Ezek a megszorító intézkedések kerültek bele a salátarendeletbe

A salátarendelet átfogó intézkedései drasztikusan érintik a közszférát, a nyugdíjasokat, az IT- és építőipari dolgozókat, valamint a vállalkozásokat. Az intézkedések célja a költségvetés stabilizálása és az uniós elvárások teljesítése, azonban rövid távon jelentős terheket rónak a lakosságra és a gazdaság szereplőire. Miközben a háborús veteránok és a minimálbéren dolgozók némi kompenzációban részesülnek, a közepes és magas jövedelműek, valamint a vállalkozások nagyobb terhet vállalnak. A következő hónapokban várható, hogy a rendelet társadalmi és gazdasági hatásai komoly vitákat generálnak majd.

A rendelettervezetben előirányzott intézkedések között szerepel a költségvetési rendszerben dolgozók fizetésének, a prémiumoknak, az étkezési és a gyermekpénznek a 2024. novemberi szinten történő befagyasztása, az értékjegyek nem adása, kivéve a gyermekgondozási utalványokat, a megüresedett állások zárolása, a ledolgozott túlórák szabadidővel való jutalmazása, a nyugdíjak kiszámításának lényeges elemét jelentő referenciapont 81 lejes szinten tartása, valamint a szociális referencia mutató értékének a 2024 novemberében kifizetett szinten tartása, a politikai pártoknak juttatott támogatás 25%-os csökkentése a 2024-ben megítélt szinthez képest, illetve a szolgálati nyugdíjak inflációval összhangban történő aktualizálásának mellőzése.

A minimálbérrel rendelkezők megússzák

A közszféra dolgozóinak nyugdíját és fizetését befagyasztó megszorító rendelet előkészítésekor a radikális intézkedések alól – a Digi24 szerint – csak az alacsony jövedelműek mentesülnek. A minimálbérrel fizetett munkavállalók nettó béremelésben részesülnek.

Romániában jelenleg mintegy 5,5 millió bérmunkás van, ebből 1,3 millió közalkalmazott.

Többségüknek január 1-jétől nem emelkedik a fizetése. Január 1-jétől Románia áttér az európai minimálbérre, azaz a bruttó 4.050 lejre. Az átállásból mintegy 1,8 millió román állampolgár részesül, köztük néhány közalkalmazott. Ők nettó 200 lej pluszban részesülnek, és havi 2575 lejes jövedelmet kapnak. Az Országos Statisztikai Intézet szerint ez a jövedelem sem elegendő. A kényelmes megélhetéshez szerintük egy egyedülállónak havonta körülbelül 4000 lejes fizetésre lenne szüksége.

Létszámstop lesz a közszférában, befagyasztják a közalkalmazotti béreket, nem lesz nyugdíjemelés

Az Agerpres által szemlézett rendelet előírásai szerint:

