Javultak a rákos betegek túlélési esélyei, de Románia még lemaradásban van

Romániában átlagban kevesebb daganatos megbetegedést azonosítanak, mint az EU-ban, de többen halnak meg. A férfiaknál prosztatarákot azonosítanak a leggyakrabban, de a tüdőrákban halnak meg a leginkább, míg a nőknél az uniós tapasztalatokhoz képest különösen magas a méhnyakrákkal diagnosztizáltak száma, ami nyilván összefügg a humán papillomavírus (HPV) elleni védőoltás alacsony elterjedtségével nálunk, állapította meg az Európai Bizottság hétfőn kiadott jelentése. Az uniós tagállamok, illetve az izlandi és norvégiai helyzetről szóló dokumentum a jelenlegi helyzet leírása mellett kitér a kockázati tényezők elemzésére, a korai felismerésre, a romániai viszonyokra és a rákellátás minőségére is. Mi is eszerint foglaltuk össze.

Arányaiban kevesebb megbetegedést diagnosztizálnak Romániában, mint az EU-ban

A jelentés szerint a rákos megbetegedések előfordulása Romániában továbbra is az uniós átlag alatt maradt: az összes rákos megbetegedés előfordulási aránya a férfiak körében 2%-kal, a nők körében 12%-kal volt alacsonyabb, mint az uniós átlag.

Számszerűen a férfiak körében 100 ezer lakosra 674 daganatos megbetegedés jutott Romániában, és 684 volt az EU-s átlag. A nők esetében 100 ezer lakosra 428 megbetegedés jutott Romániában és 488 az EU-ban.

A férfiak körében a négy leggyakoribb ráktípus a prosztata-, a tüdő-, a vastagbél- és a hólyagrák, amelyek az összes megbetegedés 58%-át teszik ki Romániában (szemben az uniós 59%-kal). Mindezt úgy, hogy a leggyakrabban előforduló prosztatarák aránya nálunk alacsonyabb, mint az EU-ban: 20% szemben a 23%-kal. Ugyanakkor az EU-n belül Romániában a legmagasabb a gége-, a máj- és az orrgarati rák előfordulási aránya a férfiak körében, és a második legmagasabb az ajak-, a szájüreg- és a szájgaratrák esetében.

A nők körében az EU-ban leggyakrabban előforduló négy rákos megbetegedés (emlőrák, vastagbélrák, tüdőrák és méh) a romániai nők körében a rákos megbetegedéseknek 52%-át tette ki (szemben az EU-ban előforduló 57%-kal). Az emlőrák előfordulási aránya 28% Romániában, szemben az EU-ban előforduló 30%-kal, tüdőrák 7%, szemben az uniós 9%-kal.

Szemben az EU-s tapasztalatokkal Romániában a méhnyakrák a harmadik leggyakoribb rákos megbetegedés a mell- és a vastagbélrák után. A méhnyakrák előfordulási aránya Romániában majdnem háromszorosa (100 ezer emberre 33 eset jut) az EU-s átlagnak (12 eset), ami összefügg a humán papillomavírus (HPV) elleni védőoltás alacsony elterjedtségével nálunk. Ugyanakkor Romániában a legmagasabb az EU-ban a máj- és orrgaratrák előfordulási aránya a nők körében.

Az Országos Statisztikai Intézet adatai szerint 2022-ben 45 866 személy halt meg daganatos megbetegedésben Romániában.

A jelentés készítői által használt 2021-es adatok szerint 100 ezer főre vetítve 243 személy halt meg daganatos megbetegedésben, ami 3%-kal meghaladja az uniós átlagot, de például jóval a magyarországi mutató alatt van, ahol 310 a daganatos halálozás jutott 100 ezer főre. Romániában a férfiak körében 10%-kal volt magasabb a halálozási mutató, mint az uniós átlag, a nők esetében viszont 4%-kal alacsonyabb arányt jegyeztek.

