J. D. Vance: Gyenge hírszerzési bizonyítékok alapján semmisítették meg a román elnökválasztást

Az Egyesült Államok alelnöke, J.D. Vance a müncheni biztonsági konferencián tartott beszédében bírálta az európai demokrácia helyzetét, különösen a romániai elnökválasztás érvénytelenítése kapcsán. Kijelentette, hogy a romániai elnökválasztás érvénytelenítéséről szóló döntés „egy hírszerző szolgálat ingatag gyanúján és a kontinentális szomszédok hatalmas nyomására” történt.

„Ha a demokráciátok lerombolható egy másik ország által internetes reklámra fizetett néhány százezer dollárral, akkor nem lehet túl erős” – jelentette ki Vance, nyíltan megkérdőjelezve az alkotmánybíróság döntésének jogosságát és a romániai demokrácia állapotát. Hozzátette, hogy ha ez az érvelés igaz lenne, akkor Románia demokráciája kezdettől fogva gyenge alapokon állt.

Vance beszédében arra is kitért, hogy a legnagyobb fenyegetés Európára nem külső szereplőktől, például Oroszországtól vagy Kínától érkezik, hanem belülről: „A fenyegetés belülről jön: Európa visszavonulása néhány alapvető értékétől – olyan értékektől, amelyeket az Egyesült Államokkal is oszt.”

Bírálta Thierry Breton volt uniós biztost is, aki szerinte nyíltan támogatta a román választások érvénytelenítését, és jelezte, hogy hasonló lépéseket akár Németországban is meg lehetne tenni. Vance szerint az ilyen kijelentések „sokkolóak az amerikai fülnek”, és felvetik a kérdést, hogy Európa valóban a demokratikus normák szerint működik-e.

„Évek óta azt mondják nekünk, hogy minden, amit finanszírozunk és támogatunk, a közös demokratikus értékeink nevében történik, az Ukrajnával kapcsolatos politikánktól kezdve a digitális cenzúráig mindent a demokrácia védelmeként tüntetnek fel. De amikor azt látjuk, hogy európai bíróságok választásokat érvényteleníttetnek, és magas rangú tisztviselők fenyegetőznek azzal, hogy más választásokat is érvénytelenítenek, akkor meg kell kérdőjeleznünk, hogy elég magasra tesszük-e a mércét” – fejtegette az alelnök.

Vance és az amerikai-EU viszony feszültségei

Vance müncheni felszólalása része volt európai körútjának, amely során az Egyesült Államok és az Európai Unió közötti egyre feszültebb kapcsolatokat érintette. Az amerikai alelnök szerint Európa politikai vezetői eltúlozzák Oroszország befolyását belpolitikájukban, miközben elnyomják a rendszerellenes pártok felemelkedését és korlátozzák a szólásszabadságot.

A Trump-adminisztráció gazdasági intézkedései is élezik a transzatlanti viszonyt: az Egyesült Államok vámokat készül kivetni az európai acél- és alumíniumimportra, valamint jelentős adókat vethet ki az EU-ból érkező autókra. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke élesen bírálta ezt a politikát, és arányos válaszlépéseket helyezett kilátásba.

Az ukrán háború kérdésében az amerikai kormányzat továbbra is kettős üzeneteket küld. Míg Donald Trump hajlandóságot mutat a tárgyalásokra Oroszországgal, addig Vance Münchenben azzal fenyegette Moszkvát, hogy további szankciókat vezetnek be, és növelni fogják Ukrajna katonai támogatását, ha az orosz vezetés nem hajlandó elfogadni egy olyan békét, amely garantálja Ukrajna függetlenségét.

Amerikai bírálat az európai politikai elitnek

J.D. Vance felszólalásának egyik központi témája az volt, hogy Európa egyes politikai elitjei elnyomják az eltérő véleményeket, és kizárják a populista pártokat a politikai diskurzusból. A müncheni konferencia szervezőit is bírálta, amiért megakadályozták, hogy bizonyos politikai mozgalmak képviseltessék magukat.

„Nem teremthető meg a biztonság, ha félnek a másféle hangoktól, az eltérő véleményektől. Ha félnek saját választóiktól, Amerika semmit nem tud önökért tenni” – mondta Vance, ezzel arra utalva, hogy az Egyesült Államok sem védhet meg egy olyan rendszert, amely saját polgáraitól fél.

Összességében Vance beszéde világossá tette, hogy az amerikai kormányzat nem elégedett az európai demokrácia állapotával, és felszólította az uniós vezetőket, hogy fogadják el a politikai sokszínűséget, lépjenek fel az illegális migráció ellen, és tartsák tiszteletben a demokratikus alapértékeket. Beszéde azonban megosztó fogadtatásra talált, és tovább mélyítheti az Egyesült Államok és az EU közötti politikai ellentéteket.