendőrök 24 órás ellenőrző pontokat állítanak fel az országhatároknál, és minden, hús- vagy tejet szállító tehergépkocsit ellenőrizni és fertőtleníteni fognak.

A felszólaló gazdák viszont úgy érzik, nincsenek eléggé védve az érdekeik, a szigorítások ellenére nagy cégekhez hoznak be külföldről nyers tejet. Úgy értékelték, hogy a minisztériumnak hatékonyabban fel kellene lépnie annak érdekében, hogy megakadályozza a vírus terjedését. Kérdésként hangzott el, hogy helyi szinten hogyan kell a farmra beérkező autók és dolgozók fertőtlenítését elvégezni, miért csak képzésen résztvevő személyek végezhetik azt, és mit tegyenek azokon a hegyvidéki településeken működő farmokon, ahol nincs erre szakképzett személy. A gazdák arról is beszéltek, hogy vadállatok is terjeszthetik a vírust, erre is oda kell figyelni.

A lap szerint a miniszter megígérte, hogy szabályozni fogják a fertőtlenítés módját, hogy azt a helyi alkalmazottak is elvégezhessék a kis és nagyobb farmokon, hegyvidéki településeken is. A politikus ugyanakkor cáfolta azt, hogy jelenleg szabadpiacról vásárolt tejet hoznak be az országba, de elismertre, hogy a nagy cégek által megkötött szerződések esetében még van nyerstej-behozatal.

A Maros Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Igazgatóság vezetője, Nagy Péter Tamás a találkozó alkalmával elmondta, hogy jelenleg Maros megyében nem jön egyetlen tehergépkocsi sem külföldről nyers tejjel. Akik eddig importtejet is felhasználtak, helyi, kisebb farmoktól szerzik be a szükséges mennyiségeket, hogy megelőzzék a veszélyes vírus esetleges behozatalát.