Megjegyzik ugyanakkor, hogy a daganatos halálozási arányok a 2011 és 2021 közötti időszakban szerényebb javulást mutattak Romániában, mint az EU-ben – különösen a férfiak esetében. A romániai férfiak körében a 2011 és 2021 közötti időszakban a daganatos halálozások 8%-os csökkenése jelentős volt, mégis kisebb volt, mint az uniós átlag, ahol 16%-os csökkenést jegyeztek, de elmaradt a gazdaságilag hasonló országokhoz képest is, ahol 12%-os javulást regisztráltak.

A nők körében a halálozási arány 2011 és 2021 között 7%-kal csökkent. Ez a változás némileg alacsonyabb volt, mint az uniós átlag, ahol 9%-os volt a csökkenés, de legalább megegyezik a gazdaságilag hasonló országainak átlagával.

A férfiak esetében a tüdőrák a daganatos halálozás vezető oka, míg a nők körében a mellrák.

Kiemelik, hogy míg a 2011 és 2021 közötti időszakban a tüdőrák halálozási aránya Romániában körülbelül ugyanolyan ütemben csökkent, mint az EU-ban, addig a mellrák okozta halálozás Romániában enyhén nőtt, szemben az EU-val, ahol csökkent az említett időszakban. Hasonlóképpen, míg az EU-ban a vastagbélrák okozta halálozás nagymértékben csökkent, addig Romániában ebben az időszakban növekedés volt tapasztalható mind a férfiak, mind a nők esetében.

Ugyanakkor a méhnyakrák okozta halálozás 2011-2021 között 25%-kal csökkent Romániában (szemben az uniós 16%-os csökkenéssel), igaz, 2021-ben még mindig háromszorosa az uniós átlagnak (Romániában 100 000 lakosra 12 halálozás jut 100 000 lakosra, szemben az uniós 4 halálozással).

Külön foglalkoztak az úgynevezett elkerülhető halálozásokkal, ami a jelentés szerint az említett évtizedben Romániában alacsonyabb mértékben csökkent, mint az EU-ban. Az elkerülhető halálozás egyaránt magában foglalja a hatékony népegészségügyi és prevenciós beavatkozásokkal megelőzhető haláleseteket, valamint az időben biztosított és hatékony egészségügyi beavatkozások révén kezeléssel elkerülhető haláleseteket.

Egyre több daganatos megbetegedéssel diagnosztizált lesz túlélő

Egy kis fogalommagyarázat először. A rák prevalenciája (előfordulási gyakorisága) a lakosság azon hányadát jelenti, akiknél rákot diagnosztizáltak, és még életben vannak, beleértve a jelenleg rákkezelés alatt állókat és azokat is, akik esetében a kezelés lezárult. A rákos megbetegedések ötéves prevalenciája azokat az embereket foglalja magában, akiket az elmúlt öt évben diagnosztizáltak. Ilyen szempontból minél magasabb a mutató, annál jobb, mert azt jelenti, hogy annál többen maradtak életben.

2022-ben Romániában a rákos megbetegedések ötéves prevalenciája 100 ezer főre vetítve 1512 eset volt, ami az egyik leggyengébb a vizsgált országok között, de ahogy a jelentés készítői megjegyzik, legalább gyorsan növekszik. Romániában 2010 és 2020 között jelentősen, 28%-kal nőtt életprevalencia (akiknél valaha diagnosztizáltak rákot, és élnek), ami meghaladja az EU-s átlagot.

Megjegyzik azt is, hogy a prevalencia valószínűleg tovább fog növekedni, mivel a rák korai felismerése és kezelése várhatóan javulni fog a 2022-ben elfogadott nemzeti rákellenes terv irányelveinek életbe léptetésével.

