Olyan szemétért is fizetniük kell a sepsiszentgyörgyi vállalkozóknak, amit ki sem dobnak

A köztisztaság és a hulladékelszállítás elengedhetetlen az egészségünk és jó közérzetünk megőrzése érdekében, de mi van akkor, ha olyan szemétért kell fizetni, ami nincs? A háromszéki cégvezetők arra panaszkodtak a Transtelexnek, hogy nem elég az infláció, az adók, az esetleges adókedvezmények eltörlése, évek óta kötelezik őket arra, hogy fizessenek egy hűtőládányi (400 liter) hulladék elszállításáért, még akkor is, ha cégük ennek a töredékét termeli, vagy semmilyen szemete nincs. Ami kicsit olyan, mintha a villany, a gáz, a telefonszolgáltatónk többet számolna el nekünk egy hónap alatt, mint amennyit éves szinten felhasználtunk.

Az általunk megkeresett vállalkozók igazságtalannak érzik, hogy a sokszorosát fizetik a reálisan termelt szemetüknek, mert a helyi hulladékszállító cég nem képes lekövetni a szemét útját, helyette „szemétadót vet ki” és – állításuk szerint – mások ügyeskedését is a kisvállalkozókkal fizetteti meg.

A panaszosok körében lavinát indított el a Sepsiszentgyörgyi szégyenfal nevű Facebook-csoportban közzétett bejegyzés, amelyben egy magánvállalkozó szóvá tette, hogy bár számítástechnikai cége ebben az évben még nem termelt semmiféle szemetet, kukája így üres maradt, mégis kiszámlázták neki a szemétszállítást. Bejegyzéséhez csatolta a januári számlát is, amelyben az áll, hogy 400 liternyi (0,40 köbméter) szemét elszállításáért 108 lejt kell fizetnie.

A cégvezető beszámolója szerint a szolgáltatást tavaly összesen mindössze két alkalommal, 2023-ban pedig három alkalommal vette igénybe, ekkor minimális mennyiségű elektronikai hulladékot adott le, ennek ellenére rendre ki kellett fizetnie minden hónapban a Tega RT által meghatározott 400 liternyi mennyiséget.

„Éves értelmezésben 1296 lej az alig valamiért. Tudom, számos cég, jogi személy van, aki ugyanebben a helyzetben van. Miért nem hallatjuk a hangunkat? Tudom, akik próbáltak a Tega-nál valamit kiegyezni, semmitmondó választ kaptak: erre szerződtek, ez a minimális mennyiség, örüljenek, hogy nem fizetnek többet. Tisztelem a Tega munkáját, példaértékűen tiszta Sepsiszentgyörgy. De számlázási rendszere nem az illetékre vall, hanem az adóra. Mondhatni, a Tega így adóztatja a szemetet nem termelő cégeket, jogi személyeket” – jelentette ki a vállalkozó. A vállalkozó „gyomorforgatónak” nevezte az illeték címszó alatt a cégektől, jogi személyektől beszedett „szemétadót”.

A kisvállalkozók úgy érzik, nem szemetet, hanem évi több mint ezer lejt dobnak ki

„Mivel hogy te nem vetted igénybe a szolgáltatásukat, a helyedbe kikérném egy ügyvéd véleményét. Ha kötelező a Tegának számlázni akkor számlázzanak 0.01 köbmétert. Egyetértek veled, nagyon nem korrekt amit művelnek, kérdés hogy jogilag hogyan lehet megtámadni” – reagált egy hozzászóló Miklóssi bejegyzésére a Facebook-csoportban.

Egy másik vállalkozó szerint nem átlátható, hogy mi alapján szabják ki a díjat, és úgy érzi, a cégek egy részével fizettetik meg azoknak a vállalkozásoknak a begyűjtött szemetét is, akik nem fizetnek évek óta. Hozzászólására többen is jelezték, hogy tudomásuk van olyan cégekről, amelyek nem fizetnek.

Cégük vendéglátóipari egységként havi 135 lejt fizet, miközben tőlük minden üveg- és műanyagpalackot a betétdíjas visszaváltási rendszerben (RetuRo) szállítanak el, írta egy kocsmatulajdonos. „Nem igaz, hogy semmi szemét nem termelődik ezen kívül, ám nem 135 lejre. Tehát volna mire panaszkodni” – tette hozzá.