• a közalkalmazotti béreket a 2024. novemberi szinten befagyasztják. Ugyanez érvényes a különféle pótlékokra, valamint az étkezési utalványok értékére is.
• A tervezet azt is előírja, hogy a túlórákat és a munkaszüneti napokon végzett munkát kizárólag szabadnappal lehet kompenzálni a közszférában. Ez alól csak a katonák, a rendőrök, a börtönőrök és a hegyimentők képezhetnek kivételt. Ők bérkiegészítésben részesülhetnek, ha nincsen mód arra, hogy 90 napon belül szabadnapot kapjanak a pluszmunkáért.
• 2025-ben a közintézmények és közhatóságok – a finanszírozási forrásuktól függetlenül – nem adhatnak alkalmazottaiknak semmiféle értékjegyet, prémiumot, bónuszt vagy más pluszjuttatást.
• A katonák, rendőrök és börtönőrök béren kívüli juttatásait – különféle kompenzációk, kártérítések vagy lakbértámogatás – szintén befagyasztják a 2024. novemberi szinten.
• A sürgősségi rendelet tervezete szerint 2025. január 1. és december 31. között a közintézmények 800 lej értékű vakációs utalványt adhatnak azoknak az alkalmazottaiknak, akiknek a nettó alapbére nem haladja meg a 8000 lejt. A 800 lej értékű utalvány csak legalább 1600 lej értékű turisztikai csomag vásárlása esetén használható fel.
• A tervezet szerint 2025. január 1-től létszámstopot rendelnek el a közszférában, azaz felfüggesztik az üres állások versenyvizsga vagy vizsga útján történő betöltését. Ez alól kivételt képeznek azok az álláshelyek, amelyek jellegükből vagy a hozzájuk rendelt feladatkörből adódóan egyedieknek számítanak. Kivételt képeznek azok az álláshelyek is, amelyeknek a betöltését a sürgősségi rendelet elfogadása előtt jóváhagyta a kormány, továbbá a rezidensi állások és a kórházak orvosi posztok, mint ahogyan a vissza nem térítendő uniós alapokból finanszírozott projektekhez kapcsolódó álláshelyek is.
• Egy másik előírás szerint befagyasztják a 2024. novemberi szinten a gyermeknevelési pótlékot (gyermekpénzt) és a sportolók életjáradékát is.
• A nyugdíjak kiszámításakor figyelembe vett referenciapont értéke 81 lej marad, a különnyugdíjakat pedig nem növelik az infláció mértékével.
• A pártok állami támogatása 25 százalékkal csökken 2025-ben az ideihez képest.
• A tervezet előírja az egyetemi ösztöndíjak befagyasztását, és arról is rendelkezik, hogy a hallgatók csak a lakhelyük és az egyetemük szerinti települések közötti vonatjáratokon utazhatnak 90 százalékos kedvezménnyel.
• Jövő év elejétől december 31-ig az óvodások és az elemisták nem kapnak mézet étrendkiegészítőként. Az Egészséges étkezés elnevezésű országos program jövő évi költségvetését 1.139.400.000 lejben szabták meg.
• A 2025-2026-os tanévben az érdemösztöndíj 450 lej, a teljesítményserkentő ösztöndíj 300 lej, a szociális ösztöndíj 300 lej, a szakiskolai ösztöndíj szintén 300 lej lesz – olvasható a tervezetben.

Több mint 133 milliárd lejes pénztöbbletet remél a kormány a tervezett kiadáscsökkentő és adóügyi intézkedésektől

Összesen mintegy 133,37 milliárd lejes pénztöbbletet remél a kormány a tervezett költségcsökkentő és adóügyi intézkedésektől – derül ki az ezekről szóló sürgősségi rendelet tervezetének indoklásából.

Az Agerpres közlése szerint 2025-ben 7,11 milliárd lejjel, 2026-ban 8,75 milliárd lejjel, 2027-ben 9,41 milliárd lejjel, 2028-ban pedig 9,95 milliárd lejjel nőnek a költségvetési bevételek, a kiadások pedig 126,26 milliárd lejjel csökkennek 2025-ben.

Az úgynevezett salátarendelet tervezete előírja – egyebek mellett – a közalkalmazotti bérek és pótlékok, az étkezési utalványok és a gyermeknevelési pótlék befagyasztását a 2024. novemberi szinten, létszámstopot rendel el a közszférában, és arról is rendelkezik, hogy a túlórákat és a munkaszüneti napokon végzett munkát kizárólag szabadnappal lehet kompenzálni, illetve a nyugdíjak kiszámításakor figyelembe vett referenciapont értéke 81 lej marad.

Emellett a tervezet szerint jövőre a jelenlegi 8 százalékról 10 százalékra nő az osztalékadó, megszüntetik az IT-szektor, az építőipari, valamint a mezőgazdasági és élelmiszeripari ágazat munkavállalóinak adókedvezményeit, illetve a jelenlegi 500 ezer euróról 2025 elejétől 250 ezer euróra, 2026. január elsejétől pedig 100 ezer euróra csökken az a bevételhatár, ameddig egy cég mikrovállalkozásnak minősül. Románia 2020 áprilisától túlzottdeficit-eljárás alatt áll, és az Európai Bizottság júniusi ajánlásai szerint csökkentenie kell a kiadásait a költségvetési hiány 3 százalék alá szorításáért – emlékeztettek a tervezet indoklásában.