A kockázati tényezők előfordulása még mindig nagyon magas

Romániában a felnőttek körében riasztóan magas a rák kockázatát növelő tényezők elfordulása, illetve magas a légszennyezettségi szint is. Hiába vezettek be egy sor dohányzás-ellenőrzési intézkedést az elmúlt évtizedben, a romániai férfiak még mindig az egyik legmagasabb arányban dohányoznak az EU-ban. Másrészt az alkoholfogyasztás, a túlsúly és az elhízás, az alacsony fizikai aktivitás, az alacsony gyümölcs- és zöldségfogyasztás, a légszennyezés sem segít a daganatos betegségek kialakulási kockázatának csökkentésében, de még a HPV elleni védőoltás elterjedésében is az uniós országok alsó harmadában szerepel Románia.

Nem túl reménykeltő, hogy míg 2014-ben a romániai serdülőkorúak még alig valamivel dohányoztak magasabb arányban, mint az uniós átlag, addig 2022-re szétnyílt az olló. Az említett időszakban EU-ban 21%-kal csökkent a serdülőkorúak körében a dohányzás, Romániában nem volt változás. Így 2022-re az elmúlt 30 napban legalább egyszer dohányzó romániai serdülők aránya 35%-kal magasabb volt az uniós átlagnál. Emellett a romániai serdülők 43%-a számolt be arról, hogy használt már e-cigarettát, szemben az uniós átlag 35%-ával. Kiemelik, legalább a kormány minden intézkedést meghoz, hogy a fiatalok ne jussanak dohánytermékekhez, de azt is hozzáteszik, hogy szükség lenne a dohányzás-ellenőrzési politikák hatékony végrehajtására. Ugyanakkor a dohányzásról való leszokást segítő programokat/hivatalos állami segítséget hiányosnak tartják, és azt is írják, hogy az elsősorban kiskorúakat célzó egészségnevelési kampányok nem következetesek.

Ehhez jön hozzá, hogy az elmúlt évtizedben (2012 és 2022 között) a 15 évesnél idősebb lakosság körében 10 literről 12 literre nőtt az évente fejenként elfogyasztott tiszta alkohol mennyisége, és az uniós átlag felett van. Egyetlen pozitívum, hogy a serdülők mindössze 17%-a mondta, hogy életében fogyasztott már alkoholt, szemben a 23%-os uniós átlaggal. Dicsérik az elmúlt évek alkoholfogyasztást megelőző intézkedéseit (pl. az alkoholos italok reklámozásának betiltása az iskolák környékén), de megjegyzik, hogy nagyobb következetességre volna szükség ezeknek a politikáknak a végrehajtásában.

A nőknél ugyan magasabb az absztinensek aránya, mint a férfiak esetében, de az elhízás tekintetében már rosszabbul állnak. Romániában az elhízás és az alacsony fizikai aktivitás gyakoribb, mint az EU-ban. A romániai felnőtt nők körében 52%-os volt a túlsúlyosak aránya, míg az uniós átlag ebben a tekintetben 44%-os. Különösen az alacsonyabb iskolai végzettségű nőkre jellemző a túlsúlyosság.

Ehhez jön hozzá, hogy általában a romániai táplálkozási szokások rosszabbak, mint az EU egészének átlaga. 2022-ben az ország lakosságának 62%-a nem fogyasztott megfelelő mennyiségű gyümölcsöt, 64%-nak pedig a zöldségfogyasztása nem volt megfelelő a jelentés szerint, és ezekkel az adatokkal az utolsók között vagyunk az EU-ban.

Kiemelik, hogy a légszennyezettségi adatok rosszabb értékeket mutatnak, mint az EU-s átlag. A lakosság 2,5 mikrométernél kisebb részecskéknek (PM2,5) való átlagos kitettsége Romániában 2020-ban 14 µg/m³ volt, ami ugyan jelentős előrelépést jelent a 2011-es 21 µg/m³-ről, de elmarad az adott év uniós átlagától, 12 µg/m³. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által ajánlott határérték egyébként 10 μg/m³. A jelentés szerint 2021-ben a PM2,5-nek való kitettség volt a leginkább felelős a legmagasabb korai halálozási arányért az EU-ban: 100 000 lakosra 102 haláleset jutott a legszennyezettség miatt.

