Felmérték a diktatúra megítélését 35 évvel a bukása után: az idősek nosztalgikusak, a fiataloknak hiányosak az ismereteik

A Ceaușescu-diktatúra összeomlásának 35. évfordulóján végzett IRES felmérés szerint nagyon vegyes a kép az államszocialista rendszerrel kapcsolatosan. A forradalmi eseményeket a válaszadók 59%-a inkább államcsínynek, mint forradalomnak tartja, míg csupán 37% véli, hogy valódi forradalom zajlott. A pozitív történelmi megítélés azonban továbbra is fennáll: a válaszadók kétharmada (66%) úgy véli, hogy 1989 eseményei pozitív mérföldkövet jelentenek a történelemben.

A felmérés szerint tízből hét román úgy érzi, hogy az ország rossz irányba halad, ugyanakkor 57% elégedett vagy nagyon elégedett a jelenlegi életkörülményeivel. Az idősebb korosztály inkább optimistább az általános helyzettel kapcsolatban, míg a fiatalok elégedettebbek a személyes életkörülményeikkel.

A megkérdezettek többsége nagyra értékeli a demokratikus alapjogokat, mint a szabad mozgás, a vállalkozás szabadsága és a szabad választások. Ezzel szemben alacsonyabb az elköteleződés a kisebbségi jogok és a politikai pluralizmus iránt:

• Szabad mozgás: 83% tartja rendkívül fontosnak.
• Szabad vállalkozás: 67% számára kiemelten fontos.
• Szabad és tisztességes választások: 60% tartja alapvetőnek.
• Kormánykritika szabad lehetősége: 60% szerint rendkívül fontos.
• Kisebbségi jogok védelme: 45% értékeli kiemelten, míg 10% nem tartja fontosnak.
• Politikai pluralizmus: Csupán 30% tartja kulcsfontosságúnak, míg 10% szerint ez nem lényeges.

A fiatalok számára sok aspektusa a volt rendszernek homályos

Bár az államszocialista időszakot a válaszadók többsége reálisabban látja, mint korábban, az eredmények azt mutatják, hogy a fiatal korosztály nincs tisztában azzal, hogy milyen volt a mindennapi élet az elnyomó rendszerben.

A fiatalok (18–35 év) nagyobb arányban vonják kétségbe az akkori szabadságkorlátozások tényét, például hogy csak egy párt létezett, vagy hogy az abortuszt tiltották.

Az IRES felmérés eredményei alapján a fiatalok 14%-a nem hiszi el, hogy Romániában csak egyetlen politikai párt létezett, ami alapvetően meghatározta a rendszer működését és kizárta a politikai pluralizmust. Hasonlóképpen, 12%-uk úgy véli, hogy az abortusz tilalma nem volt valóság, noha ez a Ceaușescu-diktatúra egyik legszigorúbb és legnagyobb társadalmi károkat okozó intézkedése volt.

A megkérdezettek 10%-a szerint az sem igaz, hogy az állam döntött arról, ki utazhatott külföldre, pedig a korszakban a szabadságjogok e területe is szigorúan szabályozott volt, és csak külön engedéllyel lehetett elhagyni az országot. Ugyancsak 10% gondolja azt, hogy a magánvállalkozás tilalma nem volt valós, pedig az államszocialista gazdaságpolitika egyik alapeleme az volt, hogy minden gazdasági tevékenység kizárólag az állam irányítása alatt állt. Végül a fiatalok 5%-a szerint az az állítás is hamis, hogy minden gyár állami tulajdonban volt, pedig az államosítás folyamata az államszocialista gazdaság teljes alapját képezte.

Ezek az eredmények azt mutatják, hogy a fiatalabb generációk egy része nem rendelkezik elegendő ismerettel a Ceaușescu-diktatúra működéséről és a korszak valóságáról. Ez a történelmi tények torzulásához, sőt egyes mítoszok fennmaradásához vezethet. Az oktatási rendszernek nagyobb hangsúlyt kellene fektetnie arra, hogy bemutassa az államszocialista időszak valóságát, hiszen ezek az ismeretek nélkülözhetetlenek a történelmi emlékezet formálása és a kritikus gondolkodás fejlesztése szempontjából.

Milyen volt az élet annak idején?

