Ellenzi Hargita megye újabb címertervét a Dan Tanasă-vel együttműködő román civil szervezet

Ellenzi Hargita megye újabb címertervét a Kovászna, Hargita és Maros Megyei Románok Civil Fóruma, azt állítva, hogy nincs benne utalás a székelyföldi megyében élő román közösségre – írja az MTI a román civil szervezet közleménye alapján.

A közleményben a civil fórum a három székelyföldi megye román közösségeinek képviselőjeként határozta meg magát, és aláhúzta: határozottan ellenzi, hogy a Hargita megyei önkormányzat „kapkodva” próbálja elfogadtatni a megye címerét. Szerintük ez az elmúlt 15 év elutasított próbálkozásainak újabb kísérlete. Azt állítva, hogy a megye címerére tett jelenlegi javaslat nem tartja tiszteletben a címertan szabályait, „zsúfolt”, hiányolja „egy hivatalos jelkép egyszerűségét”, és szerinte egyetlen olyan elem sincs rajta, mely a megye román közösségeire utalna.

Ez aggasztja őket, és „kérdőjeleket vet fel a kezdeményezés valódi célját illetően” – írta a magyar vezetésű székelyföldi önkormányzatokat rendszeresen bíráló civil szervezet. Kijelentették: a címertervet ebben a formában már elutasította az illetékes bizottság, melynek szükséges a jóváhagyása. „Határozottan elutasítjuk ezeket a kísérleteket, és úgy véljük, ez újabb diszkriminatív cselekedet és újabb része a jelképháborúnak, amelyben az említett megyékben lakó románokat állandóan kizárták a térség kulturális és történelmi identitását meghatározó folyamatból” – áll a közleményben. Hozzáteszik: a címer elfogadására irányuló törekvéseket „nyilvánvalóan” politikai érdekek diktálják, melyek nem tükrözik a székelyföldi megye teljes lakosságának akaratát. Találkozót kértek a megye vezetésétől, hogy párbeszéddel „méltányos és reprezentatív megoldást” találjanak a megye valamennyi lakosa számára.

Bíró Barna Botond, a Hargita Megye Tanácsának elnöke a román civil szervezet kifogásai kapcsán úgy nyilatkozott: a megye címerére tett javaslat közvitán van, várják rá az észrevételeket, utána szavaz róla a közgyűlés. A címer tervét pedig az Országos Heraldikai Bizottság javaslata alapján módosították, ezt a változatot tették közzé véleményezésre.

A Hargita Népe korábbi cikke szerint a legújabb címertervet január 8-án tették közzé véleményezésre, február végén-március elején terjesztik a közgyűlés elé. A lap emlékeztetett, hogy a megyecímer elfogadása évtizedek óta húzódik, hiányában a megyei közgyűlés több éve egy logót használ a hivatalos iratokon, felületeken.

Szekeres Attila István sepsiszentgyörgyi heraldikus, az Erdélyi Címer- és Zászlótudományi Egyesület elnöke a lapnak elmondta: személyesen tárgyalt a kifogásolt korábbi változatról az országos bizottság tagjaival, és észrevételeik alapján apró módosításokat eszközölt.

Mint közölte, Hargita megye címertervét a történelmi Udvarhelyszék és Csíkszék címeréből kombinálta össze eredeti tervezője. Alapja ezüsttel és kékkel negyedelt lekerekített szélű, úgynevezett háromszögű pajzs, közepén szívpajzzsal. Az első mezőben ezüst alapon öt vörös kereszt, a másodikban kék mezőben arany nap és ezüst holdsarló látható, a harmadik kék hátterű negyedben egy háromtornyos közigazgatási épület stilizált képe, míg a negyedik ezüst mezőben négy zöld hegy egy-egy fenyőfával, közöttük három ezüst folyó zúdul alá. A négy mező fölött helyezkedik el a szívpajzs, melyen kék mezőben a csíksomlyói kegyszobor képe, Szűz Mária látható, karjában a gyermek Jézussal és arany jogarral.

Hargita megyében élnek a legmagasabb arányban magyarok egész Erdélyben. Hargita megyében a legutóbbi népszámlálás (2021) eredményei szerint a megkérdezettek 232 ezren (85,7 százalék) vallották magukat magyarnak. Arányaiban többen, mint a 2011-es népszámláláson, amikor a megye lakosságának 82,9%-át jegyezték fel magyarként.