Bár a méhnyakrák előfordulási és halálozási aránya Romániában a legmagasabbak között van az EU-ban, a humán papillomavírus elleni átoltottság aránya alacsony. A HPV elleni védőoltási program első, 2008-as elindításakor nem sikerült elfogadtatni a lakossággal, és bár erőfeszítéseket tettek a védőoltás elterjesztésére, de ezek nem igazán voltak sikeresek, 2022-ben a 11-14 év közötti korosztály 5%-a kapta meg, míg 15-18 év közöttiek körében 6%-os volt az átoltottság, míg 2024 első felében olyan 10%-osra becsülték az oltási lefedettséget az országos elektronikus oltási nyilvántartás adatai szerint.

Az OECD becslései alapján a jelentésben azt írják, hogy a dohányzás mérséklésével lehetne a legtöbb rákos megbetegedést megelőzni, közel 66 ezerrel lehetne csökkenteni a daganatos megbetegedések számát 2050-ig.

Az alkoholfogyasztás mérséklésével valamivel több mint 18 ezer, míg a légszennyezettség csökkentésével több mint 17 ezer daganatos megbetegedés lenne megelőzhető a következő évtizedekben.

Romániában még hiányzik a rendszeres rákszűrési gyakorlat

Bár a tervekben a korai felismerés közegészségügyi prioritásként szerepel, de rendszeres rákszűrésre járás gyakorlata még nem jellemző, és a már meglévő programokat a világjárvány jelentősen megtorpantotta. A jelentés készítő szerint az sem kedvez a terjedésüknek, hogy a meglévő forrásokat az új rákos megbetegedések magas száma miatt diagnosztikára és kezelésre fordítják. Az emlőrák és a vastagbélrák esetében továbbra is alacsony a szűrés részvételi aránya, csupán a méhnyakrák szűrési aránya emelkedett.

Megjegyzik, 2019-ben az 50-69 éves nők körében 9% volt azoknak az aránya, akik az elmúlt két évben kétoldali mammográfiás vizsgálaton vettek részt, ami a legalacsonyabb arány az EU-ban. Ugyanebben az évben a vastagbélrák szűrési programban a jogosult 50-74 év közötti korosztály 3%-a számolt be arról, hogy részt vett ebben. Igaz, a 2008-as 2%-hoz képest ez előrelépést jelent. Ugyanakkor megjegyzik, hogy voltak előremutató kísérleti programok, amik azt jelzik, többen vehetik igénybe ezt a lehetőséget.

A méhnyakrákszűrést valamivel gyakrabban vették igénybe, 2019-ben a felmérések alapján a méhnyakrákszűrésen átesett 25-69 év közötti nők aránya Romániában 39%-os volt, ami a korábbi évekhez képest jelentős előrelépést jelent. A járvány okozta törésben – a jelentés készítői szerint – a korábbi kísérleti szűrőprogram alapján 2024-ben elfogadott országos stratégia hozhat fellendülést.

Pozitívumként leginkább annyit említenek, hogy a közegészségügy 2023-as felmérése szerint az elmúlt években javult a rák korai felismerésével és szűrésével kapcsolatos lakossági tudatosság. Akkor a lakosság 75%-a vélte úgy, hogy a rák gyógyítható, ha korán felismerik, és több mint 50%-uk egyetértett azzal, hogy a rák megelőzhető. „Ez azt mutatja, hogy a lakosság hajlandó lenne részt venni a megelőző programokban, ha a szolgáltatások rendelkezésre állnának és könnyen hozzáférhetőek lennének” – írják a jelentésben, majd megjegyzik, 2024-ben több mint 100 egészségügyi szolgáltatást tettek elérhetővé minden beteg számára, függetlenül a biztosítási státuszától, amelyek számos tumor korai felismerését tehetik elérhetőbbé. Úgy vélik, ezek várhatóan javítják majd a korai diagnosztikához való hozzáférést, és a kezelések megfelelő időben való elkezdését.