Egy építőipari cég vezetője arról számolt be, hogy kérést tett le a Tegához, mivel a cég az otthonában van bejegyezve, fizikai személyként tehát már fizet a szolgáltatásért és a cégnek ott nincs aktivitása, hisz nem ott dolgozik, hanem a telephelyen. Ennek ellenére kötelezték a vállalkozását, hogy fizessen 75 lejt havonta. „Sajnos az embereket nagyon lehúzzák minden szempontból” – jegyezte meg.

Egy fodrászat tulajdonosa hozzátette, náluk is termelődik bizonyos mennyiségű hulladék, de az évi 1296 lejtől PFA-sként „görcsbe rándul a gyomrom”. „Biztos vagyok benne, hogy összefogással enyhíthetnénk, akár meg is szüntethetnénk ezeket a gondjainkat!” – szorgalmazta a kiskereskedelmi vállalkozó. „Ez van nálunk is, de jövő hónapban bíróságra megyünk!” – jegyezte meg egy másik cégvezető.

Volt, aki megjegyezte, hogy cége székhelyén már négy éve senki sincs, mert otthonról dolgoznak, mégis fizetik az évi több mint ezer lejt a Tegának. „Vissza lehet nézni kamerafelvételeken, hogy szemetet sem vittek el a cég székhelyéről!” – bizonygatta a vállalkozó.

Úgy tűnik, a Tega nem csak Kovászna megyében tevékenykedő cégekkel jár el hasonlóan. Egy berecki vállalkozó úgy fogalmazott: „Két éve levelezünk velük, személyesen is tettem le kérést, mert tényleg semmi szemetet nem rakunk ki, mert nincs, mivel a cég tevékenysége más (Szeben) megyébe van. Írásban semmit nem válaszoltak, csak telefonon, majd küldték a szerződést e-mailben. Azt nem fogadtam el, ezért a tanácshoz küldtek” – írta Biszak Bara-Németh Ildikó. A vállalkozó szerint végül a berecki tanácsnál kötöttek szerződést, ahol pár lejjel többet fizetnek, 110 lej körül, de 1 köbméterre (1000 liter).

Míg az olykor környezetre is káros tevékenységgel bíró nagyvállalatok aligha érzik meg az ilyen intézkedések súlyát, a beszélgetésekből kitűnt, hogy a kisebb cégeknek az ezer lej is számít, különösen akkor, ha azt a pénzt megítélésük szerint a semmiért fizetik.

A nyilvános csoportban megjelenő panaszokat a Tega Rt Facebook-oldala is látta, bizonyos esetekben hozzászólásban is jelezte, hogy álláspontja szerint valótlanságot állított valaki, vagy azt, hogy a panasz megoldására kérvényt kell benyújtani náluk, esetleg a tanácshoz kell fordulni.

A rendszer másik anomáliájára egy sepsiszentgyörgyi fordítóiroda vezetője, Gáspár Alpár hívta fel a figyelmünk. A vállalkozó, akivel telefonon beszéltünk, elmondta, egy fordítóiroda a papírszeméten kívül más hulladékot nem termel, a papírral meg úgy vannak, hogy az nem a szemétben végzi. „Fordítóként személyes adatokkal dolgozunk, ezért az ügyfeleink után fennmaradó papírszemetet csak papírdarálóba téve, ledarálva lehetne eldobni, de ezt én nem tartom helyesnek, mert mi van, ha valaki veszi a fáradtságot és összerakja a leőrölt darabokat” – mondta a fordító, aki falun talált jobb módot rá, hogy megszabaduljon a papírszeméttől, s bár logikus lenne, hogy amennyiben nem ad le szemetet, nem kell fizetnie, ő mégis évek óta fizeti a Tega által rá is kiszabott 0,40 köbméter szemetet, azaz a havi 108 lejt.

„A Tega Rt-nél nem akarták elhinni nekem, hogy a cég alkalmazottai pizzás dobozt sem dobnak el”

– mondta a cégvezető, aki többször is kérvényezte, hogy legalább a minimális mennyiséget határozzák meg az ő esetében, ha már nem termel szemetet. Hiába érvelt azzal, hogy a cég a saját otthonában van bejegyezve, tehát ő kétszer fizet jelenleg a szemételszállításért, a cég alkalmazottai pedig fizikai személyként már fizetnek a Tega szolgáltatásáért, a hulladékkezelőt ezzel nem győzte meg, így azóta is fizetheti a havi 400 liter szemetet.