A felmérés eredményei vegyes képet festenek a Ceaușescu-korszak társadalmi és gazdasági viszonyairól. A válaszadók többsége helyesen azonosította az alapvető szabadságjogok korlátozásait (pl. sajtócenzúra, utazási tilalmak), ugyanakkor nosztalgikus torzítások is megjelentek (pl. élelmiszerek minősége, általános boldogság). Ez rávilágít arra, hogy az államszocialista korszakról alkotott társadalmi emlékezet továbbra is keveredik a tényekkel és a mítoszokkal. Az oktatásnak és a nyilvános párbeszédnek kulcsszerepe lehet abban, hogy a valóságos történelmi kontextust helyreállítsák.

Többnyire igaznak vélt állítások:

• Gúnyolódás a vezetőkkel: A válaszadók 88%-a szerint igaz, hogy bárki, aki viccet mesélt a pártról vagy az elnökről, börtönbe kerülhetett.
• Egészségesebb ételek: 88% szerint az élelmiszerek egészségesebbek voltak a diktatúra alatt, bár ez valószínűleg egy nosztalgikus torzítás.
• Üzemanyagkorlátozások: Ugyanennyien tartják igaznak, hogy csak korlátozott mennyiségben lehetett benzint vásárolni.
• Utazási korlátozások: 88% gondolja, hogy az állam döntötte el, ki utazhatott külföldre.
• Televíziós műsorok: A válaszadók 87%-a szerint igaz, hogy csak napi két órányi televíziós műsor volt elérhető.
• Sajtó cenzúrája: Szintén 87% véli, hogy az állam döntötte el, mit lehetett publikálni az újságokban.

Megosztóbb állítások:

• Biztonság: 82% szerint az emberek biztonságban érezték magukat, bár 16% ezt vitatja.
• Olvasási szokások: 81% gondolja, hogy az emberek többet olvastak, de 15% szerint ez nem igaz.
• Magánvállalkozások tiltása: 71% igaznak tartja, hogy tilos volt magánvállalkozásokat működtetni, de 17% ezt cáfolja.

Hamisabbnak ítélt állítások:

• Munkahelyi foglalkoztatottság: Csak 61% tartja igaznak, hogy sokan munkahelyükön kívüli feladatokat is vállaltak, míg 27% szerint ez nem volt jellemző.
• Általános boldogság: Mindössze 55% gondolja, hogy az emberek többsége boldog volt az államszocialista rendszer idején, miközben 41% vitatja ezt.

Megvizsgálták a TikTok szerepét is a jelenlegi társadalomban

A felmérés adatai szerint a romániai felnőttek fele használja a TikTokot, ami jól mutatja a platform népszerűségét, különösen a fiatalabb generációk körében. Ugyanakkor a TikTok jelenléte nem mentes az ellentmondásoktól: a válaszadók 23%-a úgy véli, hogy ezt a platformot minden demokratikus társadalomban be kellene tiltani. Ezeket a véleményeket gyakrabban fogalmazták meg a magasabban képzettek, valamint az USR, PNL és PSD szavazói, illetve azok, akik úgy látják, hogy Románia jelenlegi irányvonala pozitív. A platform tiltása mellett érvelők elsősorban a közösségi média negatív hatásaira és a társadalmi manipuláció veszélyeire hívják fel a figyelmet.

Ugyanakkor a válaszadók kétharmada ellenzi a TikTok betiltását, és a társadalom nagy része inkább annak szabályozását vagy szabad használatát támogatja. Ez az eredmény különösen fontos, mivel a platform a fiatal generációk körében nemcsak szórakozási eszköz, hanem információforrás és politikai mobilizációs tér is. Az idei elnökválasztási kampányokban a TikTok kulcsfontosságú szerepet játszott, mint a politikai üzenetek gyors és széles körű eljuttatásának eszköze, ami tovább erősítette jelenlétét a közéletben.

A felmérésből kirajzolódik, hogy a TikTok és más közösségi média platformok szabályozása körüli viták nemcsak technológiai, hanem társadalmi és politikai kérdések is. A közvélemény megosztottsága azt jelzi, hogy a közösségi média jövőbeni szabályozásának figyelembe kell vennie mind a demokratikus szabadságjogokat, mind a közösségi platformok által jelentett kihívásokat, különösen a társadalmi manipuláció és a dezinformáció terén. A TikTok tehát egyszerre jelképezi a modern kommunikáció lehetőségeit és kihívásait, amelyek meghatározzák a digitális korszak társadalmi dinamikáit.