Az onkológiai ellátáshoz való hozzáférésben régiónként jelentős eltérések vannak

A jelentés utolsó részében a daganatos megbetegedések azonosításával és kezelésével kapcsolatos infrastruktúra helyzetét, illetve az egészségügy emberi erőforrásainak viszonyait összegzi. Romániában munkaerőhiány van az onkológiai ágazatban, ami nyilván kihat a daganatos betegségek megelőzésében, szűrésében, diagnózisában, kezelésében, nyomon követésében és a palliatív ellátás biztosításában is. Ugyanakkor a daganatos betegek ellátásában rendelkezésre álló egészségügyi munkaerő mennyisége az uniós átlag közelében van.

Az Egészségügyi Minisztérium adatai szerint 2022-ben az országban 100 ezer lakosra 4,4 onkológus jutott. 1 000 új rákos megbetegedésre 694 orvos, 1548 ápoló jutott. Mindkét mutató valamivel magasabb mint az uniós átlag, hogy 679 orvos és 1 376 ápoló jut 1000 új daganatos betegre. Ugyanakkor az egészségügyi munkaerő és a technológia egyenlőtlenül oszlik el az országban, aminek az az eredménye, hogy egyes betegeknek nagy távolságokat kell megtenniük a kezelés érdekében. Ez nemcsak hosszú várakozásokat jelentenek, hanem az ezzel járó többletköltségek akadályozhatják a kezeléshez való hozzáférést is megnehezítik.

De például az egészségügyi alapellátást nyújtó családorvosokból is hiány van, különösen vidéken. 2020-ban az ország 328 településen nem volt háziorvos, ami azt jelenti, hogy körülbelül félmillió ember azért nem volt bejelentkezve családorvoshoz, mert nem állt a rendelkezésére a szolgáltatás.

A diagnosztikai eszközökkel való ellátás idővel javult Romániában, de még mindig van ahová fejlődni.

Például a sugárterápiás berendezések mennyisége 2022-ben egymillió lakosra vetítve 5 darab volt, ami 38%-kal alacsonyabb az uniós átlagnál (8 darab), de még a gazdaságilag hasonló országok átlagánál (7,3) is alacsonyabb 32%-kal.

Igaz, 2013 óta 27%-kal nőtt a számuk. Ezzel együtt a 42 megyéből 24-ben még mindig nincs sugárterápiás berendezés. Három nagyobb onkológiai intézet működik az országban, és ezek betegei több mint 50%-a nagy távolságot tesznek meg azért, hogy oda eljussanak.

Hiányosságként említik, hogy jelenleg nincs onkológiai ápolói szakképzés, akik jelenleg a munkájuk közben sajátítják el a szükséges sajátos tudást. Kihívásként említik a technikai személyzet (pl. fizikusok és biokémikusok) hiányát, akiket nehezen tudnak megtartani az állami rendszerben. Ugyanakkor az onkológiai gyógyszerekhez való hozzáférés jelentősen javult az elmúlt években

Az OECD becslése szerint 2023 és 2050 között a rákbetegségek 1,7 évvel csökkentik (egy daganatos betegségek nélküli forgatókönyvhöz képest) a lakosság várható átlagos élettartamát Romániában. Emellett súlyosak lehetnek a rák mentális egészségre gyakorolt hatásai is, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet modellje szerint a daganatos megbetegedések miatt Romániában várhatóan sokkal magasabb lesz a depressziósok aránya, a 100 ezer főre vetített évente 21 eset juthat, míg az EU-ban átlagosan 17 eset vetítenek előre.

Akit részletesebben is érdekel a jelentés angolul itt érheti el, románul pedig innen lehet letölteni.