Hasonlóképp járt Páll Zita is, aki egy turkálót vezet Sepsiszentgyörgyön. Ők is megkötötték a szerződést, mert kötelező volt, de azt mondja, a turkálóban legfeljebb ruhát tudnának eldobni, azoktól azonban más módon kell megszabaduljanak. „A ruhákat nem vethetjük bele a kukába, de fizetnünk kell a havi 110 lejt, ami ugyan nem korrekt, de amíg a cég működik, addig nem lehet megszüntetni velük a szerződést” – mondta Páll Zita.

A működési engedély feltétele a Tegával kötött szerződés, de van, aki sikeresen kért szerződésmódosítást

Perelni, petícióval nyomást gyakorolni, tüntetni és levelezni – ezeket a megoldásokat látják a problémára a vállalkozók, a legtöbben azonban még megvárják az egyéni kérésükre kapott választ, mielőtt jogi útra terelnék az ügyet, vagy a nyilvánosság erejével igyekeznének igazukat kiharcolni.

Az önkormányzathoz egyelőre nem érkezett panasz az ügyel kapcsolatban, tudtuk meg Tóth-Birtan Csaba alpolgármestertől, aki a Tegának a hulladékgyűjtést kiszervező társulás, az Öko Sepsi elnöke is. „Ha érkezik, természetesen kivizsgáljuk” – jelentette ki.

Biszak Bara-Németh Ildikó vállalkozó elmondta, megkeresett már egy ügyvédet, aki viszont nem biztatta sikerrel. „Felhívtam egy szentgyörgyi román ügyvédet, aki azt mondta, hogy sajnos úgy van megszerkesztve a törvény, hogy ha tíz cég is van bejegyezve egy fizikai személynek a lakására, attól még mindegyik köteles kifizetni a járulékot. Jelenleg nem lehet semmit tenni ez ügyben” – mesélte, hozzátéve, hogy tudomása van azonban olyan esetről, hogy egy cégvezető perelt és megnyerte a pert.

A Transtelex által megkérdezett jogász látatlanban azt tanácsolta a cégeknek, hogy amennyiben a céget nem a megfelelő kategóriába sorolta a Tega, és ezért többletköltségeket számolnak fel, vagy eszközöljenek ki szerződés módosítást, vagy bontsák fel a szerződést.

Amikor ugyanis a szerződést megkötötték, jogi szempontból elfogadták a Tega Rt feltételeit.

A szerződés módosítását el is érte Gábry Melinda fodrász, aki a Facebook-bejegyzés nyomán kialakult beszélgetés után írt levelet Tegának, és kérte az általuk megszabott hulladékmennyiség csökkentését, ami a leadott mennyiséghez képest „irreálisan magas”, és azt is kilátásba helyezte, hogy amennyiben nem változtatnak, akkor akár peres úton, de „harcolni” fog. Ezután a Tega 0,40-ről 0,25 köbméterre csökkentette a minimálisan kiszámlázott mennyiséget.

Gábry Melinda szerint azonban a háromszéki hulladékszállító korábban önkényesen növelte a kötelezően kifizetendő hulladékmennyiséget. A fodrászattulajdonos a Transtelexnek azt mesélte, 16 évvel ezelőtt indította el az üzletét, 2009-ben kötött szerződést a Tega Rt-vel, mert addig nem adják ki a működési engedélyt a sepsiszentgyörgyi helyi tanácsnál, amíg nincs szerződés kötve. A szerződésben a Tega „önkényesen megszab” egy minimális szemétmennyiséget, ami ekkor még 0,30 köbméter volt, 300 liter, amit egy Opel Corsa csomagtartójának a térfogataként lehetne a legkönnyebben elképzelni. Ezért ekkor még havi 19,50 lejt kellett fizetnie, akkor is, ha ennek egy kis részét sem termelte ki. 2011-ben a Tega egyoldalúan száz literrel, 0,40 köbméterre növelte a minimális hulladékmennyiséget, ami az infláció miatt már 108 lejbe kerül havonta. „Ezt már igencsak borsosnak tartom!” – jegyezte meg Gábry.

Az egy alkalmazottal működő fodrászat becslése szerint ugyanis maximum 90 liter (havi két 45 literes zsák) szemetet termel, ami 1080 liter lenne éves szinten, ehelyett évi 4,8 köbméternyi hulladék elszállítását fizette ki, ami 4800 liternek felel meg, több mint négyszerese a ténylegesen termelt mennyiségnek.

Gábry Melinda állítása szerint korábban is próbált változtatást kérni, de a Tega Rt évekig azzal érvelt, hogy minden kisvállalkozás számára az a minimum mennyiség, amit neki kiszámláznak, „s örvendjek, hogy csak ennyi”. A Facebook-csoportban azonban kiderült, hogy van, aki kevesebbet fizet.

„Ismerek olyan kisvállalkozót (kézműves gyöngyfűző), aki néhány évvel ezelőtt az én unszolásomra kérelmezte a vállalkozására kirótt szemétdíj alóli felmentését. Felmentették. Azóta csak a személyre mért 23 lejt fizeti. Taxis vállalkozót is ismerek ugyanebben a felállásban, amit korrektnek is tartok. Még a kérésem leadása előtt jutott tudomásomra, hogy létezik kisvállalkozó, aki 0,30 köbméter hulladék után fizet. Nos, úgy tűnik, hogy a Tega a hasára ütve szabja meg évek óta a vállalkozások hulladéktermelésének mennyiségét” – jegyezte meg Gábry.

„Természetesen, ezentúl is támogatom és kiállok azon vállalkozókért is, akiknek a kérelmét igazságtalanul bírálták. Az aláírásommal – vagy akár azoknak gyűjtésével – ha segíthetek másoknak, akkor gondolkodás nélkül adom és segítek” – hangsúlyozta a vállalkozó egy esetleges petícióra online utalva. Hozzátette, ez alapján joggal kérhetné visszamenőleg a 2011 óta kifizetett havi 150 kilogramm pluszba kirótt összeget. „Így ha jogi útra terelődik az ügy, akkor is felzárkóznék a többi panaszos mellé” – jelentette ki.

A Tega szerint törvényesen járnak el

„Senki sem fizetne szemetet, ha az alapján határoznák meg a szükséges mennyiséget, hogy a vállalkozások mennyi szemetet vallanak be” – jelentette ki érdeklődésünkre Máthé László, a Tega Rt vezérigazgatója. Hozzátette, tudomása van azokról a panaszokról, amik a Sepsiszentgyörgyi Szégyenfal csoportban elhangzottak, de azt is tudja, hogy senki sem szeret fizetni a szemetéért, holott a Tega Rt Kovászna megyében 50 000 tonna hulladékot gyűjt össze évente.

A vezérigazgató elmondása szerint, amikor az ügyfél szerződést köt velük, akkor közösen határozzák meg, hogy mennyi a minimális szemétmennyiség. Ilyenkor azonban „mindenki azt próbálja eladni, hogy nincs hulladéka, ezért is van a törvénykezésbe foglalva, hogy mindenki hulladéktermelőnek számít” – magyarázta az igazgató. Ezzel indokolta azt is, hogy a cégek saját felelősségre nem nyilatkozhatják azt, hogy nincs hulladékuk, és kötelező szerződést kötniük a hulladékszállítóval vagy egy speciális illetéket kell fizetniük.

Ugyanakkor az igazgató képtelenségnek nevezte a cégek szemetelésének ellenőrzését, addig, amíg a hulladékgyűjtő konténerek köztereken vannak elhelyezve. „Nem tudunk rendőrt játszani, hogy ellenőrizzük kinek mennyi hulladéka van. A székely ember pedig furfangos, azt mondja, nincs hulladéka, és megszabadul tőle köztereken, ha másképp nem, leteszi a hulladékgyűjtő mellé, és ezt ugyanúgy össze kell szedni, ezt ki fizeti ki? Akkor az önkormányzat kell kifizesse helyettük, mert közterületen van” – magyarázta az igazgató.

A törvénybe és az Öko Sepsi Társulás szabályzatába is belefoglalt paragrafusok alapján a minimum hulladékot nem 0,40 köbméterben, hanem 0,25 köbméterben határozzák meg, mondta el az igazgató, aki szerint a havi 250 liter szemetet csak az intellektuális tevékenységet végző cégek vagy a körmösök, fodrászok esetében szokták megszabni. Ha ez nem így történik, a cégeknek van lehetősége módosításra.

Az igazgató megerősítette azon hipotézisünket is, hogy jellemzően alkalmazottakkal rendelkező cégekre szabták ki a 0,40 köbmétert. Ezt azzal magyarázta, hogy az alkalmazottak ételt fogyasztanak, és ezt a munkahelyükön teszik. Törvény szerint pedig többet is meghatározhatnának, ha az alkalmazottak számát a cég székhelyének négyzetméterére vetítenék. Máthé László szerint mindössze egyetlen esetben kivételeznek jogi személyekkel szemben, akkor, ha taxisokról van szó. „Taxistól nem veszünk el pénzt. Itt akkor van baj, ha a környezetvédelem ellenőrzi, mert akkor még a taxis is büntethető” – jelentette ki.