Márton Áron püspök boldoggá avatási eljárása új szakaszba lépett

Ferenc pápa hivatalosan is engedélyezte annak a dekrétumnak a közzétételét, amely elismeri, hogy Márton Áron püspök az életszentséget hősies fokon gyakorolta. Ezzel megkapta a „Tiszteletreméltó” címet, és a szentté avatási eljárás második szakasza vette kezdetét, közölte a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség.

A cím latin megfelelője a Venerabilis kifejezés, ami a latin venerari igéből származik, amelynek jelentése „tisztelni” vagy „hódolattal adózni”. Az egyház hagyományában a Venerabilis cím már a középkor óta használatos olyan személyekre, akik életszentségükkel kiemelkedtek, és akiket az egyház vizsgálatai alapján hivatalosan is méltónak talál arra, hogy szentté avatási eljárásukat folytassák.

A cím fontos mérföldkövet jelöl a szentté avatási folyamatban, és azt tükrözi, hogy az illető élete, munkássága és hitélete példaként állítható a közösség elé. A Venerabilis elismerést a pápa vagy a Szenttéavatási Ügyek Kongregációja adja meg, miután az illető hősies erényeit alapos vizsgálat alapján elismerte az egyház.

Az érsekség közleményéből kiderül, hogy december 18. jelentőségteljes dátum Márton Áron életrajzában: 1938. december 24-én nevezte ki XI. Piusz pápa Gyulafehérvár megyéspüspökévé. „86 év elteltével, más formában ugyan, de újból Áron püspököt kapta karácsonyi ajándékként főegyházmegyénk” – olvasható az érseki közleményben.

Az eljárás most egy csoda hivatalos bizonyításának szakaszába lép, amely elengedhetetlen a boldoggá avatáshoz.

Márton Áron püspök tevékenysége és morális tartása már életében is túlmutatott az erdélyi magyar katolikus közösség határain: más felekezetek, valamint a világi társadalom körében is tisztelet övezte. Az 1896-ban Csíkszentdomokoson született püspök a 20. századi erdélyi magyar közélet meghatározó alakja volt, akit főpapként és közéleti szereplőként is rendíthetetlen hit és bátorság jellemzett. XI. Piusz pápa 1938 karácsonyán nevezte ki Gyulafehérvár püspökévé, és szolgálatát a történelem egyik legsötétebb időszakában kellett megkezdenie.

Püspöki tevékenységének egyik emlékezetes tette 1944-ben történt, amikor határozottan felemelte szavát a zsidók deportálása ellen. Erkölcsi kiállása miatt a jeruzsálemi Jad Vasem intézet 1999-ben a „Világ Igaza” címet adományozta neki. A második világháború utáni diktatúra idején is kiállt az egyház és az emberi méltóság védelmében. Emiatt 1949-ben letartóztatták és életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték. Bár 1955-ben nemzetközi nyomásra szabadult, gyulafehérvári püspökségét 1956-tól 1967-ig gyakorlatilag házi őrizetben vezette.

Márton Áron 1980. szeptember 29-én hunyt el. Végső nyughelye a gyulafehérvári római katolikus székesegyház altemplomában található, ahol hívei a mai napig látogatják sírját.

A szentté avatási eljárás 1990 januárjában indult el, amikor Jakab Antal püspök kinevezte az ügy első posztulátorát, P. Szőke János szalézi atyát. Az első mérföldkő 1994-ben érték el, amikor hivatalosan megnyitották az egyházmegyei szakaszt, amelyet 1996-ban zártak le. Az iratokat ezután a Vatikánban működő Szentek Ügyeinek Kongregációja elé terjesztették, amely 2003-ban összegezte az eljárás dokumentumait a Positio című iratcsomóban.

2012-ben az eljárás következő posztulátora Dr. Kovács Gergely lett, aki ezt a tisztséget 2023-ig töltötte be. Őt követte Dr. Cristiana Marinelli, Rómában élő olasz posztulátor, aki több szentté avatási ügyet is vezetett, köztük a magyar Bálint Sándor és Bódi M. Magdi ügyét. Dr. Marinelli 2023 augusztusában Erdélybe látogatott, hogy közelebbről megismerje Márton Áron életének helyszíneit és életszentségének örökségét.

A boldoggá avatási eljárás következő szakaszában egy bizonyított csodára van szükség, amely Márton Áron püspök közbenjárásának tulajdonítható. Ahogyan Kovács Gergely egy korábbi interjújában elmondta: „Ha valakinek a közbenjárására csoda történik, ezzel Isten igazolja az illető szentségét.” Egy csoda bizonyításához számos feltételnek kell teljesülnie: orvosilag igazolhatatlan, azonnali, teljes és maradandó gyógyulásnak kell történnie, amely kizárólag Márton Áron közbenjárásának tulajdonítható. Az ilyen eseteket szigorú egyházi vizsgálatnak vetik alá, amely a Szentek Ügyeinek Kongregációja előtt ér véget.

„Hálás köszönet Ferenc pápának és mindazoknak, akik Márton Áron püspök szentté avatási eljárásának 1990 első napjaiban történt elkezdése óta bármilyen formában tettek az ügy előrehaladásáért, kiemelten Dr. Cristiana Marinelli posztulátorasszonynak. Imádkozzunk Tiszteletreméltó Márton Áron püspökünkhöz és kérjük, hogy közbenjárására történjen olyan bizonyítható csoda, amely lehetővé teszi mielőbbi boldoggá avatását” – zárja közleményét a gyulafehérvári